Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 01. Hugó
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Kultúra
Petőfi Sándor
irodalom
történelem
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 31., 15:35

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Másnap, 31-én reggel ama bizonyos körtefa alatt még elszavalta a házigazdának és a vendégseregnek az Egy gondolat bánt engemet című versét. Különös jóslat volt az – mert utána elindult az utolsó útjára. A halálba. Vagyis, csak ezt lehet tudni: azon a napon örökre eltűnt. Ő volt – Hegedűs Géza szavaival – a „gyorsan elviharzó életű” ember: Petőfi Sándor. Akinek kevés időt hagyott a sors. Ahogy berobbant az irodalmi- és közéletbe, olyan hamar el is ment. És örökre jelet hagyott.

Ismét az irodalomtörténészt idézem: „Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni. (…) Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben, a Segesvár melletti csatában esett el? Ki ne tudná, hogy kora legkövetkezetesebb hazai forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalmak céljain? És ki ne tudná, hogy amit irodalmi népiességnek nevezünk, az minálunk a legkövetkezetesebben az ő költészetében valósult meg?

Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. Ezt a nagyszerű, gyorsan elviharzó életet azonban a tetteken és az eszméért vállalt hősi halálon túl nemcsak díszíti, hanem hitelesíti költészete, mint ahogy költészetének eszméit és hőfokát hitelesíti élete és hősi halála.”

Azon a végzetes napon Bem tábornok a kedves szárnysegédjét, Petőfit – hogy életét megkímélje – eltávolítja a csata sűrűjéből. A költő így a Sár-patak hídjáról volt kénytelen végignézni a szomorú vereséget. A hadvezér, Bem zsenialitása sem volt elég a hatszoros orosz-osztrák túlerővel szemben. A csata elveszett. Petőfi sorsát azóta homály fedi. Szemtanúk olykor egymásnak is ellentmondó vallomásaiból annyi nagy valószínűséggel állítható: a költőt menekülés közben Ispánkútnál dzsidások szúrták le.

Az utolsó vers „tanúja”, a székelykeresztúri fa a múlt század 60-as éveiben vaspántokkal körbefogva bár, de élt. Körbekerítették, márványtáblát helyeztek elé, amelyen Kányádi Sándor négysorosa hirdeti: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.” A haldokló fa azóta kiszáradt. Egy fiatal vadócot ültettek mellé, amit az „öregről” oltottak be. Ez a fa ma is él. Akárcsak Petőfi hagyatéka.

A rovat további hírei: Kultúra

Apa, ne menj el!

Apa, ne menj el!

2016. máj. 29.

Az a négy szó örökre az agyába égett. Akkor, ott, megrendülten csak annyit tudott kinyögni: menni kell. A gyerekek hasaltak a kanapén, fogták egymás kezét, a nagyobbik megismételte, sírós hangon: Apa, ne menj el! Nem volt egyetlen kérdés, egyetlen miért sem, csak a felszólítás. Vagy könyörgés.

Ádámok és Évák - Bemutató ma este a Bartókban

Ádámok és Évák - Bemutató ma este a Bartókban

2016. máj. 27.

Az utolsó simításokat végzik az Ádámok és Évák ünnepének előadói. Pénteken, azaz május 27-én tartják az előadások bemutatóját. A premiert három napos próbafolyamat előzi meg, amelynek a Bartók Kamaraszínház ad otthont.

"Gyökerek nélkül nem válik szabaddá semmi"

"Gyökerek nélkül nem válik szabaddá semmi"

2016. máj. 27.

A Tóth Viktor Tercett tagjainak fiatal, friss, lendületes, saját szólózásaikat is meghazudtoló közös játéka jelezte, generációjukban még bőven rejlenek ütős lehetőségek.

A Biblia és a régészet - Előadás a Múzeumban

A Biblia és a régészet - Előadás a Múzeumban

2016. máj. 26.

Újabb régészeti forrásokra támaszkodva világítják meg Noé bárkájának lehetséges kinézetét csütörtökön 17 órakor az Intercisa Múzeumban.

A borisszák pártfogója

A borisszák pártfogója

2016. máj. 25.

A szőlőművelőknek az idén nem volt okuk riadalomra: az utolsó fagyosszentként számon tartott Orbán napja előtt már tudni lehetett, hogy nem jön extrém hideg, ami kárt tehetne az ültetvényekben.

A túlélő magányossága

A túlélő magányossága

2016. máj. 25.

Zsófi elment vadászni. Fegyvere, mint mindig, a fényképezőgép volt. Barangolt. Egy iszaptengerben meglátott valamit. A fotónak a Magányosság címet adta. Az egyedüllét allegóriája…

Lúdas Matyi a Bartókban

Lúdas Matyi a Bartókban

2016. máj. 24.

A kecskeméti Ciróka Bábszínház Fazekas Mihály,Lúdas Matyi című, tanulságos meséjét vitte színpadra,Vidovszky György rendezésében a Bartók Kamaraszínházban.A zenés mesejáték rengeteg humorral és szellemes fordulattal kínál kikapcsolódási lehetőséget korosztálytól függetlenül, minden színház szerető ember számára.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Bajnoki és nemzetközi érmek a szőnyegen

  2. Fókuszban Dunaújváros gazdasága: kamarai együttműködés a fejlődésért

  3. Vasváris remeklés a diákolimpián

  4. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  5. Újabb biztos dunaújvárosi siker

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Szentivánéji álom" – diákszínpadon

DSTV: "Szentivánéji álom" – diákszínpadon

Embedded thumbnail for DSTV: egyre bővül "ABolhapiac” kínálata

DSTV: egyre bővül "ABolhapiac” kínálata

Embedded thumbnail for DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Dunaújvárosi diadal a lánglovagok versenyén

  3. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  4. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

  5. Pontosztozkodás a rangadón

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő