Egy több évtizedes életmű legjobb és legkülönlegesebb darabjai várják a látogatókat a Kortárs Művészeti Intézetben. A hetvenedik születésnapját ünneplő Birkás István alkotásaiból nyílt kiállítás műfajában és hatásában változatos, mégis kerek egészet alkot.
Mindezt Kertész László kurátornak, művészettörténésznek köszönhetjük, aki komoly kutatómunkájával létrehozta ezt a különleges kiállítást. A pénteken délután nyílt tárlat ugyanis nem műteremből válogatott képekből áll, hanem gyűjtőktől, tulajdonosoktól származik, hogy a lehető legjobban bemutassa a február elsején már hetven éves Munkácsy-díjas festőművész, Birkás István életének munkáját. A Nemzeti Kulturális Alap és Dunaújvárosi Önkormányzatának támogatásával létrejött tárlat megnyitóján Izsák Máté, városunk oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottságnak elnöke köszöntőjében elmondta, Dunaújváros mindig büszke volt képzőművészeire, a hasonló kiállítások pedig mindig megérdemlik a támogatást.
A tárlatot Mucsi Emese független kurátor, az Artmagazin Online főszerkesztője nyitotta meg, aki hosszan elemezte Birkás István életművét kitérve pályája kezdetén az egyre hangsúlyozottabban megjelenő nonfiguratív elemekre és az absztrakt expresszionizmus nyugati irányzataiból merített ihleteire is, egészen az utóbbi 15-20 év személyes emlékezetekre támaszkodó kísérletezgetéséiig. Szerinte a kiállítás címe, a Lélekfetészet tökéletesen illik a képekhez, hiszen nem érdemes úgy tekinteni rájuk, mint egy megtervezett, behatárolt festményre, hanem mint egy személyes emlékekből táplálkozó, improvizatív életműre.
A KMI két emeleti termében látható festmények mellett a pincegalériában Keserue Zsolt dunaújvárosi művészeket bemutató portrésorozatának Birkás Istvánról szóló egy órás epizódja látható. A teljes kiállítás február 25-ig ingyenesen megtekinthető.
A tárlatot Mucsi Emese független kurátor, az Artmagazin Online főszerkesztője nyitotta meg, aki hosszan elemezte Birkás István életművét kitérve pályája kezdetén az egyre hangsúlyozottabban megjelenő nonfiguratív elemekre és az absztrakt expresszionizmus nyugati irányzataiból merített ihleteire is, egészen az utóbbi 15-20 év személyes emlékezetekre támaszkodó kísérletezgetéséiig.

