Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 20. Aladár, Álmos
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Hajdan volt karácsonyi szokások

Mozaik
karácsony

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. dec. 26., 08:55

A karácsonyi asztal megterítésének rituáléja egészen a középkorig vezethető vissza, bár mára a szokások nagy része a feledés homályába merült.

Szentestét a karácsony böjtjének is nevezték. A megújulásra, az újszövetségi Ádám fogadásara való felkészülést jelentette, ekkor készültek fel a halódó természet újraéledésére és a jövendő évre is. A karácsonyi vacsora, mint az ünnep középpontja így kiemelt hangsúlyt kapott.

Erre a napra gondosan rendbe tették a portát, kitakarították a lakást, sőt még a jószágok helyét is, hiszen eljövendő nagy vendéget várnak: Jézus Krisztust. A kölcsönadott tárgyakat ezen a napon visszakérik, nehogy „megboszorkányozzák" azokat. Kölcsönt ilyenkor nem kérnek és nem is adnak, látogatóba sem szívesen mennek és vendégeket sem fogadnak, kivéve a köszöntőket.

A karácsonyi asztal megterítése különleges helyet foglal el az ünnepi események sorában. Az asztalra, sőt az asztal alá is különböző használati tárgyakat, gazdasági eszközöket helyeznek: ekevas, borona, lószerszámok, az asztal lábára tekert tehénlánc, mángorló, kaszakő. Ezeket azért helyezték el a z ünnepi asztal alá, köré, hogy a jövőben hatékonyabban működjenek. A vallásos párhuzam itt könnyen fellelhető, gondoljunk csak Szent Józsefre, aki ácsként kereste a kenyerét. Nem ritka a gabonafélék, különböző magvak szerepeltetése sem.

A hiedelem szerint mágikus erőknek hódolva helyezik el ezeket a tárgyakat, eszközöket az asztalon, a jó termés, a termékenység és a jó szerencse ígéretében. Egyes tájakon a Szenteste eljövő angyalokat, Kisjézust akarták megvendégelni a terített asztallal, az asztal alá szórt szénával és „karácsonyi szalmával” pedig a kényelmes szállást kívánták biztosítani az éj leple alatt betérőknek.

Szenteste a szalmán alszanak, majd másnap az ágyból kivetik a régi szalmát és az újat teszik a helyébe, megelőzve ezzel a betegségeket. Ha „nyavalyás” ember van a háznál, akkor őt fektetik a karácsonyi szalmára, hogy a tél alatt meg ne haljon. Egyes tájakon a szalmát azért helyezik ki, hogy a Mária és József és a szamaruk Betlehembe menvén megpihenhessenek a háznál.

Máig élő szokás, hogy karácsonykor az ünneplő család fokhagymát, almát, mézet fogyaszt közösen az ünnep estéjén. Ezek régen is a teríték részei voltak. A méz a torokfájás gyógyszereként, a fokhagyma az összetartozás szimbólumaként (a fokhagymagerezdek a család tagjai és egy fejjé fonódnak össze), a fokhagymát a családfő annyi részre osztja, ahány fős a család, majd azt mindenki ostyába tekeri, mézbe mártja és így fogyasztja el, a sóval a teheneket lehet gyógyítani, a bors a szárnyas jószágok termékenységét fokozza, míg a tojás minden állat legfőbb orvossága. Az alma a karácsonyi asztalok egyik legjellegzetesebb étke, kelléke. Kap némi erotikus felhangot, hiszem Ádám és Éva gyümölcse, a bűnbeesés gyümölcse. Ezzel emlékeznek az emberi gyarlóságokra, az áteredő bűn meglétére.

A méz Krisztus és az emberek együvé tartozását jelképezi. A méhek a hagyomány szerint Boldogasszony könnyeiből vannak, és nem elpusztulnak, hanem meghalnak, mint az emberek. Ezzel Jézus Istenemberségéről emlékeznek meg, az Ő születése napján.

A karácsonyi asztal leszedése sem kevésbé fontos, mint a terítés és annak előkészületei. A leszedés időpontja tájanként eltérő volt. A leggyakoribb nap az aprószentek napja volt, ritkábban pedig újév, esetleg vízkereszt eljöttével bontották meg a terített asztalt. A teríték mellől leszedett magvakat - amelyeket általában összekevertek és egy tálban helyeztek el az ünnepi teríték közé -a tyúkoknak adták, hogy a következő évben minél magasabb legyen a „tojáshozam”. A saját céljukra fel nem használt szénát, szalmát, esetleg gyümölcsöket pedig a jószágnak adták, hogy azok is részesüljenek a misztériumból és „minden jó” kísérje őket az újesztendőben.

Ezeknek a hagyományoknak a továbbélése több tájegységen megfigyelhető, de leginkább ott népszerűek a mai napig, ahol nem szokás a karácsonyfa állítás, tehát a szláv nyelvterületeken a leginkább.

A rovat további hírei: Mozaik

DSTV: tetoválók a vírus idején

DSTV: tetoválók a vírus idején

2021. ápr. 29.

A tetoválószalonok is megsínylették a járvány hatását, derül ki a DSTV összeállításából. Nyitás után hogyan tovább? Hangkép.

A Nagy Jerusalema Helyesbítés

A Nagy Jerusalema Helyesbítés

2021. ápr. 27.

Ártatlan videómegosztásnak tűnt, méretes baki lett belőle, de a végén, csodálatos kollaboráció, mégis mindenki boldog. Hihetetlen, de minden ízében igaz történet: jelentés a Jerusalema Challenge Dance fővárosából!

"Agresszív a kutyám – de mitől, miért?" (2.)

"Agresszív a kutyám – de mitől, miért?" (2.)

2021. ápr. 26.

Újabb sorozattal rukkoltunk ki a felelős állattartás híveinek – Czibere Cecília habilitációs kutyakiképző egy roppant érzékeny téma, a kutyák agresszivitása kapcsán avat be minden érdeklődőt a legfontosabb tudnivalókba. Második rész.

Változékony, csapadékos hét elé nézünk

Változékony, csapadékos hét elé nézünk

2021. ápr. 26.

Szeszélyes napokkal búcsúzik az április a DO időjárási szakértőjének friss előrejelzése szerint. Egyik reggel még fagyhat, pár napra rá több mint 25 fok – ki érti ezt?

Megérkezett az élet tánca, az öröm tánca!

Megérkezett az élet tánca, az öröm tánca!

2021. ápr. 23.

A Városvédők Újtelepért Egyesület közössége csatlakozott elsőként városunkban a világszerte hódító akcióhoz – itt a Jerusalema Challenge Dance vírusűző megmozdulása: táncra fel! Hangkép.

Oltás, nyitás: szombattól a teraszok, 4 millió beoltott után sok minden más

Oltás, nyitás: szombattól a teraszok, 4 millió beoltott után sok minden más

2021. ápr. 23.

Láttak, láttatok már egy teljes országot együtt lerészegedni? Már csak egyet kell aludni.

A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti

A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti

2021. ápr. 22.

A teraszok szombati nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Felelős költségvetés – nehéz gazdasági környezetben

  2. Köszöntötték az Eb hőseit

  3. Sokba került az ötperces rövidzárlat

  4. Szociálpolitikai kerekasztal Dunaújvárosban

  5. Hogyan válassz betonkeverő gépet: tippek és tanácsok

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

Embedded thumbnail for DSTV: folytatták a  közös örömsportot

DSTV: folytatták a közös örömsportot

Embedded thumbnail for "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

"A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

Top hírek

  1. "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

  2. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  3. Újra jól kisütötte az ízorgia közössége! (galéria)

  4. Várják az átképzési program jelentkezőit

  5. Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 6. szám - 2026.02.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő