Rajt, cél

2017. július 30. (vasárnap) 20:09 - Várkonyi Balázs

De hát ezüstérmes vagy, ember! – kiáltott fel a riporter annak hallatán, hogy milyen visszafogottan nyilatkozik Verrasztó Dávid a saját remek teljesítményéről.

A közönség úgy ünnepelte, mintha ő győzött volna. Persze, hisz’ tudták: neki az olimpiai kudarc terhével főként önmagát, önmaga kétségeit kellett legyőznie. A biztos esélyes az amerikai ellenfél volt. És Verrasztó remekül helytállt. Ezüstérmet szerzett.

Fotó:MTI

„Aki már többször megjárta a legmagasabb csúcsokat, az az árnyas völgyből nézve sem irigykedik a hegyre mászó új titánokra” – ezek már Gyurta Dániel búcsúszavai a számára sikertelen világversenyt követően. Erőt és sikert kívánt minden magyar sportolónak, majd a közönségnek megköszönte a biztatást; annak a közönségnek, amely a vereségét látva sem szitkozódott, sőt! Rokonszenvtapssal bátorította. Ahogy a világbajnokságot záró esti futamban az országos csúccsal a hetedik helyen végzett férfi váltót is. A nézők tudták: a fiatal csapatnak ma még az érem – álom.

Fotó:MTI

Nem volt az Hosszú Katinkának! Fantasztikus vasárnapi úszását a közönség tombolása kísérte. Elképesztő magabiztossággal verte végig ellenfeleit – köztük a hozzá hasonló világnagyságokat. És a fennhéjázásnak nyoma sem volt a fölényes győzelem utáni első nyilatkozatában. Boldog volt, de szerény maradt. Pedig a vegyes úszás királynője. A későbbi hosszabb, elemző interjúban is önkritikusan beszélt – és elismeréssel a többi magyarról, éremszerzőkről, helytállókról, tehetségekről. A jövőről. Arról, ami a „zsinórban” junior világcsúcsokat úszó ezüstérmesünk, a kirobbanó tehetségű Milák Kristóf és a többiek fiatalságában rejtezik. Ez a legfontosabb üzenet egy világbajnokság után, amely bár nem a legtöbb érmet hozó lett az úszósportunk történetében, de a leginkább a miénk. Hiszen mi láthattuk vendégül a világot.

A rovat további hírei: Napraszóló

Pista néni és a péntek, 13.

Pista néni és a péntek, 13.

2017. október 14. (szombat)

Baljós jel: e héten ismét tizenharmadikával házasodott a péntek! Boszorkányidéző, bajt jósló nap. És amit előhozok a múltból, az elég félelmetes, de oly rég történt, hogy az olvasó tán nem is borzong belé.

Nyugat felől zebrafutás nem várható

Nyugat felől zebrafutás nem várható

2017. október 13. (péntek)

Derűs, napsütéses hétvége elé nézünk. Ez az idő nyilván sokakat csábít utazásra. Az autós-motoros társadalmat megnyugtathatjuk: ezen a hétzáró két napon nem kerül útjukba zebracsorda.

Bika, harangozz!

Bika, harangozz!

2017. október 07. (szombat)

Egy különös legenda máig kering arrafelé, a kis baranyai faluban, a Mecsek-Hegyháton megülő Mánfán. Az Árpád-kori község a törökdúlás idején elpusztult. Jó idő múlva kissé távolabb éledt újjá. De hátrahagyott valamit: a kilenc évszázada emelt, a pusztulást szerencsésen átvészelt templomot.

A nemzeti gyász napja

A nemzeti gyász napja

2017. október 06. (péntek)

1849. október 6-át írtak. Szombati nap volt. Hajnal, a várbörtön rabjai méltósággal várják sorsuk beteljesülését. Aulich Lajos Horatiust olvasgat. Damjanich János az osztrák hóhért szivarral kínálja. Láhner György Donizetti-operarészletet játszik fuvolán: a haldokló Edgar dalát.

Buktatóosztály

Buktatóosztály

2017. október 01. (vasárnap)

A címbéli fogalom aligha lehet ismerős a holnap reggel iskolába induló diákoknak. Ez hetvenegy éve honosodott meg Pentelén. A háború utáni szegénység, az eszközök, tankönyvek hiánya volt az oka.

Polgárfejés „önkéntes” alapon

Polgárfejés „önkéntes” alapon

2017. szeptember 30. (szombat)

Nagy nap volt 1949. szeptember 29-e a pentelei emberek életében: ekkortól adhatták forintjaikat a közösbe, hogy segítsék az iparfejlesztést. Hogy tényleg nagy napnak érezték-e, ahhoz némi irónia is kell…

Ősz. Csönd. Szemlélődés

Ősz. Csönd. Szemlélődés

2017. szeptember 30. (szombat)

Mindjárt itt a hétvége. Szeptember utóját meghazudtolóan derűs, szép idővel. Csípős reggelek, aztán kivirul minden, és bár csak tavaszt hamisít a gyenge nap, de legalább süt, jókedvet ragaszt rád. Ki a kertbe!