„Nem lehet gyáván félrenézni”
Az 1989-es határnyitás és a határok védelme ma ugyanannak az éremnek a két oldala: akkor Európa szabadságáért cselekedtünk, ma ezt védjük, mert Magyarország biztonsága Európa biztonságát is jelenti – mondta Orbán Viktor a müncheni magyar főkonzulátus 1956-os megemlékezésén.
A kormányfő beszédében kiemelte: a bajor-magyar barátság különleges, egyedülálló Európában. Ez a barátság hatalmas ívet futott be, a történelem során sokszor vállalkoztunk hol rossz, hol jó dolgokra, de most jó pályán haladunk, mert arra a közös célra vállalkozunk, hogy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassunk létre – jelentette ki. Hozzátette: ez a cél büszkeségre ad okot, és méltó az 1956-os szabadságharcosok örökségéhez.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországot a földrajzi elhelyezkedése minden harminc évben egyszer az aktuális európai harcok fősodrába löki, így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és 2015-2016-ban is, amikor nekünk kellett lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről fenyegető népvándorlást. Egyszer sem kértük a feladatot, hanem a sors, a történelem mérte ki ránk, de a magyarok nem futottak el, nem hátráltak meg, hanem teljesítették a kötelességüket – fogalmazott. Hozzáfűzte: akkor is helyt állunk, „ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk”.
Mint mondta, bánt minket az igazságtalanság, de nem illik hozzánk a panaszkodás, és az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól. Erre a bajorok mindig számíthatnak – jelentette ki.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy nemzedéke mindig Európa újraegyesítéséről álmodott, hogy akkor majd a gyermekeik és unokáik szabadon és jobb módban élhetnek.
A béke, biztonság és jólét európai álmát álmodtuk mi magyarok is, ezért volt természetes a csatlakozásunk az EU-hoz, hiszen „mi ide tartozunk, hazatértünk, ez az otthonunk”, így magától értetődik, hogy ha kell, megvédjük – mutatott rá.
Fotó:MTI
Orbán Viktor kifejtette: ma Bajorország és Közép-Európa a világ egyik legerősebb régiója, és közös felelősségük, hogy Európa motorjaként az egész unió javára fejlődhessen és gazdagodhasson a térség. Ha a kölcsönös tisztelet alapján partnerként összefogunk, együtt nagy dolgokra vagyunk képesek – hangsúlyozta.
A kormányfő úgy vélte, akkor nyer értelmet a szabadság, ha kicsinyes céljainkon túllépve és félelmeinket meghaladva cselekedni tudunk. Ehhez bátornak kell lenni. Most olyan helyzet van Európában, hogy „nem lehet gyáván félrenézni”, a mi közös uniónk bajban van, jogon kívüli területre és állapotba sodródott, csak megoldatlan gondok, kérdések vannak, viták, közös válaszok nincsenek – mondta.
Kiemelte: nem várhatjuk, hogy mások oldják meg a problémákat, a saját kezünkbe kell venni a sorsunk irányítását. Ahhoz, hogy megőrizzük Európát, az európai álmot, változtatni kell, a kérdés, hogy van-e bátorságunk az érdemi változtatásokhoz – mondta.
Úgy látja, a reform kevés, megújulás kell, és a változásnak belülről kell elindulnia. Nem hagyhatjuk, hogy az európai egység, amelyet sok áldozattal felépítettünk „ideológiai megfontolások, pénzügyi érdekek vagy politikusok rossz döntései miatt széthulljon – hangoztatta.
Orbán Viktor felidézte: 1956-ban a szovjet intervenciót követően 60 ezer ember gyűlt össze Münchenben, hogy csendes menetben emlékezzen a szabadságért vívott küzdelemben elesett magyarokra. Amikor a brutális szovjet kommunista megtorlás miatt lehetetlenné vált az ellenállás, sokan Nyugat felé vették az irányt, és a bajorok segítettek nekik, ők pedig fegyelmezetten, rendben várták a hatóságok döntését – emlékeztetett. Mint mondta, az ide érkező magyarok közül sokakat befogadtak, és a keresztény Bajorország törvénytisztelő, dolgos és odaadó polgárai, jó németek lettek.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország olyan ezeréves keresztény állam, amely mindig a szabadságharcosok földje volt, amely nem tűri az elnyomást, a megszállást, a diktatúrát, és Magyarország a jövőben is mindig „az európai szabadság oldalán áll majd”.
Úgy látja, 1956-ban a szovjet tankok eltiporták a magyar szabadságot, a kommunista diktatúra katonai intervenciója egész Európa veresége volt, a vasfüggöny keleti felének rabsága a Nyugatot is láncra verte. Európa csak egységesen lehet szabad és erős, és ez a belátás szülte az Európai Unió nagyszerű gondolatát, amikor 1957-ben a megkötötték a római szerződéseket – magyarázta.
Orbán Viktor kiemelte: 1989-ben Magyarország megnyitotta a határt Németország felé. Emlékeztetett, hogy Helmut Kohl volt német kancellár azt mondta, a magyarok ütötték ki az első téglát a falból. De aztán azon keresztül „a huzat kirántotta az egész kommunista világrendet” – fogalmazott. Hozzáfűzte: a német újraegyesítés világhatalommá tette az EU-t, Németország támogatta a közép-európai országokat, amelyek aztán csatlakozhattak a közös hazához, és az unió elérte fénykorát – mutatott rá a miniszterelnök.
Reinhold Bocklet, a bajor parlament első alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az 1956-os forradalommal a magyar nép megnyitotta az utat a szabad Európa felé, és ma nagy csodálattal tekintenek azokra a bátrakra, akik akkor harcoltak. A forradalom hőseinek örökségére ma együtt emlékezünk – tette hozzá.
Tordai-Lejkó Gábor főkonzul azt mondta, 1956 különleges történelmi pillanat volt, amikor az egész világ Magyarországra tekintett, és azt látta, hogy a magyar szabadságszerető nép, amely kész az életét áldozni a szabadságért.
-MTI-
A rovat további hírei: Közélet
Dunaújváros oktatásáért – évtizedeken át
2025. jan. 26.
Dunaújváros közgyűlése minden évben kitüntetéseket adományoz a város különböző területein végzett kiemelkedő munka elismerése céljából. Összeállításunkban hétről hétre felelevenítjük a 2019-2024-es önkormányzati ciklusban díjazottak névsorát, életútját – ezúttal újra az oktatási szféra kitüntetettjei következnek!
Pálhalma, a legcsendesebb városrész
2025. jan. 24.
Ahány városrésze van Dunaújvárosnak, annyiféle képet mutat. És ez természetesen igaz Pálhalmára is, ami mindig is egy különleges településrésze volt városunknak. Orosz Csaba, a terület önkormányzati képviselője szerint itt szinte mindig csend van és nyugalom.
DSTV: karitatív kezdeményezéssel rukkol ki a kórház
2025. jan. 24.
Jótékonysági bált szervez a Szent Pantaleon Kórház és "Az emberek egészségéért" Alapítvány. A leendő támogatók nemes cél mögé állhatnak be – a szervezők ugyanis modern, emlőrák szűrésére alkalmas mammográfiai berendezésre gyűjtenek. Hangkép.
Vita nélküli döntések az év első közgyűlésén
2025. jan. 23.
Közel 20 témát tárgyalt nyilvánosan városunk közgyűlése, további kettőről pedig zárt ajtó mögött határoztak a képviselők a naptári év első testületi ülésén. A tanácskozás során szinte kivétel nélkül egyhangú döntések születtek a Városháza "C" szárnyában, a napirendre került témák nem hoztak vitát.
Éri Jenő kapta a Pro Cultura Intercisae díjat
2025. jan. 23.
Neves képzőművész vehette át a kulturális szféra legrangosabb elismerését a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen az evangélikus templomban szerdán. A 77. Pro Cultura Intercisae díjat Éri Jenő grafikus- és festőművész érdemelte.
Sokaknak segítség a szociális konyha
2025. jan. 22.
Városunk két pontján is működik szociális konyha, amire érezhetően nagy szükség van. A kertvárosi ételosztó pontra látogattunk el, ahol magunk is megtapasztalhattuk, hogy milyen sokan veszik igénybe az ingyenes meleg ételt.
Új JCB markolóval bővült a DVG Zrt. eszközparkja
2025. jan. 22.
Multifunkciós, több munkafolyamatot is megoldani képes markoló áll a város rendelkezésére. Pintér Tamás polgármester személyesen tekintette meg a gépet, amelynek nagy hasznát veszik majd a szakemberek a különféle munkálatok során.