Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Mi lett Csendesnével?

Várkonyi Balázs - 2016. október 22. 18:27

Sokszor eszembe jut, azóta, hogy először olvastam róla a várostörténeti monográfiában. Nem ismerem élettörténetét, csak annyit tudok, amit a könyv egy bekezdése rejt. És az nem sok.

De lehet éppenséggel fontos! A rövidke tudósítás röpke jellemrajzot adhat egy karakán asszonyról, akinek 1956 őszén volt bátorsága szembeszegülni a városi hatalomgyakorlókkal; akik akkor, a forradalom kitörése előtt több nappal még nyeregben érezhették magukat. Nemzeti ünnepünk előestéjén idézzük fel, mi történt hat évtizede a városházán, ahogy a Dunaújváros Története című kötet rögzíti.

„Izzó hangulat jellemezte a városi tanács október 16-i ülését. A vitát az robbantotta ki, hogy javaslat hangzott el a Sztálin út elnevezésének megváltoztatásáról. A hozzászólók az Ifjúság útja, a Marx Károly út és a Kun Béla út elnevezést javasolták. Ezt követően kért szót Csendes Istvánné tanácstag, aki keresetlen szavakkal mutatott rá arra, hogy a Sztálin út megváltoztatásának nincs értelme, változtassák meg a város nevét. A tanács tagjai nem döntöttek, hanem a névváltoztatást előkészítő bizottság megalakításáról határoztak.”

Jó lenne tudni, hogy a tanácstagok közül ki miként fogadta az asszony szavait; vajon a többség közellenségként kezelte eztán?  Az „izzó hangulat” sok mindent kifejez: a megerősödő rendszerkritika hangjai ekkor már egyre kivehetőbbek, de az elvakult rendszerhívők fölényes magabiztossága még töretlen. De nem sokáig…

A viharos testületi ülés után két nappal magas rangú vendéget kapott a város. Az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István látogatása vártan volt – a beavatott vezetők számára persze nyilvánvalóan nem –, de a legkülönösebb az volt, hogy kinek a társaságában érkezett: réges-régi elődje, az 1946-ban megválasztott köztársasági elnök, Tildy Zoltán volt az útitárs. Vagyis a már régen félretaszított politikus, aki épp csak néhány hónapja szabadult a nyolc évig tartó házi őrizetből. Mi volt az ő szerepe? A beavatottak tudhatták, a laikusok csak sejthették: a „nagy kiegyező” biztonsági szelepként szolgált. Mert a bolsevista hatalom már sejtette: Sztálinváros veszélyes gócpont. Ezt jelezte a népi kollégisták nyári találkozója, amelyen – a Történeti Hivatalban föllelhető dokumentum szerint – „Élesen támadták a pártot, s a megjelentek közül többen egy új forradalom szükségességét hangsúlyozták.” A szervezkedő értelmiségiek a reformszándékkal alapított Fáklya Klubban gyülekeztek. Az Óvárosban is tapintható volt a feszültség: az őslakosok mozgalmat szerveztek a kitelepítettek, a politikai okból ellehetetlenítettek rehabilitálása, jóvátétele érdekében.

A hamu alatt izzott a parázs. Nem volt hát véletlen a hirtelen megszervezett Dobi-Tildy-vizit, s ennek még tán Csendes Istvánné és a többi rebellis tanácstag lázadása is oka lehetett. A látogatás valódi céljáról árulkodik, hogy a Szabad Nép másnapi számának címoldalán nem a hatalomban lévő Dobi Istvánt, hanem a „népfrontos” Tildy Zoltánt idézték, aki a sztálinvárosi benyomásairól „… elmondotta, milyen mély benyomást tett rá a nép alkotó erejének egyik fényes bizonysága, ahol gyár és város, az egész magyar nép összefogásával ily rövid idő alatt felépült”.

A rovat további hírei: Kultúra

Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban

Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban

2024. ápr. 17.

Nagyszabású bemutatóra, valamint rangos szakmai tanácskozásra készül a Magyar Papírmúzeum: a kalligráfia témájára fókuszáló programra pénteken várják a vendégeket.

Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára

Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára

2024. ápr. 16.

Gazdag műsorral, színes repertoárral és sok-sok fellépővel rendezik az immár 27. hangversenyt – a közönséget az evangélikus templomban várják pénteken délután!

DSTV: Pentelei Molnár János nyomában

DSTV: Pentelei Molnár János nyomában

2024. ápr. 16.

Pentelei Molnár János halálának novemberben lesz a száz éves évfordulója, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunapentelén született festőművész családi hátterét és formátumos életművét Kronászt Margit történész, muzeológus elevenítette fele. Hangkép.

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"

2024. ápr. 14.

Sportfilmmel folytatódik a Szabad Szemel című sorozat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a KineDok idei terméséből ezúttal a Țagai Sasok című román alkotást láthatják.

DSTV: a mesevilág varázsa a könyvtárban

DSTV: a mesevilág varázsa a könyvtárban

2024. ápr. 12.

Különleges csodabirodalommal foglalkozik a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban a foglalkozások fontos eleme az élőszavas mesemondás – ennek műhelytitkaiba nyerhetünk most betekintést. Hangkép.

Csodás mesevilág a Csillagvirágban (galériával)

Csodás mesevilág a Csillagvirágban (galériával)

2024. ápr. 11.

Több mint két évtizedes hagyományt folytattak, a magyar költészet napjára időzítve szervezték meg a dunaújvárosi óvodások mesemondó seregszemléjét a Csillagvirág Tagóvodában kedden délelőtt. Mesés kezdeményezés – minden ízében!

DSTV: Tapolczai Jenő emlékezete

DSTV: Tapolczai Jenő emlékezete

2024. ápr. 11.

Várostörténeti jelentőségű személyiségre emlékeznek az Intercsa Múzeumban, derül ki a DSTV összegzéséből. Tapolczai Jenő egykori tanácselnök a várossá válás meghatározó időszakában volt a település első embere, maradandót alkotott, munkássága még mindig tetten érhető. Hangkép.