Évkezdő kisokos - Így változik az életünk január 1-től
Több jogszabály módosult január 1-jével: a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékra csökkent, a nyugellátások összege 1,6 százalékkal nőtt, hatályba lépett a közigazgatási bürokráciacsökkentésről elfogadott törvénycsomag, ingyenessé vált több igazgatási eljárás, módosult a szabálysértési törvény.
Számos, az adózók számára kedvező változás lépett életbe az szja rendszerében: az adókulcs 1 százalékpontos csökkentése mellett új bevallási módokat vezettek be, nem lehet megbírságolni a késedelmes bevallókat, és emelkedett a kétgyermekesek családi kedvezménye. Az szja-kulcs 15 százalékra mérséklése százezer forintonként ezer forinttal csökkenti az adóterhet, a szaktárca számításai szerint idén átlagosan csaknem 30 ezer forinttal marad több az embereknél.
Sok változás lépett hatályba az adózás rendjéről szóló törvény alapján, ezek közül a legjelentősebb, hogy az adóhatóság kategorizálja az adózókat: eltérő eljárási szabályokat alkalmaz a megbízható és a kockázatos adózókra. A megbízható adózói státusz feltétele a többi között, hogy az adózó legalább három éve folyamatosan működjön (vagy legyen áfaregisztrált), ne legyen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása, és ne minősüljön kockázatos adózónak. A megbízható adózók számos kedvezményben részesülnek.
A nyugellátások és több más ellátás összege 1,6 százalékkal magasabb januártól. Az erről szóló kormányrendelet szerint az emelés több mint húsz járandóságot érint, köztük az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, valamint a polgármesterek közszolgálati járadékát.
Átlagosan 5 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása meghatározza a január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait, és lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is. A béremelési folyamat többlépcsős: az első ütem 2015. július 1-jével valósult meg, annak során 30 százalékos illetményemelést kaptak az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, tisztek, 25 százalékosat a nem alapfeladatot ellátók és 15 százalékosat a parancsnokok. 2019. január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.
A kormány döntése értelmében a felsőoktatásban három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő, első lépésként idén januártól 15 százalékkal. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány döntését ismertetve tavaly november elején elmondta: a 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében - a korábbi emelést alapul véve - így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók.
Bevonták a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent.
Ingyenessé vált több igazgatási eljárás. Az erkölcsi bizonyítvány kiállításáért és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárásáért sem kell fizetni az illetéktörvény módosítása révén.
Hatályba lépett a közigazgatási bürokráciacsökkentésről elfogadott törvénycsomag. A módosítással általános eljárási szabályok egyszerűsödtek, kevesebb lett az engedélyhez kötött tevékenység, és csökkentek az ügyintézési határidők.
Változott a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban. A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítása alapján ezentúl a biometrikus adatok emberekhez és nem ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. Nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni, így hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás.
Több ponton módosult a szabálysértési törvény. A többi között új jogintézmény a szabálysértéseknél a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy elzárással is sújtható szabálysértés miatt ismeretlen elkövető ellen indult eljárásban állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tájékoztatást kérjen. A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül.
Új kollégiumi struktúrával működik tovább 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alap, a szervezet szakmai bizottságaiba a tagok egyharmadát ezentúl a Magyar Művészeti Akadémia jelölheti.
Az új vadászati törvény több rendelkezése már január 1-jén életbe lépett,
2017. március 1-jétől pedig a törvény összes passzusa hatályos lesz. Fontos újdonság a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi elveket állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és megszüntettek több bürokratikus szabályt. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke korábban az MTI-nek elmondta: az új törvény rendelkezései közül 2016. január 1-jén a területkijelölésre vonatkozó szabályok lépnek életbe. Egy év kell ugyanis ahhoz, hogy társadalmi megegyezéssel az új területi határokat ki lehessen alakítani.
Január 1-jével új tűzvédelmi szabályokat vezettek be, az előírások kihatnak a társasházakra is. A módosítások nyomán pozitív változásokra számít a Magyar Közös Képviselők Egyesülete. A belügyminiszter tavaly decemberben módosította a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló rendeletet, az új szabályokat legkésőbb március 31-ig kell teljesíteni.
-MTI-
A rovat további hírei: Közélet
Városi vadvirágos parcella: az élő példa
2025. júl. 20.
Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.
Vasmacskák – összefogás a gyári kolóniákért
2025. júl. 19.
Mindig is tudni lehetett, hogy a vasmű területén kolóniákban élnek macskák – gondozásukat az ott dolgozók önkéntesen vállalták. Ellátták őket élelemmel, a szerencsésebbek otthonra is találtak a vasműsök között, a kevésbé szerencsések pedig a gyár területén éltek. A tömeges elbocsátással az négylábúak sorsa kilátástalannak látszik – ám van valaki, aki igyekszik megtalálni a megoldást.
Elhunyt Parádi György – nyugodjék békében...
2025. júl. 19.
Dunaújváros önkormányzata mély megrendüléssel tudatja, hogy életének 80. évében elhunyt Parádi György, városunk Pro Cultura Intercisae díjas zenésze, a Pentele Baráti Kör egykori elnöke.
Helyi termelőktől a vásárlók asztalára – népszerű lett a DunaKosár színes kínálata
2025. júl. 18.
Négy esztendeje annak, hogy zászlót bontott a helyi termelők csapata – a Dunaújvárosi Kosár Közösség népszerűsége változatlanul töretlen. A termelők gondos kezekkel ápolják portékáikat, így finom és minőségi falatok kerülnek a vásárlók asztalára.
Álláskeresőket várt, börzét tartott egy multinacionális cég Dunaújvárosban
2025. júl. 18.
Dunaújváros adott otthont annak az állásbörzének szerdán, amelyet egy jelentős multinacionális vállalat szervezett az önkormányzattal együttműködésben. Az esemény helyszínéül a Városháza rendezvényterme szolgált, amely méltó környezetet biztosított a kezdeményezéshez.
Tizenöt napirend ügyében döntöttek a képviselők a csütörtöki közgyűlésen
2025. júl. 17.
A nyár kellős közepén is vannak határidős feladatok, amelyekre reagálnia kell az önkormányzatunknak. A csütörtöki közgyűlés összesen 15 kérdésben foglalt állást, ezek között módosítások, változtatások, szerződés hosszabbítás, pályázati kiírás szerepelt.
Elengedhetetlenek a város fejlődéséhez az EU-s pályázatok
2025. júl. 17.
Az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról beszélt legutóbbi sajtótájékoztatóján Szabó Zsolt alpolgármester, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a város tovább fejlődhessen, és élhetőbb, fenntarthatóbb környezetet biztosítson a lakosság számára.