Hiteles várostörténet, közösségi intézmény
Szakmai elismerésben részesült az Intercisa Múzeum, sőt, az ország öt legjobbja közé került. A díj apropóján Farkas Lajossal, a múzeum vezetőjével beszélgettünk.
Farkas Lajos 1962-ben született Szabadkán. Iskoláit is ott végezte, vegyészeti, technikai képzettségekkel került ki az iskolapadból. Budapesten főiskolát, majd a vallástudományi egyetemet végezte el. A feleségével 1993-ban jött Magyarországra. Farkas Márta pedagógus, a Szilágyi iskola vezetője. Két fiúk van. Egyikük református lelkész Tatán, másikuk a fővárosban teljesít rendőri szolgálatot. Van egy másfél éves unokájuk, Alíz, aki a család szeme-fénye.
Farkas Lajos először a Dunaújvárosi Városi TV-nél dolgozott, majd a Dominó Rádióban 1996-ig. Ezután a múzeumi berkekbe került.
- 1996-tól 2013-ig vezettem a Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeumot, közben 2005-2012-ig, a megszűnéséig, a Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezetnek az igazgatóhelyettese voltam. 2011-ben elnyertük az Év Múzeuma különdíját. Az új kihívások miatt jöttem annak idején Dunaújvárosba. Persze, nem ismeretlen helyre. Amikor húsz évvel ezelőtt elkezdtem itt dolgozni, megkedveltem ezt a várost a maga szocreál stílusával és az itt élő emberekkel. Szimpatikusak lettek az ittlakók a maguk nyitottságával, kreativitásukkal, rugalmasságukkal, dinamizmusukkal. A dunaújvárosi ember sokszínű, a gének szerencsés keverékének köszönhetően. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a város története, építése is hitelesen legyen feldolgozva, hogy a dunaújvárosi ember is büszke legyen elődeire, akik felépítették ezt a várost. Legyenek büszkék a múltjukra, történelmükre, mint mondjuk az egriek a törökverő őseikre. Hiszen a város ma is virágzik, átélte a rendszerváltást, és ez azt jelenti, hogy az itteni emberek, a város egészséges genetikai állománnyal rendelkezik, meg tud újulni.
A múzeum igazgatójának mandátuma 2018. december 31-ig szól. Addig azonban bőven vannak még céljai, sőt, utána is.
- Jövőre ismét pályázunk a legjobb múzeum címre. Hadd beszéljenek rólunk, legyünk benne a köztudatban. A múzeum bronzkori anyaga nagy jelentőségű, talán a legjobb az országban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ezt még 1976-ban Visy Zsolt és csapata hozta létre. Viszont, az állandó kiállításunk csak 1976-ig tart. Ezt jó lenne folytatni, kiegészíteni, legalább a rendszerváltástól a vezetőket, a testületeket bemutatni, tárgyilagosan, egy-két személyes tárgyat melléjük tenni. Persze, csakis objektíven szabad feldolgozni a múltat. Nagyon fontos, hogy minden hiteles legyen, mert a történész soha nem hazudhat. A tabu témákat is fel kell dolgozni. Itt van például Trianon kérdése, aminek közeleg az évfordulója. Be kell mutatni objektívan, az azt megelőző időszakkal együtt. Erre történt is kezdeményezésem, egy történész konferencia, ahol szakmailag közelítenénk meg a témát. Vagy itt van Lenin szobra. Nem kell lerombolni, szétverni, hanem annak a kornak a negatívumait és pozitívumait is be kell mutatni, hogy tanulni lehessen belőle. Fontos feladat a dunaújvárosi sporttörténelem feldolgozása is.
Vallástörténészként szeretném Pentele és Dunaújváros vallástörténetét, a helyi egyházak történetét feldolgozni. A pentelei XVIII. századi szerb templomtól kezdve a zsidóság történetét, a holokausztot, majd a szocialista város helyzetét, illetve a rendszerváltás utáni hirtelen templomépítési hullámot. Foglalkoztat még a szerb királyi ékszerek bemutatása is. Voltak már kecsegtető tárgyalásaink, de ez egyelőre meghiúsult. Viszont, még nem tettem le róla. Jövőre lesz 100 éve, hogy a Szent István csatahajót elsüllyesztették az olaszok. Ez lett egyébként az olasz haditengerészet hivatalos napja. A hajó kapitánya Horthy Miklós volt. Azóta Horvátország felségterületén fekszik, folyamatosan hozzák fel a katonai búvárok az ott lévő tárgyakat, leleteket. Volt már tíz éve egy kiállítás ebből a leletanyagból Zágrábban, és most is tervben van. Jövőre, a Hadtörténeti Intézettel közösen szeretnék megvalósítani egy kiállítást. Szeretném a helyi művészi, zenei esteket is visszaállítani, hogy még inkább központi kulturális helyként funkcionáljon a múzeum. A legfontosabb számunkra a látogató, és a múzeumigazgató egyfajta katalizátor szerepet tölt be. Ezt a munkát csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. Sőt, ez nem csupán munka, hanem hivatás! Közben tudom azt is, hogy eddig egytelen múzeumigazgató sem lett milliomos. De ezt a létformát szeretni kell, másként nem megy! Nem is tudnám elképzelni magam máshol, muzeológusként szeretnék nyugdíjba menni.
S, ha már a felfogásnál tartunk, Farkas Lajos megosztja velünk az ars poétikáját is.
- Jómagam menedzser típusú vezető vagyok, de csapatjátékos egyben, mert egymagam, a munkatársaim nélkül semmit sem tudok tenni. Beszélhetünk bármilyen tudományos érdekességről, ha nem érdekli az embereket, akkor az baj, ezért csinálunk különféle programokat, amelyek sokszínűek, összekötve a zenével, kézműves foglalkozásokkal, hogy bevonzzuk az embereket, azokat is, akik nem szeretik a régészetet. Így jön össze a 12-13 ezer látogató évente, és a 25-26 rendezvényünk. A kollégáim, ha kell, kimennek az iskolákba, településekre és ott tartanak előadást.
Farkas Lajos többféle dologgal szeret kikapcsolódni a munka után.
- Szalkszentmártonban van egy kis házunk, gyümölcsfákkal, szőlővel. Szeretek itt kertészkedni, már az is kikapcsol, amikor lenyírom a füvet. Van egy négyéves rottweilerem, szívesen játszom vele. A szabadidőmben rengeteget olvasok, elsősorban a történelmi témájú könyvek érdekelnek. Szeretek az unokámmal lenni, utazgatni, főként a magyar történelmi tájakon, szeretm a jó borokat. Jeruzsálembe szívesen ellátogatnék, megnézném azt a várost, amely három világvallás szent helye. Nagy szeretettel megtekinteném mindazt, ahol Jézus Krisztus az utolsó útját tette meg. Hiszem, hogy a kereszténység az, amely létünk kulcsa, és benne rejlik a megtartó erő.
A rovat további hírei: Közélet
Újra fáklyás-lámpás, meghitt búcsú a várostól – jó szerencsét, végzős hallgatók! (galériával)
2025. máj. 16.
Mint minden esztendőben, úgy idén is a Szalamander városjárásával, vagyis lámpás-fáklyás felvonulással búcsúztak a végzős hallgatók – a Dunaújvárosi Egyetem selmeci hagyományőrzői ismét méltó módon köszöntek el az alma matertől és a várostól csütörtökön este.
Újra teljes útzár a Pentele hídon – most szombattól
2025. máj. 16.
A szombati munkanapra tekintettel módosítottak a teljes útzár időzítésén az MKIF szakemberei: szombaton 17 órától kell Földvár felé kerülniük a közlekedőknek. Várhatóan vasárnap estig.
Plusz pénz jut az intézményeknek
2025. máj. 15.
A közgyűlés csütörtöki nyílt ülése elején Pintér Tamás polgármester átadta az idei évi Dunaújváros Ifjúságáért díjat Kovács István görögkatolikus parókusnak, majd 26 témát tárgyalt a testület nyílt ülésen, egyet pedig zárt ajtók mögött.
Dunaújvárosi Estek: folytatás Vályi Istvánnal
2025. máj. 15.
A népszerű autós újságíró, műsorvezető lesz a Dunaújvárosi Estek sorozatának következő vendége: az érdeklődőket a Városháza "C" szárnya házasságkötő termében várják – figyelem, rendhagyó időpontban, pénteken délután! Meghívó.
Kovács István érdemelte a Dunaújváros Ifjúságáért díjat
2025. máj. 15.
A térség görögkatolikus parókusa, a Dunaújvárosi Görögkatolikus Egyházközség vezetője, Kovács István a közgyűlés előtt vehette át az elismerést Pintér Tamás polgármestertől. Méltatás.
Két keréken Dunaújváros – százak tekertek a 39. Bringatúra közösségi programján (galériával)
2025. máj. 14.
Pazar időjárás, vidám hangulat és remek közösségépítő sportesemény – ismét sokan vettek részt a már hagyományos bringatúrán múlt szombaton délelőtt. A kezdeményezés már a 39. alkalmat számolta – kisebbek és nagyobbak is százával pattantak kerékpárra, hogy letekerjék a 30 kilométeres távot.
Hálával az ápolók elhivatott munkájáért
2025. máj. 14.
Az ápolók nemzetközi napjának megünneplése egy egész délelőttöt ölelt fel városunkban. A Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetben felavatták az Ápolók kertjét, ahol már egy hársfa is szimbolizálja munkájukat. A faültetést követően a vendégeket a „C” szárnyban fogadták, ahol kitüntetést vehettek át azok, akik sokat tettek, tesznek a dunaújvárosiak egészségéért.