Hatvanas évek – egy filmlegenda

2017. április 17. (hétfő) 16:47 - Várkonyi Balázs

Eke Máté, a furfangos vitéz – megvan? Hát Buga Jakab? Vagy a rókalelkű Dudva? Juliska, a hírvivő szakácsné, netán Eberstein, a dagadt labanc ezredes? Nos, az emlékezetpróba sikeres volt?

Öt évtizede persze mindenki azonnal rávágta volna: A Tenkes kapitánya! Mert akkoriban – nem túlzás – egy ország rajongott a siklósi vár körül portyázó kurucokért. Tetteiket elevenítette meg a magyar televíziózás első hazai készítésű filmsorozata. A nézősereg egyként drukkolt a sosem volt hősöknek – hiszen a Rákóczi-szabadságharc idején játszódó film egyetlen eleme sem volt azonos a valósággal. Hogy mást ne említsek: a császárpártiság és a Rákóczi-hűség közt ingadozó brigadéros, Béri Balogh Ádám a filmben kuruc volt, miközben a történet idején, 1704-ben még éppen a labancok oldalán állt. De hát nem történelmi mű készült, hanem filmmese, kevés vadsággal és sok romantikus meg humoros epizóddal – ezért is volt olyannyira népszerű. Még a harci jelenetek se tűntek igazán rémisztőnek. És persze a jó győzött!

A siklósi vár megszerzéséért folyt a küzdelem, szórakoztatóan, ágas-bogas cselekménysorba ágyazva. A mellékszálakban volt szerelmi kaland, ármánykodás, csalafintaság – Eke Máté csodadoktorként szedte rá a labanc ezredest –, és persze a vonzó képsorokon megjelent a dél-dunántúli táj szépsége. Mi más kell még a sikerhez? És mert a film készítésének idején, 1963-ban a televízió még igen szegény volt, a látványos csatajeleneteket spórolásként egyszerűen átemelték a tíz évvel korábban készült mozifilmből, a Rákóczi hadnagyából.

A forgatókönyvíró, Örsi Ferenc – aki épp 90 éve, 1927. április 17-én született – a filmsorozat fogadtatásán felbuzdulva később ifjúsági regényben dolgozta fel a történetet. De az író nem csupán e műveiben volt sikeres. Az állambiztonsági szervezet megbízható, szemfüles besúgóként tartotta számon. Először csak „társadalmi kapcsolatként” dolgoztatták, majd beszervezett ügynök lett. Így történhetett, hogy A Tenkes kapitánya alkotói és szereplői élték a filmes életüket, s nem sejtették, hogy közben készül róluk egy másik „mű” is, amit szintén Örsi ír, de immár Háy vagy Szűcs fedőnéven. Az volt a besúgónapló…

A rovat további hírei: Napraszóló

Félúton, vagy az úti célnál?

Félúton, vagy az úti célnál?

2017. április 23. (vasárnap)

De nagy szerencsém van! – mondja a férfi, és befészkeli magát az anyósülésre. A régi kettes úton intett le. Tegeződjünk, jó? – így indít. Jó.

Húsvét, hazaérkezés

Húsvét, hazaérkezés

2017. április 15. (szombat)

Szakadj ki végre a városból, itt a csábító alkalom, négy teljes nap – egyre ez motoszkált az agyamban az ünnepváró hét elején. Jó. De hová? Gondoltam, van még időm, majd eldöntöm. És számba vettem a lehetőségeket.

Amikor elnémulnak a harangok

Amikor elnémulnak a harangok

2017. április 13. (csütörtök)

Nagycsütörtök van. A bibliai utolsó vacsora napja. Az összetartozást felmutató szeretetvendégségé. De ez az este a magányé is; mert amikor a vacsora után Jézus az Olajfák hegyén kínok között vet számot küldetésével, egymaga van. A tanítványok nem bírják a virrasztást. Péter, János, Máté és a többiek alszanak.

Életszolgálatra szegődtek

Életszolgálatra szegődtek

2017. április 09. (vasárnap)

A valószerűtlenség az, ami a középkorú férfi agyába véste a jelenetet… olyannyira, hogy öregkorára is élesen megmaradt a kép.

Húsvét előtt

Húsvét előtt

2017. április 09. (vasárnap)

A nagyböjt utolsó hetének kezdetét az egyház Virágvasárnap néven emelte ünneppé, annak emlékére, hogy Jézus a bírái elé vettetése és megfeszítése előtti vasárnapon vonult szamárháton Jeruzsálembe.

1972: A nyugati métely Újváros kapuinál

1972: A nyugati métely Újváros kapuinál

2017. április 08. (szombat)

Biztosan nagy volt az izgalom a világhírű színész, Richard Burton kedvelői körében, amikor megtudták: hősük a városba érkezik! Hát persze, egy ilyen formátumú híresség megjelenése nemhogy a ’70-es évek Dunaújvárosában, de a nagy metropoliszokban is föltűnést keltett.

Ölni házhoz megyek

Ölni házhoz megyek

2017. április 01. (szombat)

Én persze nem. Az efféle dolog se háznál, se másutt nem kedvelt passzióm. Ám a vállalkozó kedvű hajdnai kisváci polgár ebben nagyon nagy rutinnal bírt. Extra szolgáltatását valamikor a múlt század elején így hirdette az ablakába kitett táblán: Ölni házhoz megyek.