A szellemi ős tisztelete
Véletlen lenne? Aligha. Amint honlapunk tudatja, nemsokára, délután 5 órától óriáskoncerttel köszönti az újvárosi diákság azt, hogy január elsején a főiskola egyetemi rangot kapott.
A nap kiválasztása nem lehetett esetleges – hiszen a kohászat legendájának születésnapja a mai. Szellemi értelemben az ő leszármazottai a dunaújvárosi oktatók és tanítványaik, a selmeci hagyományok követői. A nyomdokában haladók minden évben megemlékeznek szimbolikus mentorukról.
Az egykor Kerpely Antal nevét viselő iskolaős, a Kohászati Technikum alapozta meg azt a minőséget, melynek eredménye lett az impozáns „vérvonal”: felsőfokú technikum – főiskolai kar – önálló főiskola – s mára a legmagasabb minősítésű oktatóműhely: egyetem. Az intézmény védjegye ma is a magyar nyelvű vaskohászati oktatás megteremtője, Kerpely.
Nem kerek évforduló a mai, hiszen a tudós mérnök 1837-ben született, február 5. napján. Az Arad vármegyei Kürtösről elszármazott fiatalember útja az aradi iskolaévek, az érettségi után egyenesen a kohászat felé vezetett. A Szörényi-érchegységben lévő Dognácska vaskohóművében kezdett dolgozni. Onnét Bécsbe, az osztrák-magyar vasúttársasághoz került. Tapasztalván szakmai-tudományos érdeklődését, a cégvezetés ösztöndíjat szavazott meg neki, hogy elvégezhesse a selmeci bányászati akadémiát. Diplomaszerzése után beosztott mérnök, főmérnök, majd segédigazgató lett, lépegetett fölfelé a ranglétrán. Ruszkabányára vaskohót tervezett és építtetett, a kisgarami kohóműbe modern léghevítőket konstruált, s ezekre felfigyelt a selmeci vezérkar: ideiglenes tanárnak hívták az akadémiára. Fényes tehetsége ott még inkább megmutatkozott. Részvételével teremtették meg a magyar nyelvű képzést, és az ő nevéhez kötődik a vaskohászati tanszék megalapítása, amelynek első vezetője lett.
A selmecbányai akadémia régi hírnevének visszaszerzése, európai elsősége nem kis mértékben az ő érdeme volt. Tehetségének híre külföldre is eljutott. Az általa kidolgozott tantárgyakat és újításokat más képzőműhelyekben is bevezették. A kontinensen bárhol szívesen látták volna. A szászországi Freiberg neves főiskolájától csábító ajánlatot kapott, de ő, hűségét bizonyítva – maradt. A legmagasabb elismerést is megkapta: a Tudományos Akadémia tagjai közé választották.
Kerpely Antal legendáját a dunaújvárosi kohászképzés is élteti – ez évtől immár egyetemi szinten.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.