A mindössze 18 éves Slihoczki Ádám a kenu párosok mezőnyében két aranyérmet is nyert a hétvégén megrendezett országos felnőtt bajnokságon.
Az elmúlt hétvégén a szolnoki Holt-Tiszán kialakított kajak-kenu versenypályán rendezte meg a Magyar Kajak-kenu Szövetség a felnőtt országos bajnokságot, melyen a Dunaferr SE versenyzői összesítésben három arany és egy bronzéremmel zárták az országos bajnokságot, mellyel Molnár Gergely tanítványai alaposan meglepték a kenusok nagy családját. A legnagyobb meglepetést egy igen fiatal, még junior korú, mindössze 18 éves versenyző, Slihoczki Ádám okozta, aki ugyan ifjúsági világ- és Európa-bajnok címmel rendelkezik, de a felnőttek mezőnyében most mutatkozott be először. Ádám nyakába két aranyérmet akasztottak, aki a C-2 500 méteren Kiss Balázs, míg a C-2-sek 200 méteres mezőnyében Hajdu Jonatán párjaként állt a dobogó legfelső fokára.
- Nagyon boldog vagyok – nyilatkozta Slihoczki Ádám -, hiszen a felnőttek mezőnyében országos bajnokságon most mutatkoztam be. Ezek az eredmények hosszabb távra jelentenek előre mutatást, hiszen még nagyon fiatal vagyok. Bízom abban, hogy a jövőben még a mostani időeredményen is tudok majd javítani, ezzel további sikereket elérni.
- Mennyire igaz az a nyilatkozatod, hogy a C-2 500 méteres számra, ahol Kiss Balázs volt a párod, nem is készültél?
- Teljes mértékben. Mivel a szövetség szabályzata alapján csak az olimpiai számokban lehetséges az, hogy más egyesület versenyzőjével alakíthatunk páros csapatot, így az országos bajnokságon kizárólag a Dunaferr versenyzői ülhettünk egy hajóba. Kiss Balázzsal most is úgy álltunk a rajthoz, mint az U23-as országos bajnokságon, ahol nagyon jól csúszott a hajó. A mostani rajtnál nem izgultam, hiszen éreztem, nem lehet baj. Az előfutam fantasztikusan jól sikerült, amely a döntő előtt megnyugtatott bennünket. Ezt követően a döntősök mezőnyében úgy álltunk oda a rajthoz, hogy azt éreztük, a dobogóra biztosan felkerülhetünk, de akár meg is nyerhetjük a bajnoki címet. Mivel nem vagyunk összeszokva, ezért a rajt nem volt túl jó, majd az első 300 méteren másfél hajóhosszal elléptünk ellenfeleinktől. Ők ezt megpróbálták ledolgozni, de mi szó szerint menekülőre fogtuk. A futamban maximálisan kiadtunk magunkból minden erőt, így végül nagy örömünkre elsőként értünk a célba, amely alaposan meglepte ellenfeleinket. Mivel Balázzsal fiatalok vagyunk még, ezért úgy gondolom, van még bennünk egy-két másodperc. Főként a rajtot kell még gyakorolnunk.
- Ezt követően másnap ismét hajóba ültél, ezúttal Hajdu Jonatán párjaként a legrövidebb, a kétszáz méteres számban. Erre a versenyre mennyit készültetek?
- Ha lehet azt mondani még kevesebbet, mint az ötszázra, hiszen Jonival az előfutamon ültünk először össze. Úgy indultunk neki a C-2 200-nak, hogy a hajó beállítása után Jonatán elmondott nekem több taktikai lehetőséget, és így raktuk össze fejben a távot. Azt próbáltam tehát megvalósítani, amiket ő mondott nekem. Így például azt, hogy hogyan tartsam a csípőmet, valamint milyen legyen a csapásszám. Az előfutam már nagyon jól sikerült, hiszen a legjobb idővel kerültünk a döntőbe, amit ebben a számban szokatlanul nagy különbséggel sikerült megnyernünk. A rajtunk jól sikerült, nagyszerűen indítottuk meg a hajót, ahol már előnyre tettünk szert. Azt követően ezt az előnyünket végig sikerült megőriznünk, így nem érhettek bennünket utol ellenfeleink.
Képek forrása: MKKSZ-archív
- Hogyan érzed, mennyi van még benned, illetve a párosokat illetően mennyi van még bennetek?
- Erre nem tudok még válaszolni, hiszen nem tudom, mi lesz a párosok jövője. Igazából senki mellett nem akarok elköteleződni. Edzőmmel erről beszéltünk és arra jutottunk, hogy a jövő évben mindenkivel kipróbálom majd magam. Így Jonatánnal, Balázzsal, de Szőke Attilával is, akivel már többször versenyeztem együtt. Végül úgy alakítjuk majd ki a párost, hogy akivel a leggyorsabb leszek, azzal evezek majd egy hajóban. Úgy gondolom, hogy ezer méteren, az olimpiai számban ez Szőke Attilával sikerülhet a legjobban, míg a rövidebb távokon a Dunaferr versenyzőivel lehetünk gyorsabbak.
- Mit jelent számodra a két felnőtt bajnoki cím, hiszen ezt olyan mezőnyben érted el, akik között számos világbajnokot, Európa-bajnokot, olimpikont találunk?
- Erre az eredményre nem számítottam, hiszen a bajnoki arany megszerzése nem volt reális lehetőség. A célom az volt, hogy érmet szerezzek. Az azonban, hogy két alkalommal is a dobogó legfelső fokára állhattam méltó lezárása a szezonomnak, ennek a majdnem tökéletes évnek. Tudom, hogy a sikereket a helyükön kell kezelnem és még sokat kell dolgoznom azért, hogy maradandót alkossak. A jövő évi válogatókon kell a legjobbat nyújtanom ahhoz, hogy azt mondhassam, én vagyok a legjobb.
