A különböző korosztályok válogatottjai országszerte strandröplabda bajnokságokon mérik, mérték össze tudásukat, tűrőképességüket.
Az U14-es válogatott Gyenesdiáson kezdte meg egyhetes felkészülést az országos bajnokságra. Erre az edzőtáborozásra kapott meghívást a Dunaferr három fiatal röplabdázója, Pataki Benedek, Herceg Kristóf és Szabó Kornél. Mint azt a fiúk elmondták, nagy izgalommal és nagy várakozással vettek részt a válogatott munkájában.
Pataki Benedek: - Nagyon izgultam, de nagyon vártam, és örültem, hogy részt vehetek ezen a felkészülésen és az országos bajnokságon. Jó edzéseken vehettem részt, ahol új technikákat tanultam. Most szembesültem vele igazán, hogy mennyire más a terem- és a strandröplabda. Nagy öröm, hogy a táborban lévő fiúkkal és lányokkal egy nagy csapattá kovácsolódtunk össze.
Herceg Kristóf: - Benihez hasonlóan éreztem, de nem tudtam mire számíthatok, mert én voltam hármunk közül úgymond a páratlan. Tudtam, hogy én ott kapok majd párt a bajnokságra. És mit kaptam ez idő alatt? Sok edzést és játékot, kitartást, új ismeretségeket, barátokat és természetesen egy párt a bajnokságra, akivel a tábor alatt szoktunk össze.
Szabó Kornél: - A két fiúval ellentétben és tudtam mire számíthatok, mert már tavaly is volt szerencsém ugyanitt az U15-ös válogatottal edzőtáborozni. Kemény edzésekre, nagy fejlődésre, és a tavalyinál jobb szereplésre számítottam az új párommal, Benivel. Kemény edzéseken vettünk részt, sokat tanultunk egy nagyon jó edzőtől, Buday Balázstól. Rengeteg meccset játszottunk a házibajnokságon, ahol a második legjobb fiú párosként végeztünk. A magasabb korosztályú versenyzők irányt mutattak, hogy kitartó munkával milyen szintre juthatunk. Persze számomra is fontosak volt az új ismeretségek, barátságok, de én már bizonyítani is akartam.
Hogy sikerült a versenyetek, és mennyire vagytok elégedettek az elért eredménnyel?
Pataki Benedek: - Az egyik legnagyobb ellenfelünk a hőség volt. Ettől függetlenül igyekeztem mindent megtenni a jó szereplésért, a dunaújvárosi röplabda hírnevéhez méltóan, ahonnan sok támogatást kaptunk a bajnokságon való részvételhez. Végül a 4. helyen végeztünk, és olyan páros is elénk került, akiket megvertünk, de most ez így alakult. Lesz még verseny, nekem pedig még sokat kell tanulnom ebben a sportban. Összességében nagyon jól éreztem magam, felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb
Herceg Kristóf: - A szombati OB jól kezdődött, a társammal, Bozóki Bendegúzzal sikerült az egy hét alatt elég jól összeszokni és az első meccsen meg is vertük a fehérvári párost, aminek nagyon örültünk. Sajnos a második meccsen lesérültem, így nekünk fel kellett adni a küzdelmet.
Szabó Kornél: - A fiúknál nyolc páros volt. Neves egyesületekből, Kaposvár, Pénzügyőr, Dabronc, Székesfehérvár, Dunakanyar érkeztek ellenfeleink. Nagy harcokat vívtunk a homokban, nem csak egymás ellen, hanem a hőséggel szemben is. Benivel sikerült összeszoknunk az OB-ra, megtanultuk egymás gyengeségeit, megtanultunk segíteni egymásnak a pályán, és azt, hogy melyik páros ellen mi a célravezető. Sajnos Kristóf sérülésével egy páros kiesett, így felborult a sorsolás. Délidőben volt három meccsünk egymás után, konkrétan ájulásig játszottunk. De a legszörnyűbb az volt, hogy hiába nyertük ezeket a meccseket pontaránnyal mégis a másodikról a negyedik helyre csúsztunk vissza. Ebben a mezőnyben elégedettnek kell lennem, de elérhető közelségben volt a dobogó akár második foka is. Azonban nincs szégyenkezni valónk, mindössze két mérkőzést vesztettünk el, azokat is nagy csatában.
Fiataljaink semmiképpen nem hoztak szégyent egyesületükre, a Dunaferr SE-re, akiknek ezúton is köszönik a támogatást.
