Halálos életmentés

2017. július 16. (vasárnap) 7:41 - Várkonyi Balázs

A Duna mellett nőtt fel a kisfiú. Sosem félt a víztől. Korán megtanult úszni, majd serdülőként evezős lett. Egypárevezősben hajtott. A kis lélekvesztő magabiztos ura volt, pedig a kecses szkiff bármi másnál könnyebben borul. Az ő hajója a legkisebbek közül való volt, hét méter hosszú, huszonhat centi széles, persze, mert vékonyka srác volt ő is.

Kétszer élt át halálfélelmet a vízen. Egyszer a Pokol sziget mellett edzett, egymagában. A starthelynél, a hullámtörő gát alatt a halászok éppen hálóval kerítettek. Ő rajtolni készült, megkezdte volna az edzésben megszabott „pályafutam” egyikét, de észrevette, hogy a bal lapátra egy jókora hínár tapadt. Hogy leszedje, be kellett húzni a lapátot. A rutinos evezős ilyenkor a villára teszi ki a lábát, a másik lapáttal meg egyensúlyban tartja a hajót. Ő is így tett. Közben odakiáltott a halászoknak, hogy ne számítsanak sok jóra, ott alig van hal. Nem is arra kerítünk – volt a válasz –, hanem emberre. A révállomás felől épp akkor jelent meg egy rendőrautó, mögötte fekete zárt furgon. A kis evezőst, ahogy megértette, minek lett vétlen tanúja, elfogta a rémület, egy hirtelen mozdulatára odalett az egyensúly, beborult. Később elmesélte az edzőnek, mit érzett: szörnyű félelmet. Halálos rémületet. Kétségbeesetten úszott, vonszolta a szkiffet a part felé, közben fohászkodott, nehogy hozzáérjen valami a víz alatt, a halászladikból csáklyát nyújtottak felé, bátorították, végre partot ért. Rocsó jött, az vitte át a túloldalra, a szkiffet meg a Rák nevű motorosra emelték. Ő napokig nem ült hajóba.

A másik hasonló élménye egy évvel később jött. Edzés után társaival ugráltak a vízbe, levezetésképp versenyt úsztak árral szemben. Ő túl közel került a stéghez. A lába véletlenül a traverzek közé szorult, nem tudta kiszabadítani, kartempóval tartotta fent magát. Küzdött, de fogyott az ereje, társai kicsik voltak, hogy segítsenek. Akkor ott termett a félelmetes izomzatú kajakos, Babella Laci, azonnal beugrott, a stég alá merült, kiszabadította a foglyul ejtett lábat. Kimentette a pehelysúlyú evezőst, aki később azt mondta, félt, de csak addig, amíg meg nem látta Lacit.

Sok év múlt el. Vízparton, tó mellett táborozott a családjával. Kisfia még nem tudott úszni, ő a hátára vette a kislegényt, a lelkére kötve, hogy karolja át, szorítsa erősen, a kicsi szorított is, ő a bal kezével hátulról is tartotta, tempózott a lábával meg a másik kezével – amikor hirtelen belényilallt: mi van, ha épp most lesz rosszul? Azonnal a partra úszott. Soha többé nem kísértette meg a gondolat, hogy ilyet tegyen.

A minap a Székelyhon portálon egy megrendítő hírt olvasott. Fürödni ment egy férfi a Marosra két gyermekével, egy tizenkét éves kislánnyal és egy nyolcéves kisfiúval. A marosszentgyörgyi szakaszon a folyó vize mély és gyors sodrású. Az egyik gyerek vízbe ejtette papucsát, bementek érte. A víz sodorni kezdte mindkettejüket. Az apa gondolkodás nélkül utánuk ugrott. Sikerült partra dobnia két kisgyermekét. Az ár csak őt ragadta el...

A rovat további hírei: Mesél a múlt

DunaújvárosMesélPontHu: Sztálinváros, Dózsa-filmszínház [sic!]

DunaújvárosMesélPontHu: Sztálinváros, Dózsa-filmszínház [sic!]

2020. július 21. (kedd)

Aktuális telitalálattal ünnepelte "Dózsa" újranyitását a DunaújvárosMesélPontHu blog is – a gazdag várostörténeti gyűjtemény egy "hőskor" riporttal eleveníti fel az intézmény történetének kezdeteit. Szemelvények itt – de ajánlom a teljes állományt!

Dunaújváros mesél: Skanzen a "kapuban"

Dunaújváros mesél: Skanzen a "kapuban"

2020. július 12. (vasárnap)

Újabb szép találattal, az ISD Dunaferr Zrt. főkapuja melletti kiserdőben megbújó ipartörténeti gyűjteményről szóló írással kényeztette követőit a DunaújvárosMesélPontHu. Most néhány jellemző szemelvény következik – de az egész összeállítást jó szívvel ajánlom!

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

2020. július 05. (vasárnap)

Ezúttal tematikus összeállítással kedveskedett követőinek a DunaújvárosMesélPontHu: a várostörténeti blog kollekciójának fókuszába a Dunaújváros nevű hajó került. Szemelvények itt – de az egész összeállítás remek, jó szívvel ajánlom!

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

2020. június 24. (szerda)

Szépséges találattal folytatódott a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog sorozata: a Népszabadság 1970-es lapszámában Domanovszky Endre festőművész elevenítette fel a Dunai Vasmű főbejáratát ékítő freskó születésének körülményeit. Szemelvények kedvcsinálókét – de ajánljuk a teljes összegzést!

Dunaújváros mesél: Új kikötő

Dunaújváros mesél: Új kikötő

2020. június 17. (szerda)

Remek korabeli riportot "talált" a DunaújvárosMesélPontHu – a Béke és Szabadság című képes hetilap hasábjain 1954-ben napvilágot összegzés az új kikötő életébe nyújt bepillantást – szokás szerint néhány kedvcsináló részlet következik, de jó szívvel ajánljuk az egész elolvasását is!

 Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

2020. május 05. (kedd)

Visszaemlékezések, remek képek és fontos dokumentumok, hangképes összeállítással koronázva – pazar kollekcióval ünnepelte a városépítés kezdetének 70. évfordulóját az intézmény. A végén a film kötelező darab minden lokálpatriótának!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

2020. május 02. (szombat)

Foltos, alig kivehető kép az első dokumentált felvételek egyike a városépítés kezdeteiről – a Duna-parti sikló építését örökíti meg. Itt és így kezdődött az új város építése 1950. május 2-án – összeállításunk Garancz István korabeli naplójának részleteivel eleveníti fel a 70 éve történteket. Boldog születésnapot, Dunaújváros!