Rabemlékek fogságában
A Gulág-munkatelepek egyik legendás „lakója”, a 101 éves korában nemrég örökre elment szerzetes, Olofsson Placid mondta egyszer: aki tíz évet lehúzott a hírhedt szovjet büntetőtelepeken, annak legalább a kétszeresét, húsz évet vettek el az életéből.
. Ő még így is matuzsálemi kort érhetett meg. Nem úgy a szintén egy évtizedig raboskodott pentelei Nagy Antal. Rá tavaly novemberben emlékeztek rokonai és barátai, tiszteletére emléktáblát avattak hajdani háza falán.
Nagy Antal az egyik legnagyobb, egyben a legkegyetlenebb büntetőhely, a vorkutai tábor foglya volt. Családja semmit nem tudott róla. De reménykedtek, s nemhiába. 1955-ben, félig tönkremenve, de hazajutott. Szenvedéseiről, a szénbányában végzett kegyetlen munkáról, az éhezésről, az embertelen körülményekről sosem beszélt. Őrizte titkát, mint annyian mások – hisz’ nekik még panaszkodniuk se volt szabad.
Hatszázezer, de egyes források szerint nyolcszázezer is lehetett azok száma, akik „málenkij robotra” elhurcolva, vagy a hadszíntéren fogságba esve kerültek valamelyik rabtelepre. Kétharmaduk sose térhetett vissza. Ők idegen földben nyugszanak: gulág-tömegsírokban, vagy „jó esetben” egy gondozottabb rabtemetőben. A legtöbbükről semmit sem lehet tudni – a Pentelén született, de innét elszármazott Halasi Andrásról se, csak annyit, hogy neve Szegezsa táborának lajstromában szerepel. Ott megszakad a fonál, nem tudni, mi lett a sorsa, hol nyugszik. Hogy a neve egyáltalán fönnmaradt, az egy sorstársának köszönhető. Ez a rab Böröczki Imre volt. Ő füzetbe rótta társai nevét. 1200 katona adatait írta össze. Rokonai évtizedeken át ereklyeként őrizték a kivételes dokumentumot, ami egy derék ember igazi hőstettéről is mesél. Mert mi másnak mondhatnánk azt, hogy valaki a szörnyű körülmények közt is a kevéske pihenőidőben neveket gyűjt, adatokat körmöl, azokra gondolva, akiknek az utolsó üzenetet jelenti majd ez a megsárgult füzet. Ezerkétszáz név – köztük a kevés hazatért, és a sok éhínségben meghalt vagy kivégzett ember neve…
Vorkutától, Szegezsától messze van Darnica, a kis rabgyűjtőhely. Kijev peremén állt a 62-es jelzetű főtábor. Szomszédságában a temető. Tizenegy magyar hadifogoly nyugszik ott. A közelben a 2-es altábor, ahonnét sok év után egy rab, Bácskuti László 1948-ban szabadult. Társaival csak Máramarosszigetig jutott. Ott újabb két évig tartották fogva őket. Sosem adta fel a reményt, hogy hazatér a szülőföldjére, Délvidékre, de a mindenható orosz táborparancsnok döntött a foglyok sorsáról: vagy Magyarország, vagy irány vissza a Gulágra! Persze, hogy mindenki az előbbit választotta. És a rabság után következett a félig-rabság. Ám hogy megéledjen bennük az illúzió, nem rögtön. 1950-ben ugyanis először Debrecenbe vitték őket. Onnét aztán hamarosan Pentelére – újabb, igaz, már kulturáltabb körülmények közt végzett kényszermunkára. Másfél év múlva véglegesen szabadult. Sorsa aztán szerencsés fordulatot vett: tanult, tanár lett. És a többi gulágoshoz hasonlóan élt – lakattal a száján…
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a Győry család kottája
2024. már. 23.
Hagyatékból kiválasztott kottával bővült az Intercisa Múzeum hónap műtárgya sorozata márciusban, derül ki a DSTV összeállításából. A Győry család emlékét őrzi a dokumentum, amely bőséges anyag részét képezi; segítségével sokat megtudhatunk a családról is, a kottáról is. Hangkép.
ICA-D: "Töredékes emlékezet” – Asztalos Zsolt kiállítása
2024. már. 20.
A hazánkban a '90-es években kibontakozó neokonceptuális művészet fontos alakja építi be a teret a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) új kiállításán. Asztalos Zsolt tárlata pénteken nyílik – mindenkit szeretettel várnak!
DSTV: a zene hullámhosszán az MMK-ban
2024. már. 20.
Újabb jó hangulatú és érdekes programra várta vendégeit az MMK, derül ki a DSTV összegzéséből. Az érdeklődők Kovácsy Gyula sorozatának programján vehettek részt – a nyugdíjas köztisztviselő a Költészet a zenében címmel tartott előadást. Hangkép.
DSTV: a nagy vásár emléke a múzeumban
2024. már. 17.
Érdekes várostörténeti emléket idézett fel az Intercisa Múzeum a közelmúltban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az 1955-ös nagy tavaszi vásár tétje nem volt kevesebb, mint a település létjogosultságának hangsúlyozása, presztízsértékének növelése. Hangkép.
DSTV: Vibók Ildikó volt a gyermekkönyvtár vendége
2024. már. 16.
Remek író-olvasó találkozónak adott otthont a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézményben Vibók Ildikóval találkozhattak a látogatók – az író szakmáját tekintve biológus, rengeteg állatról gondoskodnak otthon a férjével. Hangkép.
Triptichon – Esterházy János élete és öröksége a könyvtárban
2024. már. 11.
Különleges történelmi (és dokumentumfilmes) csemegével találkozhatnak az érdeklődők a József Attila Könyvtárban: a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életművével foglalkozó filmet szerdán délután vetítik, majd beszélgetésre várják az érdeklődőket.
DSTV: adonyi egyesület a múzeumban
2024. már. 11.
Településtörténeti szempontból is valódi kincseket rejt az Intercisa Múzeum, derül ki a DSTV összeállításából. Az intézmény gyűjtőterületéhez tartozó Adonyból a Vetus Salina Kulturális Egyesület tagjai ismerkedhettek az adonyi leletekkel a napokban. Hangkép.