Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 02. Áron
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Napbúcsúztató, Arannyal

Kultúra
irodalom
évforduló
költészet

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. már. 02., 19:07

A falvak régi emberének a napot lezáró esti olvasmánya a Biblia mellett leggyakrabban Arany János verseskötete volt. Az egyik – ugye – a Könyvek Könyve, a másik meg a Költők Költőjének mesterműve.

Költők költője – nem túlzás? Korántsem; nyelvkincsünk gazdagítása tekintetében legalábbis. Arany János költészetünk legnagyobb szókincsű alkotója, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. Amit a kutatók mindig is meggyőződéssel vallottak, azt a „hideg” matematika két évvel ezelőtt fényesen bizonyította: a szakértők rászabadították az informatikai szupertechnológiát a verseskötetekre, és kiderült, hogy a legenda – igaz. Valóban Arany az a költő, aki a legtöbb új elemmel gazdagította anyanyelvünket. Ahogy szókincs dolgában a prózaírók közt Jókai a legelső, a költők sorában Arany János a verhetetlen. Bár a leírt szavak mennyiségében a másik nyelvzseni, Babits megelőzi, az egyedi szavak és szótövek alkotásában a Mestert csak Vörösmarty tudja kissé megszorongatni.

Arany János kivételes értéke irodalmunknak, nyelvünknek. Kosztolányi Dezső szavaival „Hős volt, mert a nép nyelvét olyan magasra emelte, mint senki a világirodalomban…” Keresztury Dezső szavaival „… egyik legeredetibb szellemünk”, aki hatalmas ösztönerőit méltó alkotásokra használta fel. Szinte a véletlen tette költővé: szülei kényszerből taníttatták, mert betegeskedő, gyenge alkatú fiatalember volt; másként az elszegényedett hajdúcsalád létfönntartása azt kívánta volna, hogy a földet művelje. Hála a sorsnak, a nyelv zseniális művelője lett…

Ma 200 éve, hogy Nagyszalontán megszületett; épp a tavasz második napján, amikor – fia, Arany László verssoraival mondva – „Bíbic, sirály, szalonka ünnepelte, / Hogy szép tavasz a zord telet kiverte..."

Aki esti olvasmányra vágyik, itt van kéznél a családszerető, mélyen hívő költő 1851-ben írt verse – egy a korszakokon át legismertebb, legkedvesebb művek közül.

 

Családi kör

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is - bogarászni restel -
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: "Gyer közelebb, édes!"
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, -
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? "Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!"
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
"Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is."

Köszöni a gazda: "Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne."
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb -
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldus megáll a beszédben:
"Meséljen még egyet" - rimánkodik szépen.

"Nem mese az gyermek", - így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja;
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van... a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, - egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát...
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

A rovat további hírei: Kultúra

A húsvétra készültek az Intercisa Múzeumban is (galériával)

A húsvétra készültek az Intercisa Múzeumban is (galériával)

2022. ápr. 13.

Ünnepi programok sokaságán vehettek részt az érdeklődők a múzeumban a hétvégén. Kézműves foglalkozások, és tradicionális tojásdíszítés is várta a kulturális intézmény látogatóit – mindez természetesen a húsvét jegyében.  

Gazdag volt a költészetünnepi merítés

Gazdag volt a költészetünnepi merítés

2022. ápr. 12.

Több helyszín, több eseménytípus és célközönség – gazdag volt az idei élő irodalom a költészet napján városunkban. Címszavas összegzés következik – ennél rövidebb csak egy haiku lehetne. 

Szép siker volt a Japán Nap kavalkádja (galériával)

Szép siker volt a Japán Nap kavalkádja (galériával)

2022. ápr. 11.

Szusi, origami, haiku –  csak néhány azon kifejezések közül, amelyek feltűntek a Sándor Frigyes Zeneiskola közösségi programjainak sorában rendezett Japán Nap kínálatában.  

Költészetünnep itt is, ott is, ma is, de még holnap is

Költészetünnep itt is, ott is, ma is, de még holnap is

2022. ápr. 11.

Líra és lant, bor és vigalom, két kiállítás a könyvtárban, versünnep a Versbarátok Klubjában, rímes remekek a gyerekeknél – élő irodalom a költészet napjára időzítve és hangolva.

DSTV: a húsvét a történelemben

DSTV: a húsvét a történelemben

2022. ápr. 11.

A húsvét közeledtére koncentrál a DSTV összeállítása. Ezúttal az ünnep történelmi vonatkozásairól esik szó – az évezredes barangolás kalauza Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója. Hangkép.

Rangos egyházi kitüntetést kapott Bráda Tibor

Rangos egyházi kitüntetést kapott Bráda Tibor

2022. ápr. 10.

Magas egyházi kitüntetést vehetett át az alkotásai révén Dunaújvároshoz is szoros szálakkal kötődő Bráda Tibor festőművész, üvegművész. A művésznek Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke adta át a Pro Cultura Christiana díjat a keresztény kultúra átadása terén végzett szolgálatáért. 

Városi versünnep – díjátadóval, kiállítással

Városi versünnep – díjátadóval, kiállítással

2022. ápr. 09.

Versben a város címmel hirdetett pályázatot a magyar költészet napja alkalmából a József Attila Könyvtár és a Bartók Kamaraszínház – a díjátadóra versünnepi programmal várják az irodalom lokálpatrióta szerelmeseit vasárnap este. Folytatás a könyvtárban – már hétfőn.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Visszalépett a jelöltségtől Szabó Zsolt

  2. Volt tartásuk, de ezért most nem járt pont

  3. DSTV: a Zsenikuckó kínálata

  4. Fájó búcsú az érmes álmoktól

  5. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a Zsenikuckó kínálata

DSTV: a Zsenikuckó kínálata

Embedded thumbnail for Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Embedded thumbnail for DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  3. "Ragyogj kékben, Dunaújváros!" – az elfogadás jegyében

  4. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  5. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 13. szám - 2026.04.02.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő