Elsők voltunk Európában…
A nevezetes erdélyi város, Torda cseppet sem szűkölködik szépségekben. Legismertebb híressége a település nevét viselő mészkőhasadék. Jókai
Jókai Mór szerint ez „a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke”, ahol „a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat”. A kettérepedt hegylánc megrendítő látványa turisták tömegét vonzza a Tordai-hasadékhoz.
A város építészeti kincsei között a legbecsesebb a XIV. században emelt, majd négy évszázad múltán újjáépített ősi templom. A védelméül szolgáló várfalat egykor pompás kis bástyák tagolták. Ezek többségét az idő elpusztította, de egyetlen szépséges darabjuk máig is őrt áll. A templomnak az idők során három felekezet volt a gazdája: a katolikusok után az unitáriusok birtokában volt, a mai időkben pedig a református egyházé. Ez a többszöri tulajdonosváltás szimbolikus értékű is, egyben emlékeztet egy nagyon fontos, Tordához kötődő történelmi eseményre.
A város sokszor volt országgyűlés színhelye. Az első, amelyet dokumentumok is igazolnak, 1288-ban zajlott, de ahogy Erdély legendás tudós krónikása, báró lengyelfalvi Orbán Balázs rámutat: „Több irónk s azok nyomán Kőváry László is állitja, de a törvényekben is nyoma van, hogy Erdély országgyülései a legrégibb időtől – mondhatnók Szent István korától fogva – Tordán és a mellette levő Keresztesmezőn tartattak.”
Négy és fél évszázada, 1568 januárjában a nemesi küldöttek itt hoztak meg egy korszakos fontosságú döntést: Európában elsőként törvényt alkottak a vallásszabadság védelmére. Megteremtődött a katolikus, a luteránus, a kálvinista és az unitárius hitelvek szabad terjesztésének alapfeltétele. Ez a törvény bekerült Erdély alkotmányába, mely alkotmány ettől fogva a három nemzet – a magyar, a székely és a szász –, valamint a négy vallás egyenjogúságának alapelvére épült.
Az 1568. évi tordai országgyűlés kivételes jelentőségű döntésére mindig is tisztelettel emlékezett a magyarság. Példaadó történelmi tanulsága ma különösképp fontos üzenet.
A rovat további hírei: Kultúra
Gazdag pályától búcsúzik a "fémművész"
2025. szep. 30.
Rendhagyó dunaújvárosi vonatkozással bír a XV. Ötvösművészeti Biennálé – a fővárosi Klebersberg Kultúrkúriában múlt csütörtök óta látható seregszemlén vesz búcsút évtizedes pályájától Gombos István Ferenczy Noémi-díjas ötvös iparművész.
Ilyen hatalmas vásznon még nem vetítettek!
2025. szep. 29.
Dunaújvárosban jubilál a sorozat, a Kultik Mozi ad otthont a 70. Országos Függetlenfim Fesztivál elnevezésű eseménynek október első napjaiban. A Magyar Független Film és Videó Szövetség (MAFSZ) seregszemléjén a vetítések ingyenesek lesznek – minden mozivadászt szeretettel várnak!
Megnyílt Kim Corbisier emlékkiállítása
2025. szep. 26.
Tragikusan korán, mindössze 27 évesen elhunyt művésznő emlékére nyitott tárlatot a Kortárs Művészeti Intézet – a dunaújvárosi kötődésű Kim Corbisier alkotásai díszítik az intézmény falait. A csütörtöki megnyitó eseményen a belga-magyar kulturális kapcsolati háló fontossága is fókuszba került.
Megnyílt a World Press Photo kiállítás Budapesten
2025. szep. 26.
Megnyílt a World Press Photo kiállítás csütörtökön Budapesten, a Biodómban.
DSTV: ösvényfestő cimborák
2025. szep. 25.
Ösvényfestést szervezett a közelgő születésnapra készülve a Cimbora Klub, derül ki a DSTV összegzéséből. A József Attila Könyvtár közössége minden évben várja a lelkes különítmény akcióját – a közelmúltban is garantált volt a jókedv a délutáni elfoglaltságon. Hangkép.
Violin: aranyeső után gazdag őszi kínálat
2025. szep. 23.
A nyár is bővelkedett eseményekben, e hetekben pedig javában tartanak az új tanév első foglalkozásai a Violin Alapfokú Művészeti Iskola táncos csoportjainál. Új tagokat is toboroznak, de vannak olyan együttesek, amelyek kategóriájuk világbajnokságára készülnek.
DSTV: képregényes kavalkád az ICA-D tereiben
2025. szep. 22.
A beszámolóval már jelentkeztünk, most itt a DSTV összeállítása: új helyszínen rendezték a 6. Dunaújvárosi Képregényfesztivál elnevezésű seregeszemlét – az összetartás vendégeit a Kortárs Művészeti Intézetbe (ICA-D) várták. Hangkép.