Kevésbé ismert, de mindenképpen kulcsfontosságú munkát végez Keresztes György, a Fruitmarketing Kft. ügyvezetője és csapata. Ők ugyanis a magyar gyümölcsfogyasztás ösztönzését, a magyar termékek piaci helyzetének javítását, a lakosság egészségesebb táplálkozási szokásainak kialakítását tűzték ki célul.
Nevükhöz fűződik a tavalyi meggyosztási akció, de a megyefutások és sok egyéb program megvalósítása is.
- A Fruitmarketing tulajdonosa négy TÉSZ (Termelők Értékesítő Szövetkezete). A TÉSZ-ekben akár több száz termelő, korszerű módszerekkel termel, közösen értékesít, szaktanácsadókat vesz igénybe. A belföldi, de a külföldi piacokra is nagyobb árualappal tudnak értékesíteni, mint a kisebb gazdaságok. Igyekszünk a multinacionális cégekkel is felvenni a versenyt, de csak akkor lehetünk eredményesek, ha marketing oldalon is csökkentjük a lemaradást, ami az ágazatban van. Ezért tűztük ki a hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésének ösztönzését. A piaci viszonyokat is szeretnénk befolyásolni. Ilyen példa volt, amikor a magyar meggyet érte támadás, hogy nem éri meg termelni és ki kell vágni a gyümölcsösöket. Válaszlépésként meggyosztást szerveztünk. Három napon át, 100 helyszínen 100 tonna meggyet osztottak ki a termelők, miközben pozitív üzenettel operáltunk: a magyar meggy finom és ízletes - mondta Keresztes György.
Persze, mint György mondja, ez nem csak egyetlen gyümölccsel történik, hanem a szamócától kezdve a kajszibarackon át a bodzáig mindennel. Nem is beszélve a zöldségekről.
- Az ágazaton belül a célok nem mindig egyértelműek. Hiszen kajsziból nem termelünk annyit, amennyi elegendő lenne, míg meggyből túltermelés van. Előbbinél az a cél, hogy elérjük, hogy a gazdák telepítsenek több kajszit, utóbbinál a fogyasztást és a keresletet kell erősítenünk. Éppen ezért dolgozunk grafikusokkal, filmesekkel, médiaügynökségekkel és a cégen belül is van egy ötletgyár, amelynek kreatív ötleteiből igyekszünk gyakorlati programokat csinálni.
Látszólag ez az egyszerű tevékenység igen összetett feladatot jelent.
- Mi, magyarok, úgy gondolunk a gyümölcseinkre, hogy ez „a minőség”. De az EU-ban ez nincs feltétlenül így. Termékeink jellemzően a boltok alsó polcain végzik, mint saját márkás termékek, hiába jó minőségű az áru. Keleten könnyebben tudunk egy prémium szintet produkálni, persze megint más kérdés az embargó, a közlekedési útvonalak hiányossága és a régebben feladott piacok sem kedveznek. A rendszerváltáskor feladott pozícióinkat azonnal betöltötték más nemzetek. A lengyel mezőgazdaság olyan dinamikusan fejlődik, hogy tanulnunk kell tőlük. Ők olcsóbban termelnek, mint mi, viszont gyengébb minőséget. Ezért is szükséges az ágazati összefogás, ami mellett a jó marketingfilozófia is sokat segíthet. Mi, Fruitmarketing Kft.-ként nem rendelkezünk saját termékkel, hanem termékpályákat képviselünk. A meggynél maradva: a friss meggytől a fagyasztott meggyen át a meggybefőttig, a meggypálinkán, meggyboron át a meggyléig mindennel foglalkozunk, és komplexen gondolkodunk. A mi dolgunk az is, hogy megértessük, ha több meggybor fogy, akkor a termelőnek is érdeke a nagyobb termelés, illetve fordítva: ha a felvásárló keveset ad a gyümölcsért, akkor kivágják a meggyfákat, és nem lesz mit feldolgozni. Aztán a fogyasztási szokásokon is érdemes változtatni. Magyarországon jó eséllyel találunk a konyhákban gyümölcstálakat, amelyekből pár nap, egy hét után kidobáljuk a gyümölcsöt. De ha az fel van szeletelve, akkor elfogy, és a hulladék is kevesebb. Saját példám, hogy még egy focimeccshez is szívesen ropogtatok zöldségcsipszet vagy gyümölcsöt, ha kéznél van. De egy teszt alkalmával kiderült, amikor csomagolt és szeletelt gyümölcsöt osztottunk a gyárkapuban, akkor azt sokan örömmel megették, míg egy darabért nem mentek volna be a boltba. Mi az idén tovább dolgozunk a TÉSZ-ek népszerűsítésén, brand építésen. A gyümölcsök közül a meggy, a szamóca népszerűsítése, aztán a paprika és a sárgarépa kap kiemelt szerepet a zöldségek közül. A TÉSZ-ek a lehető legjobb döntések, hiszen magyar gazdák tulajdonában vannak, itthon dolgozzák fel a hazai terméseket, itthon teremtődik munkahely, itthon marad a haszon és ellenőrzött a minőség.
Meggyőző magabiztossággal avat be a szakmai rejtelmekbe György, s egy cseppet sem habozik, amikor a magánéletére terelem a szót.
- A cég székhelyét január elsejétől helyeztük át Dunaújvárosba, mert innen származom és szerettem volna kevesebbet ingázni, több időt tölteni a családommal. Az már csak plusz, hogy a tulajdonosok között is nagyjából félúton van a város. Anno Egerben tanultam matematika–földrajz szakos tanárként, de a tanári pálya helyett inkább sakkoktatóként tevékenykedtem, közben végigjártam a szamárlétrát biztosítási területen. Régióvezetőként fejeztem be, egy gerincsérv műtétet követően a teljes váltáshoz kapóra jött a TÉSZ-ek és az agrármarketing világa.
György elmeséli, hogy nős, egy hétéves fia van (Bendegúz) és egy kétéves lánya (Zsófia). felesége Mónika könyvelőként dolgozik a kórházban.
- A hobbim a szaunázás. Keresem a különleges helyeket. Erdingben például 25 különböző szauna működik, napi 90 felöntéssel. Magaménak vallom az ars poétikájukat, amikor a szaunához érünk, akkor hagyjuk kint a világ gondjait, és sétáljunk be a nyugalom szigetére. Ezt szerencsére már a városban is megtehetjük. Szeretek még focizni és futni is. Régen kispályán is játszottunk, ma már csak a baráti körrel járunk néha. Ellenben versenyszerűen sakkozom, Baden Badenben a német csapatbajnokságban játszunk. Hétszer, nyolcszor megyek egy évben mérkőzésekre. Pár éve a német nyolcadosztályban kezdtük, most a negyedosztályú tagságért harcolunk. Rajtam kívül minden csapattársam kinn él, hat nemzet sportolóiból áll a csapatunk. Amikor mérkőzés van, 2300 kilométert vezetek 48 óra alatt. Szombaton hajnalban indulok el és hétfőn hajnalban itthon is vagyok. Mert akármilyen nagy szerelem a sakk, a munka ezért még nem maradhat el!
