Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 19. József, Bánk
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Hajdan volt karácsonyi szokások

Mozaik
karácsony

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. dec. 26., 08:55

A karácsonyi asztal megterítésének rituáléja egészen a középkorig vezethető vissza, bár mára a szokások nagy része a feledés homályába merült.

Szentestét a karácsony böjtjének is nevezték. A megújulásra, az újszövetségi Ádám fogadásara való felkészülést jelentette, ekkor készültek fel a halódó természet újraéledésére és a jövendő évre is. A karácsonyi vacsora, mint az ünnep középpontja így kiemelt hangsúlyt kapott.

Erre a napra gondosan rendbe tették a portát, kitakarították a lakást, sőt még a jószágok helyét is, hiszen eljövendő nagy vendéget várnak: Jézus Krisztust. A kölcsönadott tárgyakat ezen a napon visszakérik, nehogy „megboszorkányozzák" azokat. Kölcsönt ilyenkor nem kérnek és nem is adnak, látogatóba sem szívesen mennek és vendégeket sem fogadnak, kivéve a köszöntőket.

A karácsonyi asztal megterítése különleges helyet foglal el az ünnepi események sorában. Az asztalra, sőt az asztal alá is különböző használati tárgyakat, gazdasági eszközöket helyeznek: ekevas, borona, lószerszámok, az asztal lábára tekert tehénlánc, mángorló, kaszakő. Ezeket azért helyezték el a z ünnepi asztal alá, köré, hogy a jövőben hatékonyabban működjenek. A vallásos párhuzam itt könnyen fellelhető, gondoljunk csak Szent Józsefre, aki ácsként kereste a kenyerét. Nem ritka a gabonafélék, különböző magvak szerepeltetése sem.

A hiedelem szerint mágikus erőknek hódolva helyezik el ezeket a tárgyakat, eszközöket az asztalon, a jó termés, a termékenység és a jó szerencse ígéretében. Egyes tájakon a Szenteste eljövő angyalokat, Kisjézust akarták megvendégelni a terített asztallal, az asztal alá szórt szénával és „karácsonyi szalmával” pedig a kényelmes szállást kívánták biztosítani az éj leple alatt betérőknek.

Szenteste a szalmán alszanak, majd másnap az ágyból kivetik a régi szalmát és az újat teszik a helyébe, megelőzve ezzel a betegségeket. Ha „nyavalyás” ember van a háznál, akkor őt fektetik a karácsonyi szalmára, hogy a tél alatt meg ne haljon. Egyes tájakon a szalmát azért helyezik ki, hogy a Mária és József és a szamaruk Betlehembe menvén megpihenhessenek a háznál.

Máig élő szokás, hogy karácsonykor az ünneplő család fokhagymát, almát, mézet fogyaszt közösen az ünnep estéjén. Ezek régen is a teríték részei voltak. A méz a torokfájás gyógyszereként, a fokhagyma az összetartozás szimbólumaként (a fokhagymagerezdek a család tagjai és egy fejjé fonódnak össze), a fokhagymát a családfő annyi részre osztja, ahány fős a család, majd azt mindenki ostyába tekeri, mézbe mártja és így fogyasztja el, a sóval a teheneket lehet gyógyítani, a bors a szárnyas jószágok termékenységét fokozza, míg a tojás minden állat legfőbb orvossága. Az alma a karácsonyi asztalok egyik legjellegzetesebb étke, kelléke. Kap némi erotikus felhangot, hiszem Ádám és Éva gyümölcse, a bűnbeesés gyümölcse. Ezzel emlékeznek az emberi gyarlóságokra, az áteredő bűn meglétére.

A méz Krisztus és az emberek együvé tartozását jelképezi. A méhek a hagyomány szerint Boldogasszony könnyeiből vannak, és nem elpusztulnak, hanem meghalnak, mint az emberek. Ezzel Jézus Istenemberségéről emlékeznek meg, az Ő születése napján.

A karácsonyi asztal leszedése sem kevésbé fontos, mint a terítés és annak előkészületei. A leszedés időpontja tájanként eltérő volt. A leggyakoribb nap az aprószentek napja volt, ritkábban pedig újév, esetleg vízkereszt eljöttével bontották meg a terített asztalt. A teríték mellől leszedett magvakat - amelyeket általában összekevertek és egy tálban helyeztek el az ünnepi teríték közé -a tyúkoknak adták, hogy a következő évben minél magasabb legyen a „tojáshozam”. A saját céljukra fel nem használt szénát, szalmát, esetleg gyümölcsöket pedig a jószágnak adták, hogy azok is részesüljenek a misztériumból és „minden jó” kísérje őket az újesztendőben.

Ezeknek a hagyományoknak a továbbélése több tájegységen megfigyelhető, de leginkább ott népszerűek a mai napig, ahol nem szokás a karácsonyfa állítás, tehát a szláv nyelvterületeken a leginkább.

A rovat további hírei: Mozaik

DSTV: mozgalmas időszak

DSTV: mozgalmas időszak

2024. jún. 25.

Élményekkel kezdődött a nyár a BIROK Szabó Magda Tagintézményében, derül ki a DSTV összegzéséből. Izgalmas programok sora, köztük a közösségi összefogással megvalósult játszótér átadása színesítette a kínálatot. Hangkép.

Hőség és égiháborúk – egész héten

Hőség és égiháborúk – egész héten

2024. jún. 24.

Sok-sok napsütés, záporokkal, heves zivatarokkal tarkítva – nyárias, de meteorológiai szempontból igencsak mozgalmas időszakot ígér a DO szakértője. A legdurvább égiháború szerdán lehet – felhőszakadással, jégesővel.

Hideghívással az értékesítési célokért

Hideghívással az értékesítési célokért

2024. jún. 24.

Könnyebb olyan cégvezetőt találni, aki csalódott a hideghívásban, mint olyat, akit meggyőzött. Utóbbiak minden bizonnyal ki is aknázták a lehetőségeket, új piacokat nyitottak és bővítették ügyfélkörüket. Utánajártunk, miért lehetnek eltérőek a tapasztalatok. (X)

Mire jó az impulzusrelé?

Mire jó az impulzusrelé?

2024. jún. 23.

Az impulzusrelé egy laikusok által kevésbé ismert elektromos eszköz, annak ellenére, hogy nagyon sokan használják, tudtukon kívül is. Fő funkciója, hogy az áramkört bizonyos időre bekapcsolja impulzusok segítségével, azaz tulajdonképpen egy kapcsolófajtaként tekinthetünk rá, ami ideiglenesen bekapcsol egy gépet vagy egy elektromos rendszert, majd egy adott idő elteltével visszaállítja a korábbi állapotába (adott esetben kikapcsolja). (X)

DSTV: irány a cirkusz!

DSTV: irány a cirkusz!

2024. jún. 22.

Különleges kínálattal csalogatja a közönséget a Magyar Donnert Nagycirkusz, derül ki a DSTV összegzéséből. A csapat érkezéséről márt beszámoltunk, most Donnert Elisabeth mesél a repertoárról – és persze a cirkusz kalandos életéről is! Hangkép.

Resti Családi Napok: műsorváltozás, programbővülés

Resti Családi Napok: műsorváltozás, programbővülés

2024. jún. 21.

A közelmúltban már posztoltuk a szombaton és vasárnap esedékes programözön kínálatát – az alábbiakban némi kiegészítés következik.

Mik azok a hordozható erőművek, és miért hasznos, ha nekünk is van ilyen készülékünk?

Mik azok a hordozható erőművek, és miért hasznos, ha nekünk is van ilyen készülékünk?

2024. jún. 21.

Energiára gyakorlatilag állandóan szükségünk van. Pedig akadnak olyan helyzetek, amikor nem áll a rendelkezésünkre közvetlenül elérhető áramforrás. Mit tehetünk ilyenkor? A válasz a hordozható erőművekben rejlik. (X)

  • További hírek

Friss hírek

  1. DSTV: mozgalmas iskolai napok

  2. A kiberbiztonságról a Római Civil Házban

  3. DSTV: újra zenélt a cukrászda

  4. Két vereség a megyei rivális ellen

  5. Megállíthatatlanul terjed a netes csalás

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: mozgalmas iskolai napok

DSTV: mozgalmas iskolai napok

Embedded thumbnail for DSTV: újra zenélt a cukrászda

DSTV: újra zenélt a cukrászda

Embedded thumbnail for DSTV: tiszta környezetért Dunaújvárosban

DSTV: tiszta környezetért Dunaújvárosban

Top hírek

  1. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  2. Választás 2026: már végleges a szavazólap

  3. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

  4. Új szakképzési bázis épül Dunaújvárosban

  5. „Tiszta udvar, rendes ház” a Technikumban

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő