Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Őszt hozott a tavasznap

Várkonyi Balázs - 2016. április 25. 17:08

Nem tudom, hányan gazda követte ma a régi hagyományt, s hajtotta lábasjószágát legelőre; nem lehetnek sokan. A rossz idő még a legelszántabbaknak is kedvét szeghette.

S hogy miért épp ma kellett volna ezt tenniük? Mert ennek szokásos alkalma Szent György napjához kötődik – ami vasárnapra esett, így a teendő is tolódott. A régiek reguláját persze nem igazán követi a mai világ, a szokásrendet szinte csak az emlékezet őrzi, de az igen. A meteorológiai és a naptári tavaszkezdet-jelölést jóval megelőzően, már az ősidőkben évszaknyitóként tartották számon ezt a napot. Az ókori Róma gazdálkodó népe ilyenkor szalmatűz füstjével űzte el a rontást, állataikat tűzön hajtották át, maguk is tüzet ugrottak. Ez a rítus a 303-ban a földi világtól elbúcsúzott katonaszent, György emlékét is idézi: a legendabéli tűzokádó sárkányt legyőző lovag névnapját, noha az egy nappal előbb lenne, az egyház tudatosan helyezte a 24-ei tavaszkezdetre, hiszen Szent György élete is az áldozatot, a rossz legyőzését és a megújulást szimbolizálta. 

A tűzugrás, a hajnali harmatban való mosdás és a rontáselhárítás számos fortélya sok országban elterjedt, így eleink is éltek ezekkel: láncot vetettek a kapufélfára, s úgy hajtották át a jószágot, a betegséget elkerülendő pedig az állatot rügyező vesszővel csapdosták meg. És mert a régiek szerint a boszorkányok ekkor veszik el a „tejhasznot”, az ellenük való védekezés legfontosabb eszköze az istálló ajtajába állított söprű volt. 

Hogy épp ezzel a praktikával éltek-e hajdan a pentelei gazdák, nem tudom. Az viszont bizonyos, hogy a legtöbbjük ilyenkor hajtotta ki a jószágot a Nagylegelőre, ahogy az 1881-ben született Rekenye Márton 1960-ban elbeszélte: „Ott, ahol a szalmacellulóz épít, ott volt kint nyáron is 110 borjú. 1865-ig kint voltak a lovak is. Kint is háltak velük. Ha bejöttek négynek, ötnek az ebédjéért, üzentek haza.” És hogy Márton gazda ifjúkorában is sok különös hiedelem élt rontásról és betegségről, meg azok elkerülésétől, erre így emlékezett: „A Duna túlsó oldaláról hoztak át egy embert, aki meg tudta mondani, hogy melyik borjú fog megveszni. Volt nála egy bot, azt ledobta a földre, amelyik borjú azon keresztülment, annak nem lett semmi baja, de amelyik megállt a bot előtt, azt már csapták is félre, mert az megveszik…”

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: mozgalmas időszak előtt a színház

DSTV: mozgalmas időszak előtt a színház

2025. feb. 01.

Izgalmasnak ígérkezik az új esztendő a Bartók Kamaraszínház közössége számára, derül ki a DSTV összegzéséből.  Az új bemutatók mellett már tart a Mikrofesztivál előkészítése, és szó esik a színházról szóló szakmai elismerésekről is. Hangkép.

DSTV: a handpan varázsa

DSTV: a handpan varázsa

2025. jan. 31.

Különleges hangszert és megszólaltatóját mutat be a DSTV összeállítása. Baruts Bence, a Sándor Frigyes Zeneiskola művész-tanára csapatával az intézmény gálájának egyik főszereplője volt a közelmúltban – ezúttal a handpan bemutatására vállalkozott. Handkép.

Történelmi időutazás az Intercisa Múzeumban

Történelmi időutazás az Intercisa Múzeumban

2025. jan. 30.

Restaurálják a katonai sírok áthelyezésekor előkerült szovjet katonák személyes tárgyait, "vasműs gyűjteményt" ajánlottak fel a múzeumnak, illetve elkészült a Vidám Park egy dodzsemének felújítása, amelyet bemutatnak majd az idei Sugárúti Fesztiválon. Hírcsokor.

DSTV: a szövegvilág bűvkörében

DSTV: a szövegvilág bűvkörében

2025. jan. 30.

Az olvasás szeretete nem múló szeszély, derül ki a DSTV összegzéséből. A történet főszereplője igazi könyvmoly, akinek példája igazolja, bármilyen műfajról is legyen szó, mindenki megtalálhatja a maga szájízének való írókat és műveket. Hangkép.

Nyilvános órákkal és és esti szimfonikus koncerttel várja a közönséget a Zeneakadémia

Nyilvános órákkal és és esti szimfonikus koncerttel várja a közönséget a Zeneakadémia

2025. jan. 30.

Diákok fellépésével, nyilvános órákkal, előadásokkal és esti szimfonikus koncerttel is várja a közönséget az idén 150 éves Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 9-én A tehetség napja című rendezvényén.

Dunaújváros kedvence (kultúra): Munkásművelődési Központ

Dunaújváros kedvence (kultúra): Munkásművelődési Központ

2025. jan. 29.

Esélyesként indult s végül magabiztosan húzta be a kultúra kategóriát a Dunaújváros kedvence szavazáson a Munkásművelődési Központ. Kováts Rózsa és csapata immáron hatodik alkalommal vette át Horváth Tamástól az elismerő oklevelet. 

DSTV: Kiss Barni a város hangja is volt

DSTV: Kiss Barni a város hangja is volt

2025. jan. 29.

Zenelánc című új műsorából ad ízelítőt a DSTV összeállítása. A főszereplő Kiss Barnabás, aki 2022-ben tűnt fel a Dunaújváros Hangja versenyén. Még szemtelenül fiatal, de már határozott elképzelései vannak a jövőjét illetően. Művészeti iskolába jár, közben egyengeti énekesi karrierjét. Hangkép.