Szilveszteri, újévi hiedelmek, babonás szokások

Szilveszter eredetileg Szent Szilveszter pápa ünnepe. 314-ben választották pápává és 335-ben december 31-én hunyt el. Ünnepe sokáig ide-oda tolódott a naptárban: volt olyan idő, amikor december 24-én ünnepelték, volt, hogy január 6-án, Vízkeresztkor. Végül 1691-ben XII. Ince pápa döntése óta, az év utolsó napja lett a Szent ünnepe.

A szilveszteri szokások, hagyományok a mai napig élnek, de már a régi korok embere is úgy tartotta, hogy amilyen az új év első napja, olyan lesz az egész esztendő. Az eljövendő évre pedig lelkesen és alaposan fel kell készülni, mikor máskor, mint az óév utolsó napján.

Még a „pogány világ” is készül az újévre. Ki-ki álarcot húz, hogy azzal riassza el az óév rossz szellemét. Van, aki szerencsepénzt tesz a tárcájába, sőt olyan vidékek is vannak, ahol szerencsepogácsát sütnek erre a jeles alkalomra. A gazdagság ígérete és a legnagyobb szerencse szele, ha ezen a napon pénzt találunk. Ehhez kapcsolódik a szerencsepogácsa „intézménye” is. Az egyik darabba elrejtenek egy pénzérmét, és aki megtalálja, azt nagy szerencse éri majd az újesztendőben. Fontos kikötés azonban, hogy a pogácsának még az óévben el kell fogynia, vagy oda a varázslat.

A szilveszteri, újévi ételek mind arról szólnak, hogy a következő év legyen gazdagabb, bővebb, szerencsésebb, termékenyebb. A bab és a lencse fogyasztásával a szerencsét hívják meg a családtagok a házba. Nemkülönben a malachús, hiszen a malac az orrával túrja a földet és kiforgatja belőle a szerencsét és mi, a kurta farkát elkapva, megfoghatjuk „az Isten lábát”. Tilos azonban a lábasjószágok fogyasztása, mert azok elkaparják a szerencsét. Továbbá tilos ezen a napon kiönteni a szemetet, mert azzal kidobjuk a szerencsénket is. Fontos a kenyér megszegése, hogy a családnak mindig legyen kenyere bőséggel, soha ne kelljen éhezni. A gazdagon megtöltött rétes a bőséget szimbolizálja, a hosszan elnyújtott rétestészta, pedig a hosszú élet reményének kifejezője. A hal fogyasztása csak vízparti településeken javasolt, mert ahol nincs folyó vagy tó a közelben, ott a hal elúszik a család szerencséjével.

Mosni, teregetni szintén nem ajánlatos, mert az valaki halálát hozhatja a családban. Azt tartja a fáma, hogy a szilveszter éjjelén látott álom beteljesedik, így nem ajánlatos a hajnalig tartó mulatozás, időt kell hagyni a jövőmondó álom eljövetelének is. A szilveszteri fogfájás valaminek a halogatását jelzi, amit az új év első napjaiban véghez kell vinni, tovább odázni nem szabad.

Mikor az óra elkezdi ütni az éjfelet, akkor az első ütésnél kell elfújni a gyertyákat és csak az utolsónál szabad újra meggyújtani. Aki ha ilyenkor hátranéz, és nem látja meg a saját árnyékát, az bizony kezdheti megrendezni a saját temetését. A pezsgő durranásának pontos ideje is az óra utolsó kongatása. Egymástól távol lévő szerelmesek a pezsgőnyitás után loccsantsanak ki egy kis nedűt a földre, így biztosan együtt maradnak. Ez azért is hasznos, mert a kiöntött pezsgő azt szimbolizálja, hogy „dől a lé”, tehát sok pénz áll a házhoz.

Még el nem kelt lányok körében szokásos a gombócos jóslás, ami elárulja a jövendőbelijük nevét. A gombócok tésztájába kis papírcsíkokat kell elrejteni, melyekre az udvarlók nevei kerültek. Amelyik gombóc először jön fel a lobogó víz tetejére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.

Tilos ezen a napon a veszekedés, mert akkor a következő év folytonos civódással zajlik majd. Kora reggel friss vízben kell megmosakodni, ez megőrzi a jó egészséget. Ilyenkor orvost hívni szigorúan tilos, mert akkor a következő év betegségben, szenvedésben telik majd el.

Ezeket a babonákat a mai fiatalok már nem gyakorolják, de bármelyik kipróbálható és 2016 során bebizonyosodik majd, hogy ki milyen sikerrel járt a „babonamadzagokkal”.