„Nem lehet gyáván félrenézni”
Az 1989-es határnyitás és a határok védelme ma ugyanannak az éremnek a két oldala: akkor Európa szabadságáért cselekedtünk, ma ezt védjük, mert Magyarország biztonsága Európa biztonságát is jelenti – mondta Orbán Viktor a müncheni magyar főkonzulátus 1956-os megemlékezésén.
A kormányfő beszédében kiemelte: a bajor-magyar barátság különleges, egyedülálló Európában. Ez a barátság hatalmas ívet futott be, a történelem során sokszor vállalkoztunk hol rossz, hol jó dolgokra, de most jó pályán haladunk, mert arra a közös célra vállalkozunk, hogy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassunk létre – jelentette ki. Hozzátette: ez a cél büszkeségre ad okot, és méltó az 1956-os szabadságharcosok örökségéhez.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországot a földrajzi elhelyezkedése minden harminc évben egyszer az aktuális európai harcok fősodrába löki, így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és 2015-2016-ban is, amikor nekünk kellett lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről fenyegető népvándorlást. Egyszer sem kértük a feladatot, hanem a sors, a történelem mérte ki ránk, de a magyarok nem futottak el, nem hátráltak meg, hanem teljesítették a kötelességüket – fogalmazott. Hozzáfűzte: akkor is helyt állunk, „ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk”.
Mint mondta, bánt minket az igazságtalanság, de nem illik hozzánk a panaszkodás, és az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól. Erre a bajorok mindig számíthatnak – jelentette ki.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy nemzedéke mindig Európa újraegyesítéséről álmodott, hogy akkor majd a gyermekeik és unokáik szabadon és jobb módban élhetnek.
A béke, biztonság és jólét európai álmát álmodtuk mi magyarok is, ezért volt természetes a csatlakozásunk az EU-hoz, hiszen „mi ide tartozunk, hazatértünk, ez az otthonunk”, így magától értetődik, hogy ha kell, megvédjük – mutatott rá.
Fotó:MTI
Orbán Viktor kifejtette: ma Bajorország és Közép-Európa a világ egyik legerősebb régiója, és közös felelősségük, hogy Európa motorjaként az egész unió javára fejlődhessen és gazdagodhasson a térség. Ha a kölcsönös tisztelet alapján partnerként összefogunk, együtt nagy dolgokra vagyunk képesek – hangsúlyozta.
A kormányfő úgy vélte, akkor nyer értelmet a szabadság, ha kicsinyes céljainkon túllépve és félelmeinket meghaladva cselekedni tudunk. Ehhez bátornak kell lenni. Most olyan helyzet van Európában, hogy „nem lehet gyáván félrenézni”, a mi közös uniónk bajban van, jogon kívüli területre és állapotba sodródott, csak megoldatlan gondok, kérdések vannak, viták, közös válaszok nincsenek – mondta.
Kiemelte: nem várhatjuk, hogy mások oldják meg a problémákat, a saját kezünkbe kell venni a sorsunk irányítását. Ahhoz, hogy megőrizzük Európát, az európai álmot, változtatni kell, a kérdés, hogy van-e bátorságunk az érdemi változtatásokhoz – mondta.
Úgy látja, a reform kevés, megújulás kell, és a változásnak belülről kell elindulnia. Nem hagyhatjuk, hogy az európai egység, amelyet sok áldozattal felépítettünk „ideológiai megfontolások, pénzügyi érdekek vagy politikusok rossz döntései miatt széthulljon – hangoztatta.
Orbán Viktor felidézte: 1956-ban a szovjet intervenciót követően 60 ezer ember gyűlt össze Münchenben, hogy csendes menetben emlékezzen a szabadságért vívott küzdelemben elesett magyarokra. Amikor a brutális szovjet kommunista megtorlás miatt lehetetlenné vált az ellenállás, sokan Nyugat felé vették az irányt, és a bajorok segítettek nekik, ők pedig fegyelmezetten, rendben várták a hatóságok döntését – emlékeztetett. Mint mondta, az ide érkező magyarok közül sokakat befogadtak, és a keresztény Bajorország törvénytisztelő, dolgos és odaadó polgárai, jó németek lettek.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország olyan ezeréves keresztény állam, amely mindig a szabadságharcosok földje volt, amely nem tűri az elnyomást, a megszállást, a diktatúrát, és Magyarország a jövőben is mindig „az európai szabadság oldalán áll majd”.
Úgy látja, 1956-ban a szovjet tankok eltiporták a magyar szabadságot, a kommunista diktatúra katonai intervenciója egész Európa veresége volt, a vasfüggöny keleti felének rabsága a Nyugatot is láncra verte. Európa csak egységesen lehet szabad és erős, és ez a belátás szülte az Európai Unió nagyszerű gondolatát, amikor 1957-ben a megkötötték a római szerződéseket – magyarázta.
Orbán Viktor kiemelte: 1989-ben Magyarország megnyitotta a határt Németország felé. Emlékeztetett, hogy Helmut Kohl volt német kancellár azt mondta, a magyarok ütötték ki az első téglát a falból. De aztán azon keresztül „a huzat kirántotta az egész kommunista világrendet” – fogalmazott. Hozzáfűzte: a német újraegyesítés világhatalommá tette az EU-t, Németország támogatta a közép-európai országokat, amelyek aztán csatlakozhattak a közös hazához, és az unió elérte fénykorát – mutatott rá a miniszterelnök.
Reinhold Bocklet, a bajor parlament első alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az 1956-os forradalommal a magyar nép megnyitotta az utat a szabad Európa felé, és ma nagy csodálattal tekintenek azokra a bátrakra, akik akkor harcoltak. A forradalom hőseinek örökségére ma együtt emlékezünk – tette hozzá.
Tordai-Lejkó Gábor főkonzul azt mondta, 1956 különleges történelmi pillanat volt, amikor az egész világ Magyarországra tekintett, és azt látta, hogy a magyar szabadságszerető nép, amely kész az életét áldozni a szabadságért.
-MTI-
A rovat további hírei: Közélet
Az óvodapedagógusokat is köszöntötték (galériával)
2025. jún. 17.
Pedagógusnap alkalmából városunkban hagyomány, hogy az óvodapedagógusokat is megünneplik. Erre idén is sor került – a Dunaújvárosi Óvoda mind a tíz tagintézménye egyszerre vett részt a jeles eseményen hétfőn délelőtt a Városháza "C" szárnya házasságkötő termében.
Duplázott Dunaújváros – ismét Humanitárius település címet nyert a közösség
2025. jún. 13.
Tavaly a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége Humanitárius település címmel tüntette ki Dunaújvárost – amit a segítő közösségnek hála idén ismét kiérdemelt a város. Az elismerést újra Feth Katalin, a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Területi Szervezetének vezetője, valamint Orosz Csaba önkormányzati képviselő, a közbiztonsági bizottság elnöke vette át.
Lomtalanítás a Rómain: 51 tonna hulladék!
2025. jún. 13.
A Római városrészben tartották meg a tavaszi lomtalanítási akció egyik állomását múlt szombaton. Az akció során megint elképesztő mennyiségű, összesen 51 tonna hulladék gyűlt össze.
Megígérte a kormány a korkedvezményes nyugdíjat – most mélyen hallgatnak róla
2025. jún. 12.
Nyílt levélben emlékeztette Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt a kormány ígéretére, miszerint a nyugdíj kapujában álló vasműsök korkedvezményes nyugdíjban részesülnek. A levelet betűhíven közöljük.
Akik számára a tanítás nem munka – hivatás (galériával)
2025. jún. 12.
Apáczai Csere János születésnapjához kapcsolódóan köszöntötte és díjazta városunk önkormányzata a pedagógusokat – mint minden évben, ezúttal is három elismeréssel. A Dunaújváros Érdemes Pedagógusa, a Dunaújváros Oktatásügyéért díjakat, valamint a Pedagógus Életpályáért Emlékérmeket kedden vették át a díjazottak a Városházán.
Több "frissítő" fejlesztés a lakosságért
2025. jún. 11.
A városfejlesztés soha véget nem érő folyamat – kisebb és nagyobb munkálatokkal egyaránt tesznek az itt élők komfortjáért. Kálló Gergely, a 7. választókerület önkormányzati képviselője régóta várt újdonságokról számolt be a Március 15. téren.
Sok boldogságot kívánunk az Évák körében!
2025. jún. 06.
Újabb szépkorú polgár ünnepelte a 90. születésnapját. Varga Károlynét, Éva nénit Dunaújváros képviseletében Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter önkormányzati képviselő köszöntötte. A jókívánságokat örömmel fogadta az ünnepelt az Évák – lánya, unokája és dédunokája – körében.