Amikor a szabadság egy testté forrasztotta a nemzetet

Éppen ilyen mostoha, hideg és szeles időjárás volt 168 évvel ezelőtt, mikor a márciusi ifjak történelmet írtak, és nemzetünk szabadságáért adták életüket és vérüket. Legnagyobb nemzeti ünnepünk egyúttal nemzeti identitásunk része is, mely a szabadság iránti vágyat is kifejezi. Március 15-én városunkban is megemlékezést tartott a helyi önkormányzat délelőtt 10 órakor a '48-as Emlékműnél. Az esős, szeles idő miatt rövidített műsor várta az ünneplőket. A Himnusz dallamai után Cserna Gábor, városunk polgármestere ünnepi beszédében a 168 évvel ezelőtti események jelentőségét, emlékét hangsúlyozta, hogy a márciusi ifjak hogyan is változtatták a szürke hétköznapot sorsfordító ünnepnapra, amikor a szabadság egy testté forrasztotta a nemzetet.

-1848 örökségének ünnepe, a márciusi ifjak és a 12 pont ünnepe összegyűjt minden magyart. Összegyűjt minket, hogy emlékezzünk az ünnep igazi értelmére, arra, hogy összetartozunk, hogy közösek és elvitathatatlanok a jogaink. Csak együtt küzdhetünk jogainkért és csak közösen használhatjuk örökségünk kincseit. A szabadság nem csak azt jelenti, hogy jogaink vannak, hanem hogy összetartozunk. Olyan hétköznapokat, olyan szürke hétköznapokat élünk meg együtt, amelyek egymáshoz vezetnek minket. Dolgozunk, és ha kell, küzdünk közös ügyeinkért, gondoskodunk szeretteinkről, felelősséggel tartozunk egymásért.

A polgármester arról is beszélt, hogy1848 tavasza az európai népek tavasza is volt. A kontinens minden nemzetét megérintette a szabadság, a polgári átalakulás gondolata.

-Ne feledjük, Európa, amelyet látszólag közös kvóták és közös piaci szabályozások tartanak mozgásban, csak addig maradhat meg, amíg az önmagukat becsülő, egymás méltóságát tiszteletben tartó szuverén nemzetek közös értékei minden más szempontot felülírnak. Ha Európa nemzetei tudatában vannak annak, hogy minket nem az euró, hanem a kereszt egyesít. Ebben Magyarországnak és a magyar nemzet minden tagjának van feladata. Ki kell állnunk értékeink és érdekeink védelmében, ugyanakkor ismernünk és értenünk kell mások értékeit és érdekeit. Mi magyarok Európa részei vagyunk, a kontinens jövőjét a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani. Azt látjuk, hogy ma Európa tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. A legfőbb kérdés a mi sorsunkon túl gyermekeink és unokáink jövője.

És az egyik legfontosabb kérdés most Európában a migránsválság kezelése. A polgármester azt mondta, Európa egyik legfőbb értéke a demokrácia, és az Európai Unió is a demokrácia pillérén áll, ami azt jelenti, hogy nem születhetnek az emberek feje fölött, az európai népek akarata ellenére az életünket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatározó döntések. Márpedig a kvóta újrarajzolná Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát.

-Hisszük, hogy erre nincs felhatalmazása sem az uniónak, sem Brüsszelnek, sem az európai vezetőknek és semmilyen európai testületnek. A mi kormányunk felfogása szerint az emberek hozzájárulása nélkül bevezetni egy betelepítési kvótát nem más, mint visszaélés a hatalommal. Éppen ezért Magyarország Kormánya megkérdezte polgárait, hogy akarják-e, elfogadják-e, vagy éppenséggel elutasítják a kötelező kvóta bevezetését. Az elmúlt hónapokban több, mint kétmillió honfitársunk utasította el aláírásával a kötelező betelepítési kvótát, Dunaújvárosban több, mint tizenhatezren írtuk alá a petíciót. Magyarország polgárai erről a kérdésről népszavazáson dönthetnek, eleddig egyedül Európa nemzetei közül, csakúgy, mint ahogy megkérdezett minket a kormány az Európai Unióhoz való csatlakozásról is.

Az önkormányzat idén januárban határozatot fogadott el a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról.

-Kimondtuk, hogy a kötelező kvóta jogtalan és értelmetlen. Növeli a bűnözés kockázatát, a terrorveszélyt. Veszélyezteti kultúránkat és a mindennnapjaink biztonságát. Vállalhatatlan terheket jelentene szociális, egészségügyi és oktatási rendszerünkre. Kértük a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel védje meg Magyarországot és a magyar embereket. Mi, magyarok keményen dolgozunk a fennmaradásunkért, a biztonságunkért, a megbecsülésért, azért, hogy családunk, gyermekeink és unokáink boldoguljanak, hogy legyen biztonságos országunk, amely a mi hazánk, ahová tartozunk. Most mi élünk, nekünk kell választ adnunk a hétköznapok által feltett kérdésekre, és meg kell nyernünk a jövőt gyermekeink és unokáink számára- zárta gondolatait a polgármester.

Az ünnepi beszéd után a koszorúzás következett. Az önkormányzat, valamint az emlékmű megálmodói, a Pentele Baráti Kör és a Pentele Nyugdíjas klub után politikai pártok, nemzetiségi önkormányzatok, intézmények, iskolák, civil közösségek és magánszemélyek helyezték el koszorúikat, az emlékezés virágait a ’48-as Emlékműnél.