Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 07. Tódor, Rómeó
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Csatárként és védőként is megállta a helyét

Sport
foci
portré
Dunaújváros

facebook megosztás

Szóládi Zoltán - 2017. máj. 29., 07:50

Két évvel ezelőtt Dunaújváros Sportjáért Díjban részesült, idén májusban a megyenapi ünnepségen Fejér megye labdarúgósportjának fejlődéséért, a kimagasló sporttevékenység elismeréseként Terstyánszky Ödön Díjat vehetett át Csepecz Ferenc.

Az elismerések apropóján beszélgettünk a Dunaújvárosi Kohász legendás labdarúgójával, csapatkapitányával.

- Mindkettő díjat ugyanazon tevékenységért kaptam, mindkettő nagyon kedves a maga nemében, de azért egy kicsit elfogult vagyok a „hazai” díjjal, hiszen a hosszú időn keresztül végzett munkát értékelték vele, és ezt meg kell becsülni.

Csepecz Ferenc 205 NB-s meccsen játszott1959 júliusától 1970 tavaszáig. Ekkor olyan térdsérülés érte, amit hiába műtöttek meg Pécsett, már nem volt teljes értékű a lába.

- 1966-68-ig az NB I-ben játszottunk. 65-ben megnyertük az NB I/B-t négy pont előnnyel. Ebben az időszakban nekem és a csapatnak is jól ment a játék. Palicskó Tibor ekkor javasolt a válogatottba, de Illovszky Rudolf, az akkori szövetségi kapitány, bár megnézett Tatán, és tetszett a játékom is neki, azt mondta, hogy megmarad a Sóvári, Ihász Kálmán kettős mellett. Hiába, akkor is Pest centrikus volt minden. Jó lett volna válogatott lenni, de kárpótolt, hogy 1968-ban az első osztály legjobb balhátvédjének választottak. Abban az évben végül a nyolcadik helyen végeztünk, de lehettünk volna a vidék legjobbja is. Aztán 1970-ben befejeztem az aktív játékot, majd edzőként megkaptam az egyik korcsoportot, de ezt két év után családi okokból abba kellett hagynom. Viszont nem szakadtam el a focitól, Mihály Józsival együtt játékosmegfigyelők lettünk, illetve az elnökségben is dolgoztam elnökségi tagként. Mivel az Építők útján laktam, az úszó szakosztályt kezdtem patronálni. Később, többed magammal megalakítottuk a Dunaújváros Kohász Öregfiúk Egyesületet, Für Lacival, Móri Imrével, Mohács Karcsival, Mihály Józsival, Andriska Vilivel. Akkor Kovács Bandi volt az edző, és a pálya mögötti területen biztosított egy füves részt a játékra nekünk. Végül kitartóak voltunk és kaptunk helyet a tömegsporttelepen. Ennek a csapatnak lettem a játékosa és az edzője is. Azóta az öregfiúk csapat kinőtte magát, hiszen Ausztriába, Németországba is eljutottunk, de a többi magyar öregfiúk csapattal is kiváló a kapcsolatunk. Több kupára is eljárunk, eleget teszünk meghívásoknak is.

Feri bácsiról kevesen tudják, hogy eleinte a szélről betörve ontotta a gólokat, azaz csatárból lett védő.

- Rácalmáson nőttem fel, majd elkerültem Nyergesújfalura. Aztán Erdélyi Józsi bácsi, az egykori edzőm hívott vissza. Kaptam egy lehetőséget próbajátékra a Kohásznál, és ez sikerült, rúgtam három gólt és leigazoltak. Balszélsőként játszottam egészen addig, amíg a tartalék edzőből, Lennert Feriből vezetőedző lett. Ő az egyik meccsen odahívott és beállított balbekkbe. Ez annyira jól ment, hogy ott is maradtam. Szerettem védőt játszani, mert ott én irányítottam az ellenfelet is. Úgy helyezkedtem, hogy az oldalvonal felé toltam a szélsőket. Taktikailag, fizikailag és technikailag is topon voltam, de mindvégig képeztem magam, mert jobb akartam lenni, mint az ellenfeleim. Ismertem az összes jobbszélsőt, ki is elemeztem mindegyiket, hiszen én akkor voltam jó, ha őket lemostam a pályáról. Még az átmozgató edzéseken is keményen rugdaltuk a labdát egymásnak Ruppert Misivel, nehogy meccsen elpattanjon tőlünk. Általában a jobbszélsők voltak a legjobb csatárok akkoriban. Fazekas Laci, Györkő doktor, Molnár Dezső, és még sorolhatnám.

Mint mondta, az egyik legfontosabb dolog, hogy becsülettel és alázattal kell végezni a munkát a siker érdekében.

- Mi még mezítláb jártunk iskolába és az udvaron lerúgtam egy kőben a körmömet. Nem volt mese, megtanultam bal lábbal is rúgni, és két lábas lettem. Ma úgy akarnak sztárok lenni a fiatalok, hogy semmit nem akarnak feláldozni. Az a legnagyobb problémájuk, hogy miként áll a frizurájuk. Közben nem képezik magukat. Elpattan tőlük a labda és nem tudnak becsúszni sem. Szabálytalan és veszélyes, ahogyan így szerelnek. De összességében ez minden területre jellemző. Jávor Pali bácsi azt mondta nekünk: „Fiúk, a vasárnapi játékotokat hétközben kell megalapozni az edzéseken.”

A játékosnak bizony sok áldozatot kell hoznia a siker érdekében. De van, akinek még többet. Ez pedig a család, a feleség.

- Ahhoz, hogy egy sportoló mindent meg tudjon tenni az eredményekért, egy nyugodt családi háttér szükséges. A feleségem is minden elismerést megérdemel, köszönettel tartozom neki mindazért, amit értem tett. Az én párom is a napi munka után ellátta a gyermekeinket, bevásárolt, főzött, mosott, egyszóval a hátán vitte a családot.

A focicsuka szögre akasztása után egy újabb szevedély következett. Az egykori rácalmási és a vizet nagyon szerető sportoló fejelőbajnokságot szervezett az uszodában.

- Rácalmási születésű vagyok, már gyerekkorom óta úsztam a Dunában. Amióta megépítették az uszodát, immáron 40 éve, naponta járok ide úszni. Mindig munka előtt, nyitáskor úsztam. Volt, amikor uszonnyal pörgettem, ma már csak ezer métert úszok, de azt minden nap. Nos, anno a papírgyári srácok is jártak úszni és felvetődött, hogy kellene fejelgetni. Odavittünk vízilabda kapukat a kismedencébe, és hármas csapatokat alkottunk. Ez a játék 1979-től megy, napjainkig. Hatalmas csatákat éltünk meg. Vegyes összetételű társaság volt, bárki jöhetett, aki tudott fejelni. Sándorfi Laci, Keményfi Ernő, Hadanecz Gyuri – a röplabdázó, Kovács Józsi – az úszóedző, Molnár Laci, a Vízmű vezetője, és sorolhatnám. Sajnos, én már nem játszhatom, mert protézis van a térdemben és nem terhelhetem oldalirányban. De vasárnaponként még mindig megy a fejelgetés. Ilyenkor nem az az érdekes, hogy ki hányszor kap ki, hanem az, hogy 2,5 órát játszunk az egészségünkért. Mindenki ugrál, mérgelődik, veszekszik, játszik, nevet, viccel.

A sport, a játék után rátérünk a családra és a hobbikra is.

- Két lányom van. A nagyobbik Judit, Svédországban él, a kisebbik Edina Kisapostagon. A nagyobbik kézilabdázott, a kisebbik úszott sokáig, diákolimpiai bajnok is volt. A hobbim a fotózás. Amikor Nyergesújfalura kerültem, ott volt egy erdélyi kolónia, ahol az egyik bácsi vezette a fotós szakkört. Én is elmentem és megtanultam az alapokat. 1970-ben Hajdu Gyuri hívására csatlakoztam a Bartókban tartott, Lackfi Zoli bácsi által vezetett klubhoz. Képzés is volt, rendszeresen jöttek Pestről. Aztán amikor Szovjetunióban túráztunk, hoztam egy Zenit fényképezőt, később Praktikám volt, aztán japán gépem is lett. Pályázatokra és egyéni kiállításokra is fotóztunk. Lacfi Zoli bácsi halála után, 1974-ben én vettem át a fotóklub vezetését, de munkahelyi elfoglaltságok miatt három év után átadtam Falusi Imrének.  Szenzációs kollektíva volt mindvégig, egymást segítettük, támogattuk. Emlékszem, megcsináltam azt is egy jó fotó kedvéért, hogy az egyik tíz emeletes tetejéről átugrottam a másikra, hogy lefotózzam a kívánt Vasmű úti szakaszt, mert le volt zárva a gépház, és nem tudtam kimenni. Természetesen táskával a kézben ugrottam, majd vissza is, hogy le tudjak jönni. Büszke vagyok arra is, hogy 2001-ben, hosszú pályafutásomra, munkámra való tekintettel a Magyar Fotóművészek Szövetsége fotóművész diplomát adományozott a részemre. Ma már nem fotózom, de a kisebbik unokámat megfertőztem ezzel a hobbival. Oda is adtam neki minden felszerelésem. Mára csak egy kívánságom maradt. Nagyon szeretném, ha ennek a városnak megint, minél előbb első osztályú futballcsapata lenne. Ehhez össze kellene fogni, és felállítani egy tervet, egy irányt. Tudom, ehhez nagyon sok pénz kell, de nem lehetetlen, mert ez a város megérdemli. Másrészt, ahová a foci révén eljutott a csapatunk, mindenhol megtanulták a városunk nevét!

 

A rovat további hírei: Sport

Komoly kihívások előtt az utánpótlás

Komoly kihívások előtt az utánpótlás

2025. szep. 05.

Két rangos viadalon is megméretik magukat a DKSE tehetséges kajak-kenusai, akikre világbajnokság és az Olimpiai Reménységek Versenye is vár a közeljövőben.

Miért fontos a mobilizálás?

Miért fontos a mobilizálás?

2025. szep. 04.

Egyre többször találkozhatunk azzal a megfogalmazással, hogy edzés előtt/után mobilizációs gyakorlatokat kell végezni. De vajon miért? Egyáltalán mit jelent ez a kifejezés?

DSTV: ismert szakemberrel dolgoznak

DSTV: ismert szakemberrel dolgoznak

2025. szep. 04.

Mindenki által ismert szakemberrel dolgozik majd együtt a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorongcsapata. Szuper Levente látogatott el ismét Dunaújvárosba – a tervezett együttműködés részleteiről az Acélbikák részéről Ifj. Azari Zsolt, a szakmai részről pedig Szuper Levente beszélt. Hangkép.

A DEAC ellen a nyolc közé jutásért

A DEAC ellen a nyolc közé jutásért

2025. szep. 04.

A Debrecen csapata lesz a DKSE felnőtt röplabdázóinak ellenfele a Magyar Kupa nyolcaddöntőjében.

DSTV: bemutatkoznak a DKSE reménységei

DSTV: bemutatkoznak a DKSE reménységei

2025. szep. 03.

A héten is maradunk kajak-kenu utánpótlás vonalon, a múlt hét folyamán már megismerhettük Katona Réka Sárát a DKSE kajak-kenu szakosztály tehetséges versenyzőjét. Most ismét fiatalok mutatkoznak be – Blényesi Réka, Györkő Huba és Bebők Lara személyében utánpótlás versenyzők álltak kameránk elé. Hangkép.

Ismét a világ elitjét látják vendégül

Ismét a világ elitjét látják vendégül

2025. szep. 03.

Idén is Szombathely ad otthont a hazai torna challenge világkupának, amely szeptember 26–28. között zajlik a Schaeffler Aréna Savariában. A rangos esemény közvetlen főpróba a tornászok számára, hiszen alig három héttel a jakartai világbajnokság előtt mérhetik össze tudásukat a világ legjobbjai.

Új név a Szuperkupa serlegén

Új név a Szuperkupa serlegén

2025. szep. 02.

A Kemi-Ker gárdája nyerte a városi kispályás labdarúgók idei szuperkupáját, miután 3-1-es sikert aratott a tavalyi bajnok Hangover ellen a DLSZ Arénában hétfőn este.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Cseh Sándor: egy csapatnak mindig fejlődnie, vagy alakulnia kell

  2. Farsang, stresszkezelés és családfakutatás a népfőiskolán

  3. Újra itthon, ezúttal a Szeged ellen

  4. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

  5. Húsz percig bírta a Kohász

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

Embedded thumbnail for DSTV: két győzelem, egy vereség

DSTV: két győzelem, egy vereség

Embedded thumbnail for Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

Top hírek

  1. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  2. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  3. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  4. Újra élnek a bajnoki remények

  5. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő