Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 15. Kristóf Az 1848-as forradalom ünnepe
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Kultúra
Petőfi Sándor
irodalom
történelem
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 31., 15:35

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Másnap, 31-én reggel ama bizonyos körtefa alatt még elszavalta a házigazdának és a vendégseregnek az Egy gondolat bánt engemet című versét. Különös jóslat volt az – mert utána elindult az utolsó útjára. A halálba. Vagyis, csak ezt lehet tudni: azon a napon örökre eltűnt. Ő volt – Hegedűs Géza szavaival – a „gyorsan elviharzó életű” ember: Petőfi Sándor. Akinek kevés időt hagyott a sors. Ahogy berobbant az irodalmi- és közéletbe, olyan hamar el is ment. És örökre jelet hagyott.

Ismét az irodalomtörténészt idézem: „Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni. (…) Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben, a Segesvár melletti csatában esett el? Ki ne tudná, hogy kora legkövetkezetesebb hazai forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalmak céljain? És ki ne tudná, hogy amit irodalmi népiességnek nevezünk, az minálunk a legkövetkezetesebben az ő költészetében valósult meg?

Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. Ezt a nagyszerű, gyorsan elviharzó életet azonban a tetteken és az eszméért vállalt hősi halálon túl nemcsak díszíti, hanem hitelesíti költészete, mint ahogy költészetének eszméit és hőfokát hitelesíti élete és hősi halála.”

Azon a végzetes napon Bem tábornok a kedves szárnysegédjét, Petőfit – hogy életét megkímélje – eltávolítja a csata sűrűjéből. A költő így a Sár-patak hídjáról volt kénytelen végignézni a szomorú vereséget. A hadvezér, Bem zsenialitása sem volt elég a hatszoros orosz-osztrák túlerővel szemben. A csata elveszett. Petőfi sorsát azóta homály fedi. Szemtanúk olykor egymásnak is ellentmondó vallomásaiból annyi nagy valószínűséggel állítható: a költőt menekülés közben Ispánkútnál dzsidások szúrták le.

Az utolsó vers „tanúja”, a székelykeresztúri fa a múlt század 60-as éveiben vaspántokkal körbefogva bár, de élt. Körbekerítették, márványtáblát helyeztek elé, amelyen Kányádi Sándor négysorosa hirdeti: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.” A haldokló fa azóta kiszáradt. Egy fiatal vadócot ültettek mellé, amit az „öregről” oltottak be. Ez a fa ma is él. Akárcsak Petőfi hagyatéka.

A rovat további hírei: Kultúra

Dalszerzők napja: Varga Livius nyerte a közönségszavazást

Dalszerzők napja: Varga Livius nyerte a közönségszavazást

2020. okt. 17.

Varga Livius Magam adom - a születéstől a dal utóéletéig című kisfilmjére voksoltak a legtöbben a Dalszerzők napja alkalmából meghirdetett közönségszavazáson.

"Tengelyek" – ROHÓ-kiállítás az evangélikus templomban

"Tengelyek" – ROHÓ-kiállítás az evangélikus templomban

2020. okt. 16.

Dunaújvárosi alkotó bemutatójával folytatódik a kiállítások sorozata az evangélikus templomban: Rohonczi  ROHÓ István önálló tárlatát láthatják a vendégek Tengelyek címmel – figyelem, már mától! 

"... sétáljanak ki egy vadvirágos rétre..."

"... sétáljanak ki egy vadvirágos rétre..."

2020. okt. 15.

"Virágok lesznek, csak mezei virágok! – közölte a cseten is átható ellenállhatatlan lelkesedéssel a Kriszta, amikor a kiállítás megnyitására invitált." Vadvirágok és szelídek a tárlat címe, a Bartók Kamaraszínházban nyílt tegnap, egy hónapig látható. Megnyitó a hajtás után,

DSTV: "Útravaló sütik"– interaktív könyvbemutató az MMK-ban

DSTV: "Útravaló sütik"– interaktív könyvbemutató az MMK-ban

2020. okt. 14.

Különleges könyvbemutatón vehettek részt a gyerekek és szüleik a napokban: Czirják Erika Útravaló sütik című kötete a közelmúltban jelent meg, a szerző ennek apropóján érkezett az MMK-ba, ahol amellett, hogy a jelenlevők részleteket hallhattak a mesekönyvből, végül közösen készíthettek süteményt a könyv írójával. Hangkép.

Harminchét filmes produkciót támogat a Nemzeti Filmintézet

Harminchét filmes produkciót támogat a Nemzeti Filmintézet

2020. okt. 13.

Harminchét filmes produkciót támogat az Nemzeti Filmintézet, a döntés nyomán 7 tévéfilm és 8 kisjátékfilm gyártása, valamint 3 tévéfilm és 19 sorozat fejlesztése kezdődhet meg.

Kiállítás a Bartókban: "Puhán lépj, mert álmokon tapodsz"

Kiállítás a Bartókban: "Puhán lépj, mert álmokon tapodsz"

2020. okt. 13.

Kuruczné Gál Kriszta Vadvirágok és szelídek című fotókiállítása megnyitójának ad otthont a Bartók Kamaraszínház aulája szerda délután. A 17 órakor kezdődő megnyitón Nyulasi Zsolt újságíró, a Dunaújváros Online főszerkesztője ajánlja majd a megjelentek figyelmébe az összeállítást. 

Ötletpályázatot hirdet a Nemzeti Színház

Ötletpályázatot hirdet a Nemzeti Színház

2020. okt. 12.

Ötletpályázatot hirdet a Nemzeti Színház a történelmi Magyarország területén egykor és ma létező kőszínházakat bemutató, interaktív emlék- és bemutatópont megalkotására.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Húsz percig bírta a Kohász

  2. ICA-D: hullámok hátán a divat világában (galéria)

  3. DSTV: hírek a horgászat szerelmeseinek

  4. Egyenlített a DAB-ASP

  5. Együtt a menstruációs szegénység ellen – nagy köszönet minden közreműködőnek!

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: hírek a horgászat szerelmeseinek

DSTV: hírek a horgászat szerelmeseinek

Embedded thumbnail for DSTV: zöldbe borult, szabadba csábít az arborétum

DSTV: zöldbe borult, szabadba csábít az arborétum

Embedded thumbnail for DSTV: ötletpályázatot hirdettek

DSTV: ötletpályázatot hirdettek

Top hírek

  1. Kortárs divatbemutatóval csalogat az ICA-D

  2. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

  3. FitCity Dunaújváros: a testi és lelki egészségért (galériával)

  4. Választás 2026: szavazási tudnivalók és teendők

  5. Ismét megnyitotta kapuit az arborétum

Galéria

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő