Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

„Szótlan magyar hűség”

Várkonyi Balázs - 2015. december 14. 13:16

1921 decembere: Sopron polgársága akkor döntött hovatartozásáról. A többség a hazához való ragaszkodását igazolta a népszavazáson. A város maradt, ami volt: magyar. Ám mielőtt a történelmi eseményről szólnánk, idézzünk fel egy kevésbé ismert nyugat-magyarországi eseményt.

1919. augusztus 18-án a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Vas vármegyei Szomorócot. A falu színmagyar református közössége egy pillanatig sem nyugszik bele a megszállásba. Alig két hónappal a községet az anyaországtól végképp elszakító trianoni békediktátum megszületése után, 1920. augusztus elsejére virradóra aztán váratlan dolog történik. Éjfélkor fegyverropogás veri fel a falut. Helybéli, javarészt fiatal felkelők, a szomszédos Kercáról érkezett férfiak és a Rankay József hadnagy vezette helyőrségi katonák a titokban előkészített, váratlan támadással kiűzik a betolakodók csapatát.

Szó mi szó, az újonnan megszerzett szabadság nem tartott sokáig – a nagy erőket átcsoportosító, s így döntő fölénybe került szláv csapat hamarosan visszatért és ismét birtokba vette a községet. A felkelők egy része elmenekült, akiknek ez nem sikerült, azokat börtönbe vetették. Látszólag tehát eredménytelen volt a merész akció – de mégsem! A Határmegállapító Bizottság ugyanis éppen a falu lakóinak bátorságára tekintettel döntött úgy 1922-ben, hogy Szomoróc visszatérhet a csonka hazába. A később a szomszédjával Kercaszomor néven egyesült település 2008-ban az Országgyűléstől a Legbátrabb Község kitüntető címet kapta.

Nincs rá a történettudomány által megalapozott bizonyosság, de megkockáztatom: ez a bátorságpélda akárcsak egy kevéssel is, de befolyással lehetett a Sopron sorsáról döntő népszavazás kimenetelére. 1921. december 14-én kezdődött és három napon át zajlott a voksolás. Ennek eredményeként a város, valamint a település részét alkotó Sopronbánfalva és az ősi Brennbergbánya, meg a környező hét falu lakóinak többsége a magyar nemzeti közösségben való maradására voksolt. 257 négyzetkilométernyi magyar föld került vissza; ez volt a trianoni szerződés egyetlen jelentősebb területi revíziója. Az országgyűlés 1922-ben a Leghűségesebb város címmel ruházta fel Sopront.

A soproni győzelem egy kisebb lavinát indított el: a trianoni döntés által Ausztriának ítélt területen Kisnardától Magyarkeresztesig, Szentpéterfától Ólmodig tíz átcsatolt falu lakói lázadni kezdtek. Kitartó tiltakozásuk sikert hozott, és a kikényszerített népszavazást követően 1923-ban e falvak is visszakerültek az anyaországhoz. A visszatérést szorgalmazó mozgalomban vezérszerepet játszott Szentpéterfa is kiérdemelte a hűség elismerését, a Communitas Fidelissima címet.

De vissza Sopronhoz: a város közhivatalaiban mindig is kétnyelvű ügyintézés zajlott, érhetően, hisz a polgárok jelentős hányada német ajkú volt. Mégis, a döntő többség, a szavazók 73 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra voksolt. 1946-ban aztán több ezer német anyanyelvű polgár megtapasztalhatta az új hatalom „háláját”: a tömeges kitelepítéssel megfosztották őket városuktól, kizsuppolták őket az országból.

Az I. világháború legendás lovas ezredének, a hősi halált halt Nádasdy-huszároknak a soproni emlékművén olvasható felirat a „szótlan magyar hűségről” beszél. Erre az elköteleződésre emlékezünk minden évben e napon, azóta, hogy 2001-ben a kormány december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban

DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban

2025. okt. 19.

A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

2025. okt. 18.

A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.

DSTV: így látták a filmfesztivált

DSTV: így látták a filmfesztivált

2025. okt. 16.

A programról már olvashattak, most itt a DSTV összegzése a 70. Országos Függetlenfilm Fesztivál eseményeiről. A seregszemlén 45 alkotás versengett a Kultik Moziban – a vetítéseket követő szakmai értékeléseknek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) adott otthont a közelmúltban. Hangkép.

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

2025. okt. 15.

Ősbemutatóval, valamint gyermekkari közreműködéssel színesítik a fővárosi "matinékoncert" programját vasárnap délelőtt; a nagy tavaszi visszatérés után újabb komoly mérföldkő előtt áll a Viadana Kamarakórus.

Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában

Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában

2025. okt. 14.

Feltóti Sándor emléke előtt tiszteleg az a bemutató, amely egyúttal évadnyitója is lesz a gimnázium Tantermi tárlatok a Rostiban című sorozatának; csütörtökön várnak minden érdeklődőt.

DSTV: a muzsika ünnepe a zeneiskolában

DSTV: a muzsika ünnepe a zeneiskolában

2025. okt. 12.

A Sándor Frigyes Zeneiskola is színes programmal várta a muzsika szerelmeseit a zene világnapján, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény kamaratermében az intézmény növendékei és művész-tanárai adtak ünnepi koncertet. Hangkép.

 

Városunkban jubilált a filmes seregszemle

Városunkban jubilált a filmes seregszemle

2025. okt. 10.

Stílszerűen az Időutazás címet kapta a keresztségben a 70. Országos Függetlenfim Fesztivál – a Magyar Független Film és Videó Szövetség (MAFSZ) jubileumi seregszemléjét a múlt hét második felében rendezték Dunaújvárosban.