Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 19. Zsuzsanna
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Hajdan volt karácsonyi szokások

Mozaik
karácsony

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. dec. 26., 08:55

A karácsonyi asztal megterítésének rituáléja egészen a középkorig vezethető vissza, bár mára a szokások nagy része a feledés homályába merült.

Szentestét a karácsony böjtjének is nevezték. A megújulásra, az újszövetségi Ádám fogadásara való felkészülést jelentette, ekkor készültek fel a halódó természet újraéledésére és a jövendő évre is. A karácsonyi vacsora, mint az ünnep középpontja így kiemelt hangsúlyt kapott.

Erre a napra gondosan rendbe tették a portát, kitakarították a lakást, sőt még a jószágok helyét is, hiszen eljövendő nagy vendéget várnak: Jézus Krisztust. A kölcsönadott tárgyakat ezen a napon visszakérik, nehogy „megboszorkányozzák" azokat. Kölcsönt ilyenkor nem kérnek és nem is adnak, látogatóba sem szívesen mennek és vendégeket sem fogadnak, kivéve a köszöntőket.

A karácsonyi asztal megterítése különleges helyet foglal el az ünnepi események sorában. Az asztalra, sőt az asztal alá is különböző használati tárgyakat, gazdasági eszközöket helyeznek: ekevas, borona, lószerszámok, az asztal lábára tekert tehénlánc, mángorló, kaszakő. Ezeket azért helyezték el a z ünnepi asztal alá, köré, hogy a jövőben hatékonyabban működjenek. A vallásos párhuzam itt könnyen fellelhető, gondoljunk csak Szent Józsefre, aki ácsként kereste a kenyerét. Nem ritka a gabonafélék, különböző magvak szerepeltetése sem.

A hiedelem szerint mágikus erőknek hódolva helyezik el ezeket a tárgyakat, eszközöket az asztalon, a jó termés, a termékenység és a jó szerencse ígéretében. Egyes tájakon a Szenteste eljövő angyalokat, Kisjézust akarták megvendégelni a terített asztallal, az asztal alá szórt szénával és „karácsonyi szalmával” pedig a kényelmes szállást kívánták biztosítani az éj leple alatt betérőknek.

Szenteste a szalmán alszanak, majd másnap az ágyból kivetik a régi szalmát és az újat teszik a helyébe, megelőzve ezzel a betegségeket. Ha „nyavalyás” ember van a háznál, akkor őt fektetik a karácsonyi szalmára, hogy a tél alatt meg ne haljon. Egyes tájakon a szalmát azért helyezik ki, hogy a Mária és József és a szamaruk Betlehembe menvén megpihenhessenek a háznál.

Máig élő szokás, hogy karácsonykor az ünneplő család fokhagymát, almát, mézet fogyaszt közösen az ünnep estéjén. Ezek régen is a teríték részei voltak. A méz a torokfájás gyógyszereként, a fokhagyma az összetartozás szimbólumaként (a fokhagymagerezdek a család tagjai és egy fejjé fonódnak össze), a fokhagymát a családfő annyi részre osztja, ahány fős a család, majd azt mindenki ostyába tekeri, mézbe mártja és így fogyasztja el, a sóval a teheneket lehet gyógyítani, a bors a szárnyas jószágok termékenységét fokozza, míg a tojás minden állat legfőbb orvossága. Az alma a karácsonyi asztalok egyik legjellegzetesebb étke, kelléke. Kap némi erotikus felhangot, hiszem Ádám és Éva gyümölcse, a bűnbeesés gyümölcse. Ezzel emlékeznek az emberi gyarlóságokra, az áteredő bűn meglétére.

A méz Krisztus és az emberek együvé tartozását jelképezi. A méhek a hagyomány szerint Boldogasszony könnyeiből vannak, és nem elpusztulnak, hanem meghalnak, mint az emberek. Ezzel Jézus Istenemberségéről emlékeznek meg, az Ő születése napján.

A karácsonyi asztal leszedése sem kevésbé fontos, mint a terítés és annak előkészületei. A leszedés időpontja tájanként eltérő volt. A leggyakoribb nap az aprószentek napja volt, ritkábban pedig újév, esetleg vízkereszt eljöttével bontották meg a terített asztalt. A teríték mellől leszedett magvakat - amelyeket általában összekevertek és egy tálban helyeztek el az ünnepi teríték közé -a tyúkoknak adták, hogy a következő évben minél magasabb legyen a „tojáshozam”. A saját céljukra fel nem használt szénát, szalmát, esetleg gyümölcsöket pedig a jószágnak adták, hogy azok is részesüljenek a misztériumból és „minden jó” kísérje őket az újesztendőben.

Ezeknek a hagyományoknak a továbbélése több tájegységen megfigyelhető, de leginkább ott népszerűek a mai napig, ahol nem szokás a karácsonyfa állítás, tehát a szláv nyelvterületeken a leginkább.

A rovat további hírei: Mozaik

Holdfénycsobbanás az élményfürdőben (galériával!)

Holdfénycsobbanás az élményfürdőben (galériával!)

2021. aug. 01.

A cím persze megtévesztő, nem a holdfény, hanem a fürdőzők vehettek részt az élményfürdő rendhagyó közösségi kísérletén – amely a szó összes értelmében fényes sikert aratott. Címszavas összegzés, bőséges képtárral koronázva!

Másodfokú figyelmeztetés a várható zivatarok miatt

Másodfokú figyelmeztetés a várható zivatarok miatt

2021. aug. 01.

Heves égiháború is lehet, ráadásul még az Országos Meteorológiai Szolgálat friss figyelmeztetése szerint is jelentős bizonytalansággal. Térségünkben bárhol, bármikor.

Virágosítási versenyben a Dr. Molnár László Emlékpark

Virágosítási versenyben a Dr. Molnár László Emlékpark

2021. júl. 31.

Idén már 28. alkalommal hirdették meg a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt Virágos Magyarország versenyt, amelynek célja egyebek mellett a kulturált és vonzó településkép kialakítása. A települések önkormányzatainak rendezett megméretésre Dunaújváros az egyetem előtti Dr. Molnár László Emlékparkkal nevezett. Voksokat is várnak – már hétfőtől!

Ilyen még úgysem volt: csomagtartó vásár Újtelepen!

Ilyen még úgysem volt: csomagtartó vásár Újtelepen!

2021. júl. 28.

Közösségi kezdeményezésként, jókedvükből igyekeznek meghonosítani a bolhapiac szokatlan formáját a szervezők – az első alkalomra már (és még) lehet jelentkezni!

DSTV: örökbefogadás, adománygyűjtés

DSTV: örökbefogadás, adománygyűjtés

2021. júl. 28.

Örökbefogadó és adománygyűjtő napot tartottak a Dunaújvárosi Állatvédő Egyesület tagjai, derül ki a DSTV összegzéséből. Az érdeklődők a Munkásművelődési Központban ismerkedhettek a gazdára váró kisállatokkal. Hangkép.
 

Tombol a hőség – életbe lépett a hőségriadó és a vörös kód

Tombol a hőség – életbe lépett a hőségriadó és a vörös kód

2021. júl. 27.

A harmadfokú hőségriadót az országos tisztifőorvos, a bajba jutott emberek segítésének kötelmét szabályozó vörös kódot Emberi Erőforrások Minisztériuma adta ki. Az ok prózai: újra itt a kánikula.

A társállatok szerepe, jelentősége (3.)

A társállatok szerepe, jelentősége (3.)

2021. júl. 27.

Újabb sorozatunk harmadik részében a Czibere Cecília habilitációs kutyakiképző ezúttal a társállatok társadalmi integrációs szerepét vázolja a felelős állattartás híveinek. Miben és hogyan segíthet a társállat? Itt a válasz! 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Szociálpolitikai kerekasztal Dunaújvárosban

  2. Hogyan válassz betonkeverő gépet: tippek és tanácsok

  3. Átgázolt a Kohászon az Esztergom

  4. DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

  5. DSTV: folytatták a közös örömsportot

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

Embedded thumbnail for DSTV: folytatták a  közös örömsportot

DSTV: folytatták a közös örömsportot

Embedded thumbnail for "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

"A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

Top hírek

  1. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  2. Újra jól kisütötte az ízorgia közössége! (galéria)

  3. "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

  4. Várják az átképzési program jelentkezőit

  5. Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 6. szám - 2026.02.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő