Gyógyszertár, sorállás, dögmeleg. Lassan haladunk, a patikárius hölgy minden pácienst tanácsokkal lát el. Tudja, mondtam már – int egy vékony fickót –, sok folyadékot! Amaz serényen bólogat, mire a mögöttem álló testes úr: Én már a mai három korsómat megittam… S hogy kétségünk se legyen, mi volt a három korsóban, hozzáteszi: ideje lenne már a sört is receptre adni!
Hogy mennyire közel jár az igazsághoz, azt egy minap olvasott cikkből tudom: az Egyesült Államokban a kórházi kezelés alatt az orvos jogosult a betege számára az ebédhez sört rendelni. Persze kizárólag a kór természetének függvényében; és csakis ritka esetben.
Csehországban, a sörfogyasztók Mekkájában némely cég ’a sör fél egészség’ szlogent igyekszik terjeszteni, és nem egy orvos is csatlakozik hozzájuk. Nálunk sokkal kevésbé megengedő az orvostársadalom: noha egy-két betegség gyógyításában szerintük tényleg jótékony hatása lehet egy kevés sör elfogyasztásának, ugyanakkor számos esetben ez éppen a tünetek előidézője lehet, tehát tilalmas. Az addiktológus doktorok már a legkisebb mennyiség veszélyeire is figyelmeztetnek.
Fotó:MTI
A múlt század elején Amerika sörissza polgárai néhány röpke hónapig örülhettek: 1921-ben törvénybe iktatták, hogy az orvos felírhatja betegének a sört receptre. Aztán háromnegyed év se kellett, hogy a többség tiltakozása miatt a rendelkezést visszavonják. És azóta – mint említettem –, csak kórházban, csak ritkán, csak kis mennyiségben…
Nincs jó hírem tehát a gyógyszertári testes úrnak. Pedig lehet, hogy az előttünk álló forró napokban, a holnaptól még inkább bedurvuló hőségben jócskán túlteljesíti majd a három korsós fejadagját is. Istenem, mennyit spórolhatna, ha a vágya teljesülne...!
!["Én akartam Magyar földön Magyar huszár lenni!"](/sites/all/files/styles/rovat/public/images/news/bev/15843.jpg?h=82f92a78 ""Én akartam Magyar földön Magyar huszár lenni!"")
