Két gramm méz
Lassan elmúlik ez a nap is. És nem kóstoltam egyetlen csepp mézet sem. Pedig illett volna – legalább ma. Mert április 30-a jó két évtizede a mézfogyasztás népszerűsítését szolgálja.
E napot a méhészek egyesülete kezdeményezésére nyilvánították a Méhek Napjának. Kettős céllal. Egyrészt, hogy minél szélesebb körben tudatosítsák, milyen sokrétű egészségvédő hatása van a szorgos kis bogarak által termelt méznek. És hogy szóljanak arról is, amit még köszönhetünk a méheknek: növénybeporzó munkájuk nélkül az emberiség képtelen lenne a mai technológiákkal megtermelni a kellő élelmiszermennyiséget.
A közszájon forgó történet szerint Albert Einstein egyszer azt mondta: ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl. Nos, hogy ez a mondás a nagy fizikustól származna, az csupán városi legenda. És bár ha a gondolat túlzó is, az kétségtelen, hogy a világ méhtársadalma a biztonságos élelemtermelés kulcsszereplője.
A méhek mézgyártó képessége valódi csoda: a mézharmatot begyűjtik, saját anyagaik hozzáadásával kémiailag átalakítják, enzimekkel keverik. A szakleírás szerint a kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, így teszik sűrűvé és tartóssá a mézet; érlelik, végül a sejteket lefedik, viasszal lepecsételik. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni – vagyis a méz az a táplálékunk, ami soha nem romlik meg.
Hazánk a mézfogyasztásban enyhén szólva nem élenjáró: nálunk egy ember éves átlaga 70 dekagramm. Egy napra tehát fejenként mindössze két gramm méz jut. Ezt kimondani is lehangoló. A mai napból még hátravan pár óra. A mulasztást érdemes pótolni. Persze nem csak az átlagos napi két grammal…
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: regényfolyam az Utószó sorozatában
2025. feb. 04.
A város kulturális kínálatáról is szót ejtett a DSTV összeállításában Gyöngyössy Csaba önkormányzati képviselő, a Modern Művészetért Közalapítvány Kuratóriumi elnöke. A beszélgetés apropója az Utószó élő irodalmi antológia folytatása, Wirth Imre kötete, a Karolina kertje című regény bemutatója volt. Hangkép.
DSTV: "Részletek" az Aula Galériában
2025. feb. 03.
Különleges kiállítás várja a vendégeket a Bartók Kamaraszínház Aula Galériájában, derül ki a DSTV összegzéséből. A magyar kultúra napján mutatták be Ötvös László Részletek című gyűjteményét – a színházi produkciók mellett érdemes lesz az aulában is elidőzni a látogatóknak. Hangkép.
Ismét Fringe tehetségkutatót indít a Magyar Zene Háza
2025. feb. 03.
Hobbi- és utcazenészeknek, valamint zeneiskoláknak, zenei alkotóműhelyeknek ad lehetőséget fellépésre idei Fringe felhívásával a Magyar Zene Háza.
"Karolina kertje" az Utószó élő irodalmi antológiában
2025. feb. 01.
Kötetbemutatóval folytatódott az Utószó című élő antológia sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D). A kortárs irodalom iránt érdeklődők Wirth Imre pályájával ismerkedhettek – a szerzővel Gyöngyössy Csaba beszélgetett kedden délután.
DSTV: mozgalmas időszak előtt a színház
2025. feb. 01.
Izgalmasnak ígérkezik az új esztendő a Bartók Kamaraszínház közössége számára, derül ki a DSTV összegzéséből. Az új bemutatók mellett már tart a Mikrofesztivál előkészítése, és szó esik a színházról szóló szakmai elismerésekről is. Hangkép.
DSTV: a handpan varázsa
2025. jan. 31.
Különleges hangszert és megszólaltatóját mutat be a DSTV összeállítása. Baruts Bence, a Sándor Frigyes Zeneiskola művész-tanára csapatával az intézmény gálájának egyik főszereplője volt a közelmúltban – ezúttal a handpan bemutatására vállalkozott. Handkép.
Történelmi időutazás az Intercisa Múzeumban
2025. jan. 30.
Restaurálják a katonai sírok áthelyezésekor előkerült szovjet katonák személyes tárgyait, "vasműs gyűjteményt" ajánlottak fel a múzeumnak, illetve elkészült a Vidám Park egy dodzsemének felújítása, amelyet bemutatnak majd az idei Sugárúti Fesztiválon. Hírcsokor.