Vaddisznólesőben

Gyerek jókedvű, apa komor – fogalma sincs, hol találkoznak majd egy meglesni érdemes jószággal. És főként: a vad hogyan reagál majd erre? Mindegy, a célnál vár egy mindentudó ismerős, majd segít…

Az állomáson az első meglepetés: aznap nincs nosztalgiavonat, a közönséges járat meg nem izgalmas. Ha nincs, új úti cél kell, előtte azonban váratlan ingyen lecke következik a jó modorról. Nagydarab ember ordítozik, erre biztonsági őr a társának: Né, a csóka mit üvölt, majd ő is üvölt: Ne kiabálj itt, mert kinyomom a szuszt belőled! Helyben vagyunk, meghitt és otthonos minden, ahol a napi túlélőgyakorlatot végzi az utazó, és ahol ajánlatos eltakarni a kisgyerek szemét, vagy gyerek nélkül utazni, bár az igazat megvallva, édes mindegy, hogy a kölök e helyen, a való élet sűrűjében edződik a jövőre, vagy a tévévalóság készíti fel rá, ám ez a természetes szemléltetés mégis hatásosabb, könnyebben tanul így az utód. Lám, most is nézheti, mint terül el egy láthatóan hótt részeg fickó egy padon, kicsit odébb, a buszállomás mögött pedig egész nap láthatja a beszeszelt utcai harcosokat rajcsúrozni, ordibálni, alkalmi asszonyaikat markolászni, és ha szerencséje van, anatómialeckét is kaphat, amikor épp vizelni támad kedve valamelyiküknek.

Irányváltás tehát – a budakeszi vadaspark közel is van, és vad is biztosan akad arrafelé. A buszon a gyerek elmajszolja a fasírtos zsömlét – egy jót falatozok, mondja –, majd alighogy lenyeli az utolsó morzsát, újrakezdi: vaddisznó! És hiába jössz azzal, hogy vagy lesz, vagy nem, szerencse dolga, és mennyi más szépséget rejtenek a hegyek, ha kimondta, hogy vaddisznó, akkor vaddisznónak ott majd lennie kell. Kísérletezel: nem csak állatot láthattok, hanem pompás tölgyeseket, bükkösöket, lesz ott vadkörtefa, berkenye, ezernyi különleges virág… szenvedsz, a kölök meg flegmán odaveti: de Apa, most tél van! Ebben momentán igazat is adsz neki. Rögtönözöl – hisz rég olvastad a vadasparkmutatót –, beszélsz, megsaccolod, hány méter lehet a legmagasabb pontja, mire jön a cseppet sem váratlan kérdés: és ott van a vaddisznó?

Mit tegyünk egy monomániás hatévessel, valahol olvastad, hogy a budai hegyekben talán százötven-százhatvan őzet és ugyanannyi vaddisznót tartanak nyilván, csak reméled, hogy nem tévesztetted el a számot, és töprengesz: mi a valószínűsége, hogy éppen nektek mutogatja magát az egyikük?

Odaértek. Megcsodáljátok a vadaspark megannyi négylábúját, majd kis séta a kijelölt úton. És csodák csodája, negyedóra sem telik el, amikor vagy kétszáz méterre a cserjék közt föltűnik egy vaddisznó! Biztonságos messzeségben van, rátok se hederít, egyébként is megszokták az embert. A kiskölök dermedten bámulja, majd hirtelen megszólal: Fázom, menjünk!

A vaddisznó békésen elballag a messzibe.