A tűzből mentette ki az anyát és gyermekét

Földi Zoltán a szomszédban lakott, és amikor észrevette, hogy baj van, gondolkodás nélkül cselekedett. Először betörte a felső ablakot, majd a zajra a másik szomszéd, Hernádi Lajosné is kinézett, és a nála lévő pótkulccsal sikerült bejutni az égő lakásba. Zoltán pedig kihozta a füsttől félájult édesanyát és hétéves gyermekét, így nem történt nagyobb tragédia. Az eset után Földi Zoltánnal beszélgettünk.

- Sokan hősnek titulálnak, de nem tartom magam annak, sőt, kimondottan kényelmetlen és feszélyez ez a szó. Egyáltalán nem volt olyan kiemelkedő a cselekedetem, bárki megtette volna mindezt a helyemben - mondta Zoltán, aki párjával két-három hónapja költöztek a Barátság úti lakásba. Az esetre így emlékezett vissza:

- Arra lettem figyelmes, hogy olyan susogó hangokat hallok, mint amikor az ember ablaka alatt esik az eső, de ez a folyosóról jött és egyre erősödött. Kimentem, és amikor kinyitottam az ajtót, akkor éreztem egy lökést, amitől berezonált az ajtó feletti ablak. Ekkor észrevettem, hogy szivárog az ajtó melletti réseken a füst. A lökés után még erőteljesebben gomolygott kifelé, és meghallottam bentről a kislány hangját, valamint azt, hogy az anya is mondott valamit a lánynak, de azt nem értettem, hogy mit. Aztán betörtem a felső ablakot és a csörömpölésre kijött a másik szomszéd is, akinek szerencsére volt kulcsa a lakáshoz. Amikor kinyitottam az ajtót, dőlt kifelé a füst. Semmit sem lehetett látni sem a lakásban, sem a folyosón. A szomszéd néni visszament a lakásába, és onnan kiabált, hogy ketten vannak odabenn, mert az apa dolgozik. Meg voltam ijedve egy kissé, de az eszembe sem jutott, hogy én is rosszul lehetek. Kapucnis pulcsi volt rajtam, ennek a kapucniját fogtam az orrom elé. A kislány és az anyukája a konyhában volt, bebújtak az ablak alá. A lány volt hozzám közelebb, először őt húztam ki a folyosóra és az oldalára fektettem, majd bementem az addigra eszméletét vesztett édesanyjáért is. Néha vettem csak levegőt, de nem erőltettem, így én is kissé rosszul lettem a füsttől. Elsősegélynyújtást nem tanultam sehol, csupán annyit tudok, amennyi a jogosítvány megszerzéséhez kellett. Azt alkalmaztam, ebből merítettem.

Zoltán a tűzesetig még csak kezdetleges szomszédi viszonyban volt mindenkivel az emeleten, ugyanis két-három hónapja költöztek be a lakásba. A szörnyű tűzeset óta több mint egy hét telt el. Mint mondta, akárhogy is gondolkodik, ma sem tenne másként. Most is ugyanúgy segítene, de ez szerinte nem akkora tett, hiszen bárki megtenné ugyanezt, ha hasonló helyzetbe kerülne.

- Mindez alapvető emberi dolog, főleg ha tudjuk, hogy emberek vannak benn.

Persze, teszem hozzá, mennyire igaz, hogy az asztalnál ülve és kávét kortyolgatva minden milyen egyszerűnek tűnik, de krízishelyzetben sokan pánikrohamot kapnak, vagy segítségért sietnek, az azonnali cselekedet, és az életük kockáztatása helyett. Egy népszerű zenekar ezt nemes egyszerűséggel fogalmazta meg: A hétköznapi hősök közöttünk élnek…

Földi Zoltán városunk szülötte (1985.12.31.), de Dunaföldváron dolgozik. A Pannonia Ethanol gyárában operátori feladatokat lát el, 12-24, 12-48-as munkarendben. Párja, Andrea Dunavarsányban dolgozik az Ibidem Hungary Kft-nél.

- A látszat ellenére ez jónak mondható munkarend és van műszakos járata a páromnak is, ezért gyakorlatilag több időt tudunk együtt tölteni, mint egy átlagos pár. Gyermekünk még nincs, egyébként is még csak pár hónapja költöztünk össze. A szabadidőmben újabban ismét rajzolgatok. Ezt a hobbit most elevenítettem fel, hogy több szabadidőm lett. Tíz éve egy vonalat sem húztam, de mostanában megint elővettem a ceruzákat. Régebben portrékat, csendéleteket rajzoltam, de sajnos elhanyagoltam a kreativitásomat és most próbálgatom újra a szárnyaimat.

Végezetül még elárulja, hogy bár a dicséretektől irtózik, az azért nagyon jól esett neki, amikor a párja és a szülei is megjegyezték, hogy igen büszkék rá!

A tűzeset után az éppen dolgozó Andreát az interneten keresztül nyugtatta meg Zoltán, ugyanis a félig beázott telefonját egy ideig nem tudta használni. Aztán hazaérkezve alaposan meglepődött, amikor azt tapasztalta, hogy gyakorlatilag feketére lett kifestve a lépcsőház a harmadikon. A szülei pedig azóta is emlegetik, hogy sorsszerű volt odaköltözni, éppen abba a lépcsőházba…