Amikor a „Gyáva” átmasírozott Pentelén
Az évfordulónaptár e hétre a XIX. századi szabadságharcunk egy fontos helyi vonatkozású eseményét jegyzi: 1849. április végén vonult át a Pestről dél felé tartó császári haderő a mezővároson. A hadtest áthaladásához két teljes nap, 27-e és 28-a kellett, nem véletlenül, hiszen hatalmas erőről volt szó.
A tizenöt hadosztályt és huszonhat lovas századot 13 ezres sereg alkotta. A délre vonulásnak taktikai oka volt: az osztrák csapatok frissiben kinevezett főparancsnoka, a rendkívül művelt Welden báró hamar átlátta, hogy a demoralizált császári csapatok nem lesznek képesek a fővárost megtartani, ezért Pest kiürítéséről határozott. Úgy számolt, hogy a seregek egy részének délre irányításával lélegzetvételhez jut, és új stratégiát dolgozhat ki. Döntését meggyorsította az első kudarca, a nagysallói vereség – igaz, a táborszernagy a csata kezdetekor rosszul lett, azonnal egy esztergomi ispotályba kellett vinni, így csapatát ő maga nem irányíthatta.
A Pestről délre vonuló hadtest vezetését Welden főparancsnok Jellasics bánra bízta. Így vetette a sors a pákozdi megfutamodása után Petőfitől a „gyáva” gúnynevet kapott horvát tábornokot Pentelére, és amint a krónika írja, a forradalmi ellenállás vezetői Jellasics bosszújától tartva elmenekültek. Ezzel maguk is gyávának bizonyultak? Balgaság, hisz’ mit tehettek volna egy hadsereggel szemben! Egyébként is, Pentele elöljárói és polgárai a szabadságharc során nem egy ízben mutattak rendkívül bátor kiállást.
Az 1848 decemberi móri ütközetvesztést követően Fejér vármegye megszállása különösképp felszította a helybéliek hazafias érzületét. A városmonográfiában olvashatjuk: „Ebben a helyzetben bontakozott ki a dunapentelei elöljárók és a lakosok többségének nem néhány napra korlátozódó, hanem az ideiglenes megszállás közel négy hónapjára jellemző ellenállása. Szembeszálltak a császári ezredes parancsával, majd Gyulai Gaál Ede császári és királyi biztos utasításával is. Január 13-án az elöljárók távolmaradásukkal tiltakoztak az I. Ferenc József iránti hűségnyilatkozat aláírása ellen. A megszállókkal és megyei kiszolgálóikkal együttműködő Podhorszky Napóleon szolgabíró Gaál Ede utasítására kerületébe sietett. Az ott tapasztaltakról jelentette: az adonyiak és a dunapenteleiek a hűségnyilatkozatot megtagadták.” Az már tényleg csak a kisember bátorságpéldája, ahogy a pentelei postamester, Maár Ignác szembefordult a megszállók utasításával: hiába volt minden fenyegetés, állásvesztéssel és börtönnel riogatás, nem volt hajlandó a postaépület kapuját a császári fekete-sárgára festeni…
A császári és királyi biztos feladatul kapta a rebellisek letartóztatását, az ellenállás szétzúzását. Büntető intézkedéseket vezettek be, terményfoglalás zajlott, Dunapentelére a hűségnyilatkozat visszautasítása miatt súlyos hadisarcot vetettek ki – mindez azonban csak olaj volt a tűzre. Ismét a városmonográfiát idézem: „Napról napra tarthatatlanabbá vált a megszállók és kiszolgálóik helyzete. Népfelkelők 15 főnyi csapata április 12-én éjszaka megtámadta Cecét. Sixty Ferenc főszolgabírót elfogták, és magukkal vitték Dunaföldvárra, ahol közel 400-500 felkelő tartózkodott. A gerillacsapat elsősorban a Duna mentén fekvő települések lakosságát mozgósította. A Duna bal partjáról átkelő népfelkelők megjelentek Dunapentelén is. Elfogták, majd Dunavecsén kivégezték a megszállókkal együttműködő Durcsák János pentelei földbirtokost. 1849. április 25-én a hajnali órákban a megszállók elhagyták Székesfehérvárt, Fejér megye felszabadult a császári megszállás alól. Irányi Dániel kormánybiztos felhívással fordult a megye lakosságához, arra kérte a polgárokat, hogy az ellenség megsemmisítéséig támogassák a honvédsereg felszabadító harcát. Fejér megye Duna jobb parti településein néhány nappal később már általános volt a lelkesedés. … Május elején állt helyre a lakosság nyugalma. A császári és királyi hatóságokkal együttműködő elöljárókat elmozdították, s a mezőváros bírójává Téglás Jánost választották. Az elöljárók között találjuk Jovanovics Tódort, akit 1848 nyarán a nemzetőrök ideiglenes kapitányává választottak. Jovanovics szerb családi nevét a forradalom és szabadságharc hatására Jánosira magyarosította.”
Júliusban a vármegye ismét megszállás alá került. A szabadságharc végnapjaiban a polgárok már semmit sem tehettek; de ahogy Heringh Ignác császári és királyi biztos feljegyzése szól, a nép egyre várja a népboldogítókat, hordja, terjeszti a veszedelmes híreket, és „csak úgy neszez, hogy a lazítók által agyába vert szerencsétlen szabadság és commonismus eszméit hol nyílik alkalma újra élet be léptetni...”
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: Szoborváros V.
2025. okt. 24.
Újabb érdekes epizóddal folytatódott a DSTV köztéri szobrokat ismertető városjáró sorozata. A Szoborváros című magazin V. epizódjában két, a Béke téren található köztéri alkotást mutatnak be Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével. Hangkép.
Vastapsot érdemelt, csodás matinékoncert a Viadanával a Magyar Nemzeti Galériában
2025. okt. 22.
Remek ősbemutató és a régi repertoár nagy kedvencei, gyerekkari közreműködés és parádés finálé: emlékezetes hangversenyt adott a főváros ikonikus koncerthelyszínén a Viadana Kamarakórus múlt vasárnap. És már készülnek a folytatásra – az is nagyon erősnek ígérkezik!
DSTV: 22 éves a Cimbora Klub
2025. okt. 21.
Ünnepi eseményről tudósít a gyermekkönyvtárból a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban működő Cimbora Klub fennállásának 22. évét ünnepelte a közelmúltban – ahogy szokták, a közösség tagjai idén is "Ki mit tud?" produkciókkal és tortával köszöntötték egymást. Hangkép.
Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban
2025. okt. 20.
"Öntörvényű konok csillag" – ezzel a címmel rendeznek a Nagy László 100 emlékév keretében irodalmi estet a József Attila Könyvtárban kedden délután.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"
2025. okt. 19.
A nápolyi asztrológusnak, Lucianának megvan a biztos módszere arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Cosodás filmmel folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden.
DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban
2025. okt. 19.
A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.
Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján
2025. okt. 18.
A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.









