Első alkalommal, de mindenképpen hagyományteremtő szándékkal rendezte meg az önkormányzat az Újévi Köszöntőt csütörtökön a Bartók Kamraszínházban, amelyen Cserna Gábor polgármester értékelte az elmúlt év eseményeit, és összefoglalta a 2017-es esztendő legfontosabb feladatait.
A rendezvényen jelen volt dr. Dorkota Lajos, Fejér megye és Dunaújváros díszpolgára, dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, a város gazdasági életének meghatározó szereplői, köztük a Hankook Tire Magyarország Kft. új ügyvezető igazgatója, Hwang Seong Hak is, valamint az egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális szféra intézményvezetői, a sokrétű feladatokat ellátó egyesületek, és a történelmi egyházak képviselői is.
A programot Csadi Zoltán, a Bartók színház színművésze nyitotta Weöres Sándor Újévi köszöntő című versével, majd a Móricz iskola hetedik évfolyamos kórusa következett. Őket a Széchenyi iskola tehetséges diákjai és a női kórusa váltotta, majd következett Cserna Gábor polgármester ünnepi évértékelője.
A polgármester azzal kezdte beszédét, hogy Dunaújváros a keresztény alapokon álló polgári Magyarország része, megyei jogú városként fontos alkotóeleme. A fejlődés, a sikerek pedig leképezik az Orbán-kormány intézkedéseit, amelyet az „előttünk a város, mögöttünk a kormány” jelmondat is tükröz.
-A kormány rezsicsökkentő politikájának köszönhetően a magyar családok biztonságban érezhetik magukat, tervezhetőbbnek látják jövőjüket. Úgy gondoljuk, vannak olyan gazdaságszervezési kérdések, így például az energiaárak megállapítása, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ezért innen is arra kérjük Magyarország kormányát, hogy Brüsszel „energiauniós” elképzeléseivel szemben védje meg a magyar családokat, és 2017 a rezsicsökkentés megőrzésének esztendejének kell lennie. Kiemelt fontosságú, hogy a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni, és a kormány adókedvezménnyel, otthonteremtési lehetőséggel támogatja a családokat. Helyreállt a közrend, a rendőrség visszakapta önbecsülését, felépült a terrorelhárítási és katasztrófavédelmi rendszerünk. A kórházak és az iskolák állami fenntartás alá kerültek. A piac diktálta kívánalmakhoz igazodik a szakképzés, több pénz jut az egészségügyi alapellátásra. Folyamatosak és jelentősek a béremelések, elismerve a pedagógusok, az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók, a kormánytisztviselők, a rendőrök és katonák, a kulturális intézményekben dolgozó közalkalmazottak, illetve a NAV-nál dolgozók munkáját. 2017. január 1-től nagymértékben emelkedik a minimálbér, illetve a szakmunkás garantált bérminimum, amelynek fedezetét a kormány és a szociális partnerek által aláírt bérmegállapodás biztosítja. Ez a béremelés 1 millió 250 ezer munkavállalót hoz kedvezőbb helyzetbe hazánkban. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon minden évben mindenki léphet egyet előre- mondta a polgármester.
Azt is hozzátette, hogy a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság mindenkori teljesítménye szabja meg. Hangsúlyozta, csakis olyan bérnövekedés képzelhető el, amelynek megvan a gazdasági fedezete, amely mögött a gazdaság növekvő teljesítménye áll.
Cserna Gábor arról is beszélt, hogy a város idei költségvetésében 14 milliárd forint bevétel áll rendelkezésre, amely az állami támogatás mellett a saját, helyi bevételeket is magában foglalja. Kiemelte, hogy biztosított a város mindennapjainak üzemeltetése és jut fejlesztési forrásokra is. Nem terveznek hitelfelvételt és nem fognak új adónemet bevezetni. A városüzemeltetési feladatokat teljes egészében saját forrásból (főként az adóbevételekből) finanszírozzák. Erre tavaly mintegy 1,5 milliárd forintot fordítottak, amelyből többek között új utakat, járdákat, parkolókat építettek és újítottak fel, bővítették és korszerűsítették az intézmények felszereléseit, bútorzatait, megépítették a szaunaparkot a Szalki-szigeten, karbantartási munkákat végeztek az az önkormányzati tulajdonú épületeken. Cserna Gábor azt is elmondta, az intézményműködtetési kiadások meghaladják a 4 milliárd forintot, melynek több, mint 50 százalékát önkormányzati forrásból biztosítják. Ahogy a 2016-os évben, úgy idén is biztosítják a gyermekétkeztetést minden szünidei időszakban, és idén is megoldják az időskorúak egyszeri pénzbeli támogatását és az iskolakezdési támogatást.
A polgármester kiemelt két olyan intézményt, amelyeket bár nem az önkormányzat működtet, mégis a sajátjuknak érezik őket, mert fontosak a dunaújvárosi családok, a dunaújvárosi fiatalok életében. Az egyik intézmény a Dunaújvárosi Egyetem, amelyre már azért is büszkék, mert az alkalmazott tudományok egyetemeként működik 2016. január 1-je óta. A kormány segítségével megszabadult a számára legnagyobb terhet jelentő PPP-s projektjétől, ami 900 millió forint megtakarítást jelent az intézménynek, és már megkezdték a maradék projektek kiváltásának előkészületeit. Ugyancsak büszkék a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetre, amely 2016-ban elnyerte a Kiváló Városi Kórház elismerést, a legjobbnak bizonyult a hazai egészségügyi ellátóknak, orvosoknak, háttéripari cégeknek meghirdetett versenyen a városi kórházak kategóriájában. Ugyancsak a gyógyító munka elismerése, hogy az intézmény elnyerte a Semmelweis Egyetem Gyakorló Kórháza címet. Mérföldkő az intézmény életében, hogy uniós pályázat eredményeként visszakerült Kulcsról a mozgásszervi és belgyógyászati rehabilitációs ellátás.
-Vallom, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol a kormány nélkül nem lehet várost fejleszteni. Vannak olyan nagyságrendű fejlesztések, amelyeket a kormányzattal való együttműködés nélkül egyszerűen nem lehet megvalósítani. Nekem, illetve a városvezetésnek az a dolgunk, hogy keressük az együttműködést a kormánnyal annak érdekében, hogy Dunaújváros Megyei Jogú Város fejlesztéséhez a saját forrásainkon túl nemzeti forrásokat is el tudjunk érni. Dunaújváros jövőjét, a fejlődés irányát a „Modern Városok Program” szabja meg. Orbán Viktor miniszterelnökkel tavaly május 31-én írtuk alá a „Modern Városok Program” dunaújvárosi fejezetét. A szerződés aláírását hónapokon át tartó előkészítő munka és tárgyalások előzték meg, ugyanis a kormány meghallgatott minket, mire van szükségünk nekünk, dunaújvárosiaknak– hangsúlyozta a polgármester.
A Modern Városok Program fejlesztéseivel azt szeretnék, hogy Dunaújváros modern ipari várossá váljon, amelyben polgári életminőséget érnek el az itt élő emberek. A megvalósítandó beruházások összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot, amelyek között az uszoda, a sportcsarnok, a radari sporttelep, az arborétum felújítása és egy városi szálloda építése is szerepel. A gazdaságfejlesztés érdekében áruforgalmi csomópont kialakítását is tervezik, és elektromos hajtású buszokat állítanának a helyi közlekedésbe. Felújítják a térség úthálózatát, hogy javuljanak a munkába járás feltételei. A program által rendeződhet a zöld SZTK és az élményfürdő ügye is. Mint azt Cserna Gábor hozzátette, a fejlesztések megvalósításáért is komoly előkészítő munka folyik a háttérben, rendszeresek az egyeztetések a kormányzattal.
A polgármester hozzátette, a Modern Városok Programon kívül is megragadnak minden lehetőséget, pályázati forrást a város fejlesztéséért. Ilyen például az ELENA Program, amely Kaposvár, Veszprém, Nagykanizsa, Tatabánya, Zalaegerszeg és Dunaújváros megyei jogú városok konzorciumban végzett munkáját jelenti. Sikeres pályázatot kívánnak benyújtani a megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság és a közlekedés területén tervezett beruházások végrehajtásához. Indokolt a csatornahálózat bővítése Dunaújváros északkeleti városrészében, mert folyamatosan nő az ingatlanok, az ott élők száma. Még az idén elkezdik a Családok Átmeneti Otthona épületének teljes korszerűsítését. Elbírálás alatt áll a négy kültéri sportpark és egy 400 méteres futókör kialakítására beadott pályázat.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, vagyis a TOP-os pályázati felhívások közül 12 programra pályázott tavaly az önkormányzat, amelyek mind kedvező elbírálásban részesültek, az elnyert támogatás mintegy 785 millió forintot tesz ki. Ebből valósulhat meg idén többek között a Makk Marci bölcsőde, az Aprók Háza és a Napsugár tagóvodák felújítása, a Szigeti út, a Ruhagyári út, a Budai Nagy Antal út és a Dózsa György út egy szakaszának felújítása, valamint a Déli Iparterület gyűjtőút kiépítése. Megújul a Vasmű úti zöld sáv, a Duna-parti sétányok, és a Dózsa Mozicentrum épülete is. Felújítják az Egyesített Szociális intézet Batsányi utcai és Magyar úti telephelyét, az Útkeresés Segítő Szolgálat épületét, valamint mikrobuszt kap a Jószolgálati Otthon Közalapítvány.
-A polgári világban, Magyarországon és Dunaújvárosban is minden nap újra és újra meg kell küzdeni a bizalomért és az elismeréséért. Dolgoznunk kell nap, mint nap Dunaújváros fejlődéséért, hogy élhető, szerethető környezetet biztosítsunk a város polgárai számára. Itt is megköszönöm dr. Dorkota Lajos, Dunaújváros és Fejér megye díszpolgára, valamint dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselőnk munkáját, amelyet az elmúlt években Dunaújváros és térsége fejlődéséért végeztek. Segítő együttműködésükre a jövőben is számítok, számítunk. Dolgozni a városért, csakis együtt lehet, csak így érdemes– mondta a polgármester.
Cserna Gábor beszéde után a Vasas Táncegyüttes színesítette a gála műsorát, akik rendhagyó év végi rendezvénysorozattal ünneplik majd fennállásuk 65. évfordulóját. A színháztermi programot Csadi Zoltán foglalta keretbe, aki az ünnepi fogadás előtt szavalt verset a közönségnek.
