Áldozatnap
Százmillió elvett élet. Szakértők becslése és levéltári dokumentumok szerint ennyi terheli a kommunista világrendszer „számláját” szerte a világon. Ennyi halott - de vajon mennyi a bebörtönzött, meggyalázott, megkínzott, elhurcolt, megtört életű túlélő? Ezt pontosan sosem tudhatjuk már meg…
Az első február 25-e
1947-ben járunk. Azon a februári reggelen szovjet katonák letartóztatják Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Azt a politikust, akit a Nemzetgyűlés tagjaként mentelmi jog védett – ám a joggal mit sem törődő bolsevik hatalmat ez a legkevésbé sem zavarta.
A belügyi szervek már januárban tudatták, hogy „államellenes összeesküvés” szálait fejtették fel. Ebből ugyan semmi se volt igaz, de a hamis vád alkalmas volt az erejét már akkor felmutató kisgazdapárt elnémítására, vezetőinek likvidálására. A Múlt-kor történelmi portál így ír erről: „... a kisgazdapárt politikusainak egy része többször adott hangot politikai elégedetlenségének a szovjetek és a kommunisták akciói miatt, de semmiféle politikai akcióprogramról nem volt szó. A nyomozás során – kikényszerített hamis vallomások alapján – eljutottak Kovács Béláig, az FKGP főtitkáráig. Miután a Nemzetgyűlés nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését, beidézték a rendőrségre, de bizonyítékot nem tudtak ellene ’előkeríteni’, ezért a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. Az ’összesküvés’ kapcsán 1947 tavaszán közel 50 nemzetgyűlési képviselőnek kellett távoznia az FKGP-ből..”
Mindez annak a sötét tervnek az első eleme volt, amely a kommunisták totális hatalomátvételét, az ellenszegülők elnémítását, az egypárti diktatúra kiépítését biztosította. A példátlan eset – a főtitkár elrablása és a Gulágra hurcolása – a szabadságjogok eltiprásának szimbóluma lett, ezért döntött 2000-ben a jobboldali többségű Országgyűlés arról, hogy éppen február 25-e legyen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
A második február 25-e
Milyen az élet… akkor is február 25-volt. 1956-ban aznap zárult a szovjet kommunisták XX. pártkongresszusa. És akkor mondta el a pártfőtitkár, Nyikita Szergejevics Hruscsov a híres „titkos” beszédét, amely az eredeti célja szerint a sztálini bűnök leleplezését, a korábbi diktatúrával való szakítást – és ezzel együtt a szabadságfok növelését célozta volna. A beszéd zárt ülésen hangzott el, még a „testvéri” pártok vezetői, a díszvendégek is csak két nap múlva ismerhették meg. A teljes nyilvánosság elé csupán 33 év múlva, 1989-ben került…
A kongresszust követő időkben a diktatúra szovjet földön és a szocialista országokban valamelyest kétségkívül enyhült, ám a bolsevizmus valódi természete gyökeresen nem változhatott. A szelepek hazánkban is kissé kinyíltak – a valódi szabadság ideje persze nem jött el. Az elégedetlenség viszont mindinkább felszínre tört, és az októberi forradalomhoz vezetett. A februári nyitás „hőse”, Hruscsov persze nem habozott: jóváhagyásával tiporta el a muszka sereg a magyar felkelést. A „titkos” beszédben meghirdetett igazságtétel akkor végképp zárójelbe került.
A szenvedő Pentele
Pillantsunk vissza még 1947-re: a koholt vád alapján az állítólagos „összeesküvők” ellen indult perben Donáth György, Dálnoki Veress Lajos és András Sándor halálos ítéletet kapott, Szentmiklóssy István és Arany Bálint büntetése életfogytig tartó szabadságvesztés volt. Másodfokon enyhébb lett az ítélet, egy kivétellel mindannyiukat sokévi börtönnel, illetve kényszermunkatáborban letöltendő szabadságvesztéssel sújtották. Donáth Györgynek nem kegyelmeztek. Halálra ítélték. Ő lett az 1947-ben kiteljesedett kommunista diktatúra első hazai áldozata.
Pentele ekkor még a viszonylagos elszigeteltségében élt, így lakói egyfajta nyugalomban úgy-ahogy megvoltak. Nem sokáig. Sötét idők jöttek – padlássöpréssel, házrekvirálással, földelvétellel, téeszesítéssel, kulákok elhurcolásával, táborba-börtönbe zárásával. Megbélyegzett lett sok olyan is, akinek csupán egy kis háza és egy lova volt. A környezetükben leginkább megbecsült embereket hurcolták el, azokat, akiktől féltek, hogy egy esetleges elégedetlenségi mozgalom vezéralakjai lehetnek. Jellemző, hogy a kitelepítéseket idegenből hozott ÁVH-s tisztek és rendőrök hajtották végre; az intézkedés idejére a helyi rendőröket az őrszobájukba zárták, attól tartva, hogy azok nem hajtják végre a parancsot, nem fordulnak a sajátjaik ellen…
Miközben az „ellenséges elemektől megszabadították” Pentelét, a Magyar úti kulákoktól „megtisztították” a községet, a kisipar ellehetetlenült, a tradicionális gazdaság tönkrement. A gyarapodás ideje csak a „vas és acél városa” alapításával jött el, ám az a korszak is megszülte a maga kínjait, a felpuhult diktatúra is kitermelte az emberveszteségeit. Ha nem is életáldozatot, de sokak életének megnyomorítását. Elveszett és megsebzett lelkekre is emlékezünk az áldozatok napján.
A rovat további hírei: Kultúra
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában
2025. ápr. 15.
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában az év második felében Antonio Pappano karmestertől a zongorista Víkingúr Ólafssonon és a Nyerd meg az életed zenéjét megalkotó Csong Dzseilen át a dzsessz-zenész Diana Krallig.
A Morcheeba nyár után ősszel is jön Budapestre
2025. ápr. 14.
Az idén 30 éves Morcheeba zenekar nyár után ősszel másodszor is fellép Budapesten. A világhírű triphop formáció július 2-i Müpa-koncertje után október 22-én a Barba Negrában is műsort ad.
DSTV: Kiss Kálmán az Utószó sorozatában
2025. ápr. 12.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása. A közelmúltban helyi alkotó, Kiss Kálmán költő, tanár, a helyi irodalmi élet ikonikus alakja volt az Utószó élő irodalmi antológia vendége a Kortárs Művészeti Intézetben. Hangkép.
Lovagregénnyel a józan ész hírnökeként
2025. ápr. 11.
Folytatódott az Utószó irodalmi antológia. A rendezvény vendége Kemény István többszörösen díjazott költő, író, esszéíró volt. Legutóbbi kötetéről, a Lovag Dulcinea című verses lovagregényéről Gyöngyössy Csabával beszélgetett.
Virágvasárnapi koncert a Dunaújvárosi Vegyeskarral
2025. ápr. 11.
Folytatja az ünnepi hangversenyek sorozatát a Dunaújvárosi Vegyeskar: a húsvéti ünnepkört kezdő virágvasárnap a református templomban mutatkozik be a kórus.
Cannes - Anderson, Panahi, Ducournau, a Dardenne testvérek a versenyben
2025. ápr. 11.
Az amerikai Wes Anderson hollywoodi sztárokat felvonultató A főníciai séma című vígjátékát és az iráni Dzsafar Panahi legújabb alkotását is a 78. cannes-i fesztivál hivatalos programjának versenyében mutatják be, ahol a francia Julia Ducournau a második, a belga Jean-Pierre és Luc Dardenne pedig a harmadik Arany Pálmájáért versenyezhet - jelentette be Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója csütörtökön párizsi sajtótájékoztatóján.
"Elefánttá vált köd" az ICA-D termeiben
2025. ápr. 09.
Pintér Gábor festőművész tárlatával, az Elefánttá vált köd című kiállítással folytatódik a bemutatók sora a Kortárs Művészeti Intézetben. Az érdeklődők a festőművész elmúlt öt évben készült műveiből láthatnak válogatást, amely a sci-fi-realitás mezejére invitálja a látogatót jövő péntektől.