Devizahitelek - Most látszik, hogy jó húzás volt a forintosítás

Folyamatosan csökken a forintosított devizahitelek törlesztőrészlete. A jelzálog-fedezetű kölcsönöket tavaly tavasszal forintosították visszamenőlegesen február 1-jei hatállyal, az új forinthitelek kamatát pedig a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz igazították. A Bubor akkor 2,1 százalékos volt, erre a lakáshitelek esetében maximum 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél pedig legfeljebb 6,5 százalékos felárt tehettek a hitelintézetek. A maximális kamat így lakáshiteleknél 6,6, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig 8,6 százalékos volt.

Azóta viszont a három hónapos Bubor rengeteget csökkent, jelenleg csupán 0,93 százalékon áll. Azoknak a devizahiteleseknek, akik nem váltották ki azóta a kölcsönüket, és továbbra is az eredeti forintosított hitelt fizetik, most augusztustól az eredetinél már csaknem 1,2 százalékponttal alacsonyabb kamattal tehetik meg. Ez egy átlagos, 6,5 millió forintos egykori svájcifrank alapú lakáshitel esetében évente 76 ezer forintnyi megtakarítást jelent, vagyis havonta több mint 6300 forinttal alacsonyabb már a törlesztőrészlet, mint kezdetben volt.

Aki drágállotta a forintosított hitelét, tavaly nyáron díjmentesen kiválthatta kedvezőbbre, vagy ha túl kockázatosnak ítélte meg a háromhavonta változó kamatot, akkor hosszabb kamatperiódusúra. A jegybank adatai szerint nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, a 3300 milliárd forintnyi forintosított kölcsönből alig 50 milliárdnyit cseréltek le. Az egykori devizahitelesek egyébként nem feltétlenül jártak jól a váltással, sőt ha hosszabb kamatperiódust választottak, akkor ma valószínűleg magasabb törlesztőrészletet fizetnek, mint ha maradtak volna az eredeti hitelnél.

Ha valaki most váltaná ki a forintosított hitelét úgy, hogy maradna a három hónapos kamatperiódusnál, a jegybank adatai szerint átlagosan bőven 4 százalék alatti kamattal és 4,5 százalék körüli THM-mel tehetné ezt meg. Aki hosszabb távon kiszámítható hitelre váltana, annak 5,5 százalék fölötti kamattal és 6 százalék fölötti THM-mel kell kalkulálnia. Ez nagyjából megegyezik azzal, amit azok a volt devizahitelesek fizetnek mostantól, akiknek annak idején a legmagasabb kamattal forintosították a kölcsönét.

Kérdés viszont, hogy megéri-e nekik már most lépni. A Bubor eddig az alapkamatot követte, amely, egyelőre úgy tűnik, marad a 0,9 százalékos szinten. A jegybank azonban szeretné, ha a bankközi kamatok csökkennének, ennek érdekében május óta kötelező árjegyzést vezettek be a Buborra. Ha ez nem hoz eredményt és aktivitást a piacon, a kötelező ügyletkötést is bevezetik szeptembertől. Egyelőre azonban a Bubor továbbra is az alapkamat környékén áll. Ha sikerül a jegybanknak elérnie, hogy a piaci viszonyok jobban érvényesüljenek a mutatóban, és az csökkenjen, akkor az tovább mérsékelheti a forintosított hitelek részleteit is - olvasható a Világgazdaság összeállításában.

-OPH-