György László másodedző szerint a két mérkőzés alapján megérdemelten jutott túl a DKKA női kézilabdázóink a Debrecen együttese a bajnoki negyeddöntőben. A remélt továbbjutáshoz sokkal fegyelmezettebb és motiváltabb játékra lett volna szüksége csapatunknak, melyből elmaradtak a jó egyéni teljesítmények is.
Az utóbbi évek legnagyobb bajnoki csalódását jelentő mérkőzését játszotta le szerdán este a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia csapata, mely a hazai ötgólos győzelem után hasonló arányban szenvedett vereséget Debrecenben, s az idegenben lőtt gólok száma miatt nem jutott be a bajnoki rájátszás legjobb négy együttese közé. A DVSC-től kapott tasli azért volt igazán fájdalmas, mert hiába voltak azért a közelmúltban is hullámvölgyre utaló jelek, kevesen gondolták volna, hogy az egyébként remekül küzdő Debrecen elleni párharcot nem hozza le sikerrel együttesünk.
Persze a szurkoló azért szurkoló, mert ilyenkor is kapaszkodókat keres, de lehet hibáztatni a rájátszás lebonyolítását, a közelmúlt nagyon erős bajnoki és nemzetközi programját, de a tények ettől még nem változnak: az elmúlt két találkozón nem bizonyítottuk be azt, ahogy annyival jobbak lennénk a Debrecennél, ami továbbjutást ért volna. Ezt a véleményt osztja csapatunk másodedzője, György László is, aki szerint sokkal több kellett volna csapatként és egyénileg is kézilabdázóinktól ahhoz, hogy bejussanak a legjobb négy közé.
"Nagyon rosszul kezdtük a mérkőzést, hamar kétgólos előnybe került a Debrecen, de aztán sikerült rendezni a támadójátékunkat, sikerült gólokat lőnünk, végig egyenlő körüli eredményen tartottuk ellenfelünket, ugyanakkor sajnos már ekkor sem volt érezhető, hogy erősebbek vagyunk. A védekezésünk, valamint ezzel együtt a kapusteljesítményünk gyenge volt, ráadásul a második félidőt még borzasztóbban kezdtük, s az első szűk négy percben produkált 0-4-es részeredmény már komolyan rányomta a bélyegét a folytatásra és a meccs hajrájára is. Összességében a játékunk közepes volt, nem volt olyan nagy kilengés, mint a közelmúltban, amikor a jó és rossz teljesítmények váltották egymást egy-egy meccsen belül is, viszont bebizonyosodott, hogy egy ilyen rangadón ez sajnos nem elég. Egy játékosunk volt, Kovács Anna, akinek a teljesítménye jó volt, de a többiek közepes játékát nem bírtuk el, ahhoz, hogy továbbjussunk, sokkal több jó egyéni teljesítményre lett volna szükség.
Azt is el kell ismerni, hogy nagyon úgy tűnt, a Debrecen sokkal éhesebb volt a sikerre, mint mi, akik jóllakottan kézilabdáztunk, ráadásul, ahogy arra számítani is lehetett a hazai közönség űzte-hajtotta a DVSC-t, mely ebből erőt merített, s ki kell mondanunk, a mutatott játék alapján sajnos megérdemelten jutott rajtunk túl a Debrecen. Tudomásul kell venni, hogy egy ilyen párharcban, ahol ekkora a tét már extrát kell nyújtani, s ehhez nem elég egy játékosnak jól játszania. Itt jelentősége van az első percben kapott gólnak, az első percben kihagyott ziccernek, a buta kiállításoknak, nem lehet gondolkodás nélkül, fegyelmezetlenül kézilabdázni. El kell ismerni, hogy nem voltunk elég jók a továbbjutáshoz. Amikor jól játszunk, szeretjük dicsérni a csapatot, mert meg is érdemlik, de azt sem szabad szó nélkül hagyni, ha rosszak vagyunk, s ilyenkor többet gondolkodik az ember, hogy mit csinálhatott volna másként, de ehhez most már késő, a tény az, hogy nem jutottunk a négy közé, ami természetesen egy óriási pofon a csapat számára" – értékelt a Debrecenben elszenvedett 28-23-as vereség után együttesünk másodedzője.
Kovács Anna egyedül kevés volt! (Képek: DO-archív)
A csalódás tehát óriási, ugyanakkor együttesünk szakmai stábja nem engedi meg a játékosoknak azt, hogy sokáig búslakodjanak és rágódjanak a már megváltoztathatatlan tényeken, ugyanis várnak még komoly feladatok a Kohász kézilabdázóira. A bajnoki véghajrában illene jól szerepelni, ráadásul egyre közeledik az EHF Kupa fináléja, amire muszáj lesz összeszednie magát a csapat tagjainak, mert a Metzingen elleni párharc is kőkemény csatának ígérkezik.
"Annyi időnk volt sírdogálni, meg búslakodni, amíg hazaértünk Debrecenből, s bizony ez a három és fél órás út most nagyon hosszúnak tűnt. Ott még el lehetett elmélkedni a dolgokon, de mától már készülünk tovább, tudjuk, hogy a Váccal kell harcolnunk a következő fordulóban, majd jön az EHF Kupa döntője, szóval nincs idő a megállásra és gondolkodni azon, hogy tegnap mi volt. Az biztos, hogy a Vác elleni párharc első mérkőzését április 24-én, vasárnap délután öt órától játsszuk le a Dunaújvárosi Sportcsarnokban, míg a visszavágóra május 11-én, tehát az EHF Kupa fináléja után kerítünk sort a váciak otthonában. Fel kell állnunk a most kapott pofonból, mert nagyon nehéz hetek előtt állunk, de ebből mindenkinek maximálisan ki kell vennie a részét, máshogy nem megy" – fogalmazott György László.
