Egyre kevesebb, de még mindig nagyon sok az abortusz

Az adatokból kiderül: 2015-ben 31 176 terhességmegszakítás történt Magyarországon, ami a 2010-es mutatókhoz képest 23 százalékos csökkenést jelent. 2016 első negyedében pedig további 4,1 százalékkal csökkent az ilyen beavatkozások száma – tudta meg a lap Rétvári Bence államtitkár Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselőnek címzett írásbeli válaszából.

2010 és 2012 között a legtöbb terhességmegszakítást – átlagosan 8397-et – a 30–34 éves korosztályban végezték, míg 2013-ban és 2014-ben már a 20–24 éves nők kérték a legtöbb ilyen műtétet, átlagosan 7222-t.

Az utolsó pillanatban

A Magyar Nemzetnek Rucz Árpád, a Róbert Károly Magánkórház nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa arról beszélt: örvendetes, hogy csökken az abortuszok száma, ebben valószínűleg szerepet játszanak a felvilágosító előadások és a sürgősségi fogamzásgátló tabletták megjelenése is. – Ha lehet, mindenféleképpen szeretnénk elkerülni az abortuszt, de az a tapasztalat, hogy ha valaki már úgy megy el az orvoshoz, hogy semmiképpen nem tudja vállalni a terhességet, nehéz más irányba terelni – mondta.

Hangsúlyozta, hogy mindig komoly oka van annak, ha valaki úgy határoz: nem tartja meg a gyermeket. Ám előfordul, hogy a kezdeti elhatározás ellenére végül mégsem az abortusz mellett döntenek a nők. Praxisa során találkozott a nőgyógyász olyan 16 éves lánnyal, aki az édesanyjával ment el a rendelésre. Kérték a jegyzőkönyvet, ami az abortuszhoz szükséges, aztán néhány hét múlva azzal mentek vissza, hogy a lány mégiscsak megszüli a gyermeket. A kicsit aztán örökbe adták, de sajnos ez a ritkább forgatókönyv, hiszen ez Rucz Árpád szerint nagy áldozatot kíván az anya részéről. Ebben az esetben például egy évre kimaradt az iskolából.
 

Fotó:MTI

Arra a kérdésre, kötelezően mennyi időt kell adni egy nőnek arra, hogy átgondolja döntését, a nőgyógyász úgy válaszolt: miután az orvos megállapítja a terhességet, a terhességről szóló dokumentumokkal a Család Nővédelmi Szolgálathoz irányítja a pácienst. A védőnő állítja ki a megszakítási jegyzőkönyvet, de nem adja ki azonnal, csak három munkanap elteltével. Az új magzatvédelmi törvény éppen azért ragaszkodik ehhez a három naphoz, hogy lehetőséget adjanak a nőknek arra, hogy ismét átgondolják a helyzetüket, és esetleg másképp határozzanak. Ilyenkor előfordul, hogy meggondolják magukat a várandósok.

A terhességmegszakításnak egyébként szigorú szabályai vannak, 12 hetes korig szabad elvégezni a beavatkozást. Innentől igazolt kromoszómaeltérés vagy ultrahangvizsgálattal felismert súlyos magzati rendellenesség esetén lehet eltérni. Amennyiben egészségileg indokolt, mert az anya például a magzatot súlyosan károsító gyógyszeres – általában pszichiátriai – kezelésben részesül, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza a műtétet. Egyéb esetben azonban fizetni kell, ennek összege 37 ezer forint körül mozog.

– Nem tartom jónak, hogy egyfajta pénzbüntetést szabnak ki a terhesre, hiszen ettől nem fog csökkenni az abortuszok száma, és pszichésen mindenkit komolyan megvisel, hogy el kell vetetni a gyermeket. A praxisomban előfordult, hogy egy nő nem tudta vállalni a terhességet, aztán évekkel később, amikor már adottak voltak a feltételek, több babát is a segítségemmel hozott világra – mondta Rucz Árpád.

Kockázatok

A szakértő szerint a korai stádiumban, az 5–8. héten elvégzett műtét esetében minimális a kockázata annak, hogy a beavatkozás során szövődmények lépjenek fel a nőnél, és ezek jelentősen ritkábban jelentkeznek később is. A 10-11 hetes terhesség megszakítása során viszont gyakrabban sérül a méh, többször lép fel gyulladás a beavatkozást követően, ami későbbi meddőség oka is lehet.

Sok nőgyógyász egyáltalán nem végez abortuszt. Az orvosok ugyanis vallási alapon már visszautasíthatják a beavatkozást.

Azok a nők, akik a korábbi példához hasonlóan meggondolják magukat, és nem szakítják meg a terhességet, számos segítséget vehetnek igénybe. A Magyar Nemzetnek Molnár Csabáné Etelka, a Gólyahír Egyesület önkéntese arról beszélt: rajtuk kívül a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az Ágacska Alapítvány, valamint a Bölcső Alapítvány is foglalkozik örökbefogadással.

– Nálunk kizárólag nyílt örökbefogadás van, ennek lényege, hogy a várandós nő elmondhatja, milyen szülőket szeretne gyermekének, és a párok igényeit is figyelembe vesszük. Találkozókat is szervezünk, ahol személyesen is megismerkedhetnek az örökbeadók és az örökbefogadók – mondta Molnár Csabáné Etelka. A Gólyahír Egyesület jóvoltából évente átlagosan hatvan baba kerül új családba, de a várólista rendkívül hosszú, náluk átlagosan öt évet kell várniuk a házaspároknak egy gyermekre.

-OPH-