A közgyűlés a kimagasló és példaértékű sporttevékenysége, a tehetségek felkészítése során nyújtott elhivatott és humánus edzői tevékenységének elismeréseként Dunaújváros Sportjáért Díjat adományozott Molnár Gergelynek, a Dunaferr SE kajak-kenu szakosztály vezetőedzőjének.
A sportemberrel a díj apropóján beszélgettünk.
- Dunaújvárosi gyerek vagyok, itt születtem 1977-ben. A Gárdonyiba jártam általános iskolába, majd a Kereskedelmi és a Rosti következett. Ezután szereztem edzői képesítést. 2006-ban Hubik András felkért, hogy főállásban is legyek a sportegyesület edzője. Régebben jómagam is a szakosztály kereteiben sportoltam, miután néhány sportágat kipróbáltam. Édesapám javasolta végül a kajak-kenut, mondván, szerinte nekem egy egyéni sportág lenne testhezálló. Aztán le is mentem a csónakházba. Mivel akkor éppen nem jutott nekem kajak, így egy kenuba ültem bele, és ott is ragadtam. Sokáig Malomsoki Sándorral edzettem, versenyeztem együtt Vízi Gábor irányítása alatt.
Az évek teltek és Gergely a különböző korosztályos versenyeken tizenegyszeres magyar bajnok lett, valamint ötödik helyezést ért el az ifjúsági világkupán és világbajnokságon. Néhány év elteltével pedig maga is eredményes kenusokat nevelt. Elegendő csak Horváth Máté Sebestyén nevét megemlítenünk, aki EORV győztes és Európa- bajnoki ezüstérmes volt, vagy például ha a sikert sikerre halmozó, a riói olimpián tízedik helyezett Hajdu Jonatánra gondolnunk. A legifjabb reménységek közül is kiemelhető Slihoczki Ádám, aki a tavalyi EORV-n öt arany- és egy ezüstérmet szerzett, valamint az utánpótlás kontinensviadalon bronzérmes lett. Nem feledkezhetünk meg Kiss Balázsról, Némedi Konrádról és Vass Andrásról sem, akik mind tehetséges, kiváló versenyzők.
- Az elvégzett munkában és a szorgalomban hiszek. Azt gondolom, hogy ha valaki komolyan veszi ezt a sportágat és odateszi magát, akkor annak előbb-utóbb eredménye lesz. Pláne, ha a versenyző is hisz a munkában, önmagában, és abban is, amit együtt elvégzünk. Nem tartom hajcsár típusú edzőnek, inkább megpróbálom meggyőzni a versenyzőimet, tanítványaimat arról, amit eltervezek. Az, hogy éppen kiből lesz sikeres sportoló, sok mindentől függ, több tényező együttes teljesülése kell minden egyes kiugró sikerhez. Persze, hogy mi a siker, az sohasem csak érmekben mérhető. Gyakran egy világverseny hatodik helye is csodaszámba megy, vagy akár egy magyar bajnoki helyezés is. Mindenkinek önmagához, a saját képességeihez mérten kell kialakítani a céljait.
A magyar kajak-kenu sportág a sikersportágak közé tartozik. Nem véletlenül, hiszen jó a szakmai háttér. Gergely elmondta, hogy gyakran jár továbbképzésekre, és a közös edzőtáborokban is igyekeznek ellesni egymástól a szakmai fogásokat. Sőt, a világelitet is figyelik, az eredményeket is számon tartják.
- Az olimpián már sejthető volt, hogy kiveszik a 200 méteres számot a következő olimpiák programjából. Ezért egyfajta előre menekülésként már az 1000 méteres számban gondolkodtam. Figyeltem a C-1 1000 méteren indulókat. Néztem, hol- mikor indítanak hajrát, hogyan növelik a csapásszámot, lemértem, lejártam az egyes szakaszokat a pálya mellett, hogy lássam, követhessem a mozgásukat. Az időeredményeket is folyamatosan jegyzem. A kajak-kenuban az a szép, hogy bárki számára elérhető a siker, ha a minimális adottsággal és a kemény munkavégzésre való hajlammal rendelkezik. Jó példát mutattak erre az utóbbi években a brazilok, akik szinte a semmiből robbantak be a sportág elitjébe.
Persze, azért az általa elvégzett munka is megsüvegelendő. A 2016-os esztendőben a kenu szakág minden korcsoportjában kivívták a válogatottban való szereplést, azaz a felnőtt, az U23, az ifjúsági-, és a kölyök korcsoportban is adott versenyzőket a válogatott keretbe a Dunaferr SE.
- Őszintén meglepődtem, amikor megtudtam, hogy jelöltek a díjra. Persze, nagyon jól esett! Sokat dolgoztunk a fiúkkal, és nagyon büszke vagyok rájuk!
Azt is kérdeztük a vezetőedzőtől, hogy miért is szép ez a sportág.
- A napi két-három edzés mellett kevés szabadidőm marad, nem is tudnék más sportágra időt szakítani. De tény, hogy a kenuzás összetett sportág, szinte minden izomcsoportot megmozgat. Itt, az edzéseken futni, úszni, kondizni és evezni is kell. A fizikai állóképesség mellett pedig a természet szépsége mindig rabul ejt minket. A hajót uralni, azon keresztül pedig a vizet, a természet egyik ősi erejét, tényleg felemelő érzés. A vízen lenni egyfajta önállóságot, szabadságot ad.
Ha nem az edzéseken, a versenyeken, vagy az edzőtáborokban van, akkor Gergely a családjával tölti a szabadidejét. Mint mondta, a családja a hobbija.
- Krisztinával, a feleségemmel 2002 óta élünk együtt. Két gyermekünk van, Linda hat, Ádám három éves. Mindketten nagyon mozgékonyak és imádnivalók. Ha csak tehetem, velük vagyok. A közös programok, a velük való játék és foglalatoskodás kitölti a mindennapjainkat. Sokat kirándulunk velük és sportolunk is. Linda nagyon szeret táncolni, úszni és lovagolni, míg Ádám inkább rám ütött. Egyszer mutattam csak meg neki, hogy milyen az evezés, azonnal bele kellett ültetnem a tanmedencében egy kenuba, sőt, azóta otthon, a kiskádban is evezőset játszik. Pedig eltökélt szándékom, hogy nem erőltetem rájuk ezt a sportot, de abból természetesen nem engedek, hogy valamilyen sportágat azért választaniuk kell, mert a mozgás egyszerűen nélkülözhetetlen!
