Eltérő ünneplési szokások

doszerk - 2016. december 26. 18:06

Ánizsgyökér-saláta, boldog halárusok, pulyka és királyi beszéd, tizenhárom izlandi mikulás, tányérkitörlő, kanálnyalogató, szoknyalebbentgető manók - másként ünnepelnek Európa egyes országaiban.

Olaszország: csak 25-én adják át az ajándékokat

Miközben a németek napsütésre vágynak, az olaszok nem nagyon utaznak el az ünnepekre – de miért is tennék, hiszen arrafelé rendkívül kellemes a téli időjárás. Rómában napközben akár 17 fok is lehet, Nápolyban és Szicíliában is napsütéses a karácsony, kék az ég, kesztyű sem kell, csak reggelente, de az is csak azért, mert a dél-olaszok fázósak. A mai napig tartja magát a hagyomány az olaszoknál, hogy a karácsonyt – ami náluk 25-ét jelenti – otthon kell tölteni a családdal, a rokonsággal. Számukra az ünneplés szenteste és az éjféli mise után kezdődik: megvárják a kis Jézus születését, és 25-én adják át az ajándékokat. Az olaszok évről évre kevesebbet költenek ajándékokra, de az evés-ivásról nem mondanak le. De hogy mi kerül a karácsonyi asztalra, az attól függ, hogy éppen hol ünneplünk Itáliában.

Az olasz ünnepi gasztronómiai tradíciók abszolút térséghez kötöttek. Milánóban a háziasszonyok karácsony előtt megrohamozzák a halárusokat, ráksaláta, homár és lazac kerül az asztalra. Firenzében a hentesek boldogok, hatalmas marhaszeleteket adnak el az ünnepekre. A római konyha elég szimpla, persze attól még nagyon finom. Minden elképzelhető zöldséget sörtésztában sütnek ki: articsókát, gombát, cukinit, burgonyát… Hideg tengeri saláta és kagylóspagetti, vagy kardhal is kerül az asztalra.

Szicíliában máshoz szoktak. Katániában, az Etna lábánál december 24-én, éjfél után kezdenek enni: zöldséggel, hagymával vagy brokkolival töltött focacciát esznek, egy lángoszerűséggel, amit zsírban sütnek ki. Utána kolbászt és tőkehalat vagy angolnát – ahogy Velencében is.

A szicíliai karácsony elképzelhetetlen ánizsgyökér-saláta nélkül, benne olajbogyóval és citrusfélék reszelt héjával. Egy bizonyos, minden nagyobb olasz városban meg vannak arról győződve, hogy övék az igazi karácsonyi asztal, és az ország más részein fogalmuk sincs, mi a jó… Az olaszok családonként hozzávetőleg 300 eurót költenek a karácsonyi ételekre, de ezt nem engedheti meg magának mindenki – számolt be a Kossuth Rádió római tudósítója –, aki szerint a hagyományos magyar karácsonyi mákos bejglit nem szeretik, gyanúsnak találják, a diósat viszont nagyon kedvelik…

Nagy-Britannia: a karácsonyfát már december elején felállítják

Az Egyesült Királyságban jóval korábban kezdődik az ünnepi ráhangolódás, mint nálunk. A karácsonyfát már december elején felállítják, és minden nap alácsempészik az ajándékokat – amiket persze nem szabad felbontani. A mikulás errefelé Rudolf rénszarvassal egy szánon járja a vidéket, és a kandallón át csempészi be az ajándékokat, a kandallópárkányra erősített hatalmas zokniba, illetve a fa alá, 24-én éjjel. A brit gyerekek 25-én reggel találják meg az ajándékokat, itt tehát 25-e a legnagyobb ünnep. Ajándékbontás, családi reggeli, és kezdődik a monstre karácsonyi ebéd elkészítése, ami a sült pulykában csúcsosodik ki. A legtöbb brit lap ilyenkor szinte órára lebontott, pontos menetrendet ad, hogy mikor kell a pulykát betenni a sütőbe ahhoz, hogy a család a királynő délutáni beszéde után asztalhoz ülhessen a pulyka elfogyasztásához.

II. Erzsébet brit királynő játékmackót kap ajándékba egy cserkésztől, miután részt vett a királyi család hagyományos karácsony első napi istentiszteletén az angliai Sandringhamben 2012. december 25-én. Mellette férje, Fülöp edinburghi herceg (b2), egyik unokája, Beatrix yorki hercegnő (b3), egyik menye, Zsófia wessexi grófnő (j3) és Zsófia lánya, Lujza áll. (MTI/EPA/Photoshot/Malcolm Clarke)

Nagy-Britanniában általában kisebb a család fontossága, mint nálunk. Sok család felbomlott, sokan költöztek el vidékről oda, ahol munkát találtak, így hát a tágabb családi körbe beletartoznak a jó barátok is. Az országban a december 25-e maradt az egyetlen olyan ünnep, amit mindenki megtart. Ezen a napon nincs tömegközlekedés, Londonban sem jár a metró, a buszok, áll a vonatközlekedés. Megáll az élet. A jótékonykodás viszont a britek vérében van. Gyerekkoruktól erre nevelik őket, ezt látják maguk körül mindenütt. Az angol tudja, hogy ha kap valamit a társadalomtól, akkor azt vissza is kell adnia, és nem tud jó érzéssel ünnepelni, ha úgy érzi, mások nem ünnepelhetnek.

Skandinávia: a pogány szokásokat jobban megtartották

Dánok, norvégok, svédek – valamennyien a vikingek leszármazottjai, a finnek viszont az Urál vidékéről érkeztek északra. Nagyjából egyidőben vették fel a kereszténységet a magyarokkal, de a pogány szokásokat jobban megtartották. A régi és az új hagyományok arrafelé összefonódnak: a norvégoknál a vikingek főistene, Odin alakja is megjelenik karácsonykor. Ilyenkor a gyerekek kiöltöznek és házról házra járnak karácsonyi dalokat énekelve. A svédek pedig délután 3-kor leülnek a tévv elé, és Disney-fimeket, meséket néznek…

A skandináv népek azt állítják, hogy mindegyikük karácsonyi asztala teljesen más, a kívülálló viszont úgy látja, alig különböznek egymástól. Mindenütt a karácsonyi sonka van az asztal közepén, hering és lazac az előétel, és rice á’la Malta, vagyis tejberizs a desszert. A finnek asztalán a karéliai pirog, a dánokén az aszalt szilvával töltött sertéskaraj a jellemző. Mindenütt körbetáncolják a karácsonyfát, és utána jön az ajándék kiosztása. A dánok a gyerekekre bízzák ezt, Svédországban viszont a Mikulás kopogtat be a házakba már kora délután, és megkérdezi: vannak-e itt jó gyerekek?

Skandináviában nem annyira az ajándék tartalma a fontos, nagyobb hangsúlyt fektetnek a csomagolásra és arra, hogy mindegyiken valamilyen személyes üzenet legyen – lehetőleg limerickbe faragva. Az ajándékozás után elmennek a templomba – egy évben legalább egyszer. Másnap pedig megkezdődik a népvándorlás, ugyanúgy, mint mindenütt, azzal a különbséggel, hogy – mivel Dánia kivételével ezek hatalmas területű országok –, a nagyit meglátogatni nem biztos, hogy egyszerű dolog.

Arrafelé a Mikulás a karácsony főszereplője, késhegyre menő harc folyik a skandináv országok között arról, hogy valójában hol lakik. A dánok szerint Grönlandon, a svédeknél a központi postahivatal címén. De azt tudjuk, hogy a legügyesebbek a finnek a Mikulás nemzetközi terjesztésében… Izlandon maradtak meg leginkább a viking hagyományok, nekik összesen 13 mikulásuk van. Vicces kis manók ezek: tányérkitörlő, kanálnyalogató, szoknyalebbentgető manók, akik Luca napjától kezdve minden nap hoznak cukorkát a jó gyerekeknek – a rosszaknak pedig egy-egy szem krumplit.

A rovat további hírei: Mozaik

Mi befolyásolja a szélvédő javításának időtartamát?

Mi befolyásolja a szélvédő javításának időtartamát?

2025. okt. 01.

Súlyos probléma, amikor a szélvédő megsérül. Legyen az egy apró kőfelverődés, hosszabb repedés vagy bármilyen más károsodás, a javítás időtartama számos tényezőtől függ. (X)

DSTV: még mindig nehéz az iskolatáska

DSTV: még mindig nehéz az iskolatáska

2025. okt. 01.

Az oktatás ugyan sokat változott az elmúlt években, ám hiába volt valaki 20-30 évvel ezelőtt iskolás, talán együtt tud érezni a legtöbb középiskolással. S hogy miért? Mert a középiskolások az idejük javarészét továbbra is az iskolapadban töltik, derül ki a DSTV összegzéséből. Hangkép.

Újra nyílt napot tart a LEAF SE

Újra nyílt napot tart a LEAF SE

2025. szep. 29.

Az egyesület kiképzőpályáján rendezi meg második szülinapi és nyílt napját a LEAF Sportegyesület szombaton délelőtt tíz órától.

Hűvös reggelek, változékony napok

Hűvös reggelek, változékony napok

2025. szep. 29.

Egyértelműen őszies marad térségünk időjárása a DO meteorológiai szakértőjének friss prognózisa szerint. Ráadásul reggelente kifejezetten hideg idő várható, a hét második felében a szélvédett helyeken simán fagyhat is hajnalra.

Egy este, amit nem akarsz kihagyni

Egy este, amit nem akarsz kihagyni

2025. szep. 29.

Vannak esték, melyek örökre belénk égnek – egy különleges pillanat, a kedvenc dalunk első akkordja, a színpad fényei, a tömeg morajlása. Egy koncert nem csupán zenehallgatás, hanem élmény, ami egyszerre mozgatja meg a testet és a lelket. (X)

DSTV: autók nélkül a környezetért

DSTV: autók nélkül a környezetért

2025. szep. 28.

Dunaújváros idén is csatlakozott az Európai Mobilitási Hét elnevezésű programsorhoz, amely hagyományos zárórendezvénye idén is a Petőfi ligetben megtartott „Európai Autómentes Nap” volt. Hangkép.

DSTV: önkéntes ikrek

DSTV: önkéntes ikrek

2025. szep. 27.

Különleges véradás helyszíne volt az egyik áruház a közelmúltban. A véradók sorában két fiatal is ott volt – ez még nem érdekesség, az viszont az, hogy az önkéntesek ikrek. Az eseményen sokszoros véradót is köszönthettek, a különleges vendégek mellett is sokan segítettek három emberen. Hangkép.