A szakszervezetek szerint jó lépés a bérfejlesztés
A köztulajdonban lévő vállalatoknál működő szakszervezetek jó kezdő lépésnek tartják a kormány által bejelentett, három évre szóló, 30 százalékos bérfejlesztést, amely jelentősen javítja a dolgozók jövedelmi helyzetét és mérsékelheti a munkaerőhiányt - derült ki a szakszervezetek pénteki sajtótájékoztatóján.
Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, a kormány csütörtökön jóváhagyta a köztulajdonban lévő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó vállalatoknál a munkáltatók és a szakszervezetek között született megállapodást, így azt meg lehet kötni az egyes vállalatoknál.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ismertette: a hároméves megállapodás idén átlagosan 13-14, a következő évben 11-12, a harmadik évben pedig 5 százalékos béremelkedést tesz lehetővé, az egyes években ágazatonként különböző lehet az eloszlás. Hangsúlyozta, ez óriási lépés az állami tulajdonban lévő szolgáltató vállalatok esetében. A Munka törvénykönyve szerint a többségi állami tulajdonú szektorban nincs szabad béralku, elsősorban a tulajdonos határozza meg a bérmegállapodások tartalmát, ezért örvendetes, hogy már a tárgyalások megkezdésénél megszületett a döntés a 30 százalékos keresetnövekedésről. Halasi Zoltán elmondta, a MÁV csoport 36 800 munkavállalójából 12 ezret érint a minmimálbér és a garantált bérminimum emelése, ami bértorlódást okozott. A kormány döntése 2017-re 13 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé, a MÁV-nál 2017. január 1-jétől 25 ezer munkavállaló bére emelkedik 10-14 százalékkal. A szakszervezeti vezető szerint ez hatalmas lépés, emelkedhet a kezdő diplomás minimálbér, bizonyos munkakörökben rendezni lehet a nagy tapasztalattal rendelkező munkavállalók bérét. Vissza kívánják állítani az életkor, hosszú munkaviszony elismerését is a MÁV társaságainál.
Úgy vélekedett, a hároméves megállapodásnak köszönhetően jelentősen javul a MÁV munkavállalóinak helyzete, ez egy kezdő lépés ahhoz, hogy vonzó legyen a MÁV-nál dolgozni. Kiemelte, a megállapodás nemcsak arra lesz jó, hogy a bérről megállapodjanak, hanem hároméves középtávú együttműködési megállapodást fognak kötni a munkáltatóval, amely rendezheti például a korkedvezményes nyugdíjazás eltörléséből adódó problémákat, a munkaerőpiacról történő kivezetést, a csökkent képességű munkavállalók rekreációját, és része lesz a kollektív szerződés újragondolása is.
Pető Sándor, a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetségének (VSZOÁSZ) elnöke ismertette: az öt állami tulajdonú vízügyi vállalatnál mintegy 6500 munkavállalót érint a kormány döntése. Hangsúlyozta, nagyon szükség volt az aránylag magas szintű bérfejlesztésre. Azáltal, hogy a megállapodás három évre szól, jövőképet ad a munkavállalóknak, és reményeik szerint megállítja a munkaerő elvándorlását a víziközmű ágazatból. A vízügyi cégeknél a három évben átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos bérfejlesztés várható. A munkahelyi szakszervezeteknek le kell ülniük a vállalatok menedzsmentjével és áttekinteni, hogy "hol szorít a cipő", melyik csoportot milyen mértékben érintheti a bérfejlesztés - mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, nem elégedettek teljes mértékben, még nagyobb bérfejlesztésre lenne szükség, de kezdetnek teljes mértékben elfogadható, és örvendetes a mostani emelés.
Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke arról számolt be, hogy a kormány által meghatározottnál magasabb bérfejlesztést szeretnének, a jövő héten folytatódnak a bértárgyalások, mivel nem született kompromisszum. Felidézte, amikor 2015-ben a 24 Volán társaságot összevonták, hiányzott a többlet bértömeg, amiből rendezni lehetett volna a régiósítás után a régión belüli bérfeszültségeket. Részben emiatt két év alatt hatalmas foglalkoztatási problémák keletkeztek, elsősorban az autóbuszvezetőknél. Úgy vélekedett, a bérfejlesztés első lépésként nagyban hozzájárul a volánosok jövedelmi helyzetének és munkakörülményeinek javulásához, a magasabb, kiszámítható jövedelem mellett kevesebben fogják elhagyni a szakmát, vonzóbb lesz a Volánnál dolgozni, de önmagában kevés lesz a foglalkoztatási problémák megoldásához.
Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke elmondta, hogy a Magyar Postánál december elején kezdődtek a bértárgyalások. A megemelt minimálbért és garantált bért mindenki megkapta január 1-jétől, ami teljesen elvitte a bérfejlesztésre fordítható összeget, ezért nagyon kellett a kormányzati segítség. A postásoknál idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig legalább 6 százalékos bérfejlesztés lesz. Figyelembe vették a különböző bérpolitikai irányelveket, lesznek kiemelt területek, a többletjuttatás egy része odamegy, ahol legjobban "ég a ház", ahol a legnagyobb a fluktuáció. Hozzátette, bízik abban, hogy jövő héten meg tudnak állapodni a munkáltatóval, és márciusban kifizetik az emelést, amit nagyon várnak a dolgozók. Annak firtatására, mit adnak a szakszervezetek cserébe, lemondanak-e például a sztrájkjogról, a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, kollektív erejű megállapodás ellen nem lehet jogszerűen sztrájkot hirdetni. Palkovics Imre hozzátette, a megkötött megállapodás jogszabálynak számít, sztrájkot érdekvitában lehet hirdetni, ahol nincsenek jogszabály által meghatározott feltételek. A Munkástanácsok elnöke elmondta továbbá, hogy a közszolgálati vállalkozások konzultációs fóruma más kérdésekben is szeretné összehangolni a szakmák, ágazatok igényeit, ezek között említette a megszünt korkedvezményes nyugdíjakat, a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását. Beszélt arról is, hogy a szakszervezetek nem adják fel azt a törekvést, hogy a nemzetközi jog keretei között a sztrájk eszközét használni tudják.
-MTI-
A rovat további hírei: Közélet
Diplomaátadó a Dunaújvárosi Egyetemen
2025. feb. 28.
Az elmúlt években sokan és egyre többen döntöttek úgy, hogy az egyetemen folytatják a felsőfokú tanulmányaikat. Idén összesen 167 tanuló tett államvizsgát – nekik gratulált és tőlük búcsúzott az intézmény kollektívája és a városvezetés képviselői.
Lélekmozgató Program az Aranyban
2025. feb. 27.
A Magyar Parasport Napját minden esztendőben február 22-én ünneplik. Országszerte és a határon túli iskolákban is számos ehhez kapcsolódó programmal készülnek a gyerekek. Az Arany János Általános Iskolában egy héten át érzékenyítő foglalkozásokkal hívták fel a gyerekek figyelmét a mozgáskorlátozott emberek mindennapi nehézségeire.
Nagykarbantartás kezdődik a Pentele hídon
2025. feb. 27.
Bár messziről változatlanul gyönyörű látványt nyújt a Pentele híd, közelről és de pláne közlekedésbiztonsági szempontból már nem ennyire rózsás a kép. Az M8 autósztráda Duna fölött átívelő szakaszán hamarosan több karbantartási feladatot kezdenek a szakemberek.
Folytatódik a lomtalanítási akció idén is
2025. feb. 27.
Dunaújvárosban már megszokhatták a lakosok, hogy tavasszal és ősszel lomtalanítási akciósorozat kezdődik. Ebben az évben sem lesz ez másképp – először az újtelepi ÖKO-napon adhatják le a lakók a feleslegesség vált holmijukat.
Faápolók – a városi fák hosszabb életéért
2025. feb. 26.
Érdekes témával folytatja ismeretterjesztő sorozatát az ÖKO-Klub Dunaújváros közössége: a faápolás titkaival találkozhatnak az érdeklődők a Városháza "A" épületének földszinti tanácstermében csütörtökön.
DSTV: gondolatok a szolidaritási adóról
2025. feb. 26.
A hírről már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése arról, hogy 1,72 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie idén városunknak. Az újabb kormányzati elvonás egyúttal azt is jelenti, hogy minden dunaújvárosi 41 ezer forintot tesz a közösbe. Hangkép.
DSTV: véradás a farsang jegyében
2025. feb. 25.
Jól ismert helyszínnel folytatódott a véradások sora, derül ki a DSTV összegzéséből. Farsangi véradásnak adott otthont a Munkásművelődési Központ a napokban – már a nyitány alkalmával is sokan várták a csapolást. Hangkép.