Olvasóvasárnap

2017. szeptember 10. (vasárnap) 17:26 - Várkonyi Balázs

Nincs jobb alkalom rá: a vasárnap nyugodt ritmusa, óráinak csöndes csordogálása nemhogy elviseli, de valósággal kiköveteli, hogy az ember az ellazító olvasás élvezetének áldozzon.

Zrínyinek szenteltem a délutánt. Nem a katona-költő Zrínyi Miklós műveinek, hanem dédapja, a szigetvári hős életéről írottaknak – akinek halálos vállalása beleégett a magyarság tudatába. Mert 1566 szeptemberében Sziget váránál a török sereg roppant túlereje által szorongatva végső döntésre jutott: a reménytelen helyzetben hű katonáival az önfeladás helyett a halálba menetet választotta. Kivételes lelki erőről tanúskodott a „kirohanásként” ismert hőstettük.

 Zrínyi gróf nem csak a végső rohamnál bizonyította, hogy nem ismer semmiféle alkut. Az örök hűség embere volt. Mindvégig kitartott a királynak tett esküje mellett, még az időleges kegyvesztettség, a mellőzése idején sem próbálta másnál keresni az igazát. Szigetvár elhúzódó ostroma alatt a szultán hol fenyegetéssel, hol ígéretekkel próbálta megadásra bírni – hiába. A büszke bán hajthatatlan maradt, még akkor is, amikor Szulejmán a legkecsegtetőbb méltósággal csábította, a horvát királyság koronáját ajánlva fel neki. Ám Zrínyi Miklós nem csupán jeles politikus és hadvezér volt; törhetetlen jellem is.

Kortársaiból csodálkozást váltott ki, amikor a főúr Szigetvár kapitányi tisztségét vállalta. Kevesellték ezt, hiszen hírneves hadvezér, a horvát, a magyar és a Habsburg politikai elit kiemelkedő tagja volt, aki előtt minden ajtó nyitva állt. Ám ő tudatosan vette magára ezt a neki „kicsi” szerepet, hiszen tudta, a legkorszerűbb erődítmény, Sziget a legfontosabb kapu, s az ország védelme minden áldozatot megkíván. A harcosokat jórészt a saját vagyonából fizette. Nem mellesleg ekkor már az egész Dunántúl főkapitányi tisztségét is viselte.

Hogy aztán segítség nélkül marad, arra nem számíthatott. Az ostromlók ötvenszeres túlerejével szemben a várvédők egy hónapos helytállása valóságos hőstett volt. A döntő ütközet szeptember 6-án kezdődött. A vár megvédésére remény nem volt, maradt a hőssé válás szomorú, de példaadó szerepe. Hetedikéig – némely kortársi emlékezet szerint nyolcadikáig – tudtak kitartani a nyomasztó fölénnyel szemben. Akkor a megmaradt hétszáz emberét Zrínyi kitörésre vezényelte. Előtte még fölgyújtatta a lőportornyot, s a bekövetkezett robbanásnak nagy szerepe volt abban, hogy a várostromot a törökök végül 25 ezres veszteséggel zárták. Az elképesztő erőkülönbség fényében különösképp feltűnő ez a szám, hisz éppen tízszerese volt a várvédők összességének.

Zrínyi és katonái Közép-Európa hőseivé váltak. A horvát grófból magyar arisztokratává lett hadvezér-politikust ma is több nemzet tisztelete övezi. Bár Sziget váránál nem győzhetett, de kitartásával megakadályozta, hogy a török sereg Bécs felé vonuljon. Európát védte, amíg tehette…

A szakirodalom úgy ítéli meg, hogy a bátor nagyurat nem lehet összehasonlítani a kor többi törökverő hősével: rangban, a társadalmi-politikai hierarchiában fölöttük állt, ő veszíthette tehát a legtöbbet. Önfeláldozása különös magasságba emeli.

A rovat további hírei: Napraszóló

Egy ember szíve a szelencében

Egy ember szíve a szelencében

2018. június 17. (vasárnap)

1735-ben járunk. Április hó utóján postakocsi igyekszik francia földön a kisváros, Grosbois felé. Megérkezik, a kamalduli szerzetesek kolostoránál megáll. Követek szállnak ki a kocsiból, egyikük kezében faládikó. A házfőnök elébük jön. Beinvitálja őket.

Cinkoffer-klón a misén

Cinkoffer-klón a misén

2018. június 10. (vasárnap)

Állok a templom végiben, ott, ahol mindig is, soha nem ülök le, érdekes, rendre vannak itt, a hátsó traktusban is társaim, akik szintúgy nem leüldögélősek, de most ha akarnának se sikerülne. Szó szerint tömve az istenháza. Ezer gyerek bent, meg a szülők, tanárok. 

Az özörényi ember bánata

Az özörényi ember bánata

2018. június 04. (hétfő)

Alvajárók: így hívták azt a lapályt, amely a hajdani Gömör vármegyében, a Rima-völgy határán terül el. Réges-rég, a XIII. században Tivald gömöri várkatona birtoka volt, s ott templom is állt. Az istenháza aztán földre térdepelt, elpusztult, már az emléke is porladóban.

Csodákról, gyermeknapon

Csodákról, gyermeknapon

2018. május 27. (vasárnap)

Ki nem állhatta a közhelyes idézeteket, kerülte a naiv intelmeket, de mindig belebotlott azokba a neten. Ilyenkor sietve lapozott. Azért volt, hogy megadta magát.

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

2018. május 21. (hétfő)

Na, hogy? Kezdjük a legrosszabbal: sehogy. Ma már, legalábbis. Pedig a daliás időkben mennyire másképp volt! Az ingyen iváshoz csak el kellett nyerni a pünkösdikirály-címet. Ez persze nem volt könnyű.

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

2018. május 21. (hétfő)

1867. március 30-a: az országgyűlés elfogadja a Habsburg-uralkodóházzal kötött úgynevezett kiegyezési törvényt. Ez az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat volt hivatva rendezni. Szentesítéséhez azonban szükség volt I. Ferenc József császár jóváhagyására.

Zúgó szélnek zendülése…

Zúgó szélnek zendülése…

2018. május 21. (hétfő)

Ígéret hava. A régiek szavával ez – május. A hónap, amely leggyakrabban magába foglalja a „vándorünnepet”, pünkösdöt, a megújulás ígéretét. Azt, amikor – a népdal mondja – „Piros pünkösd napján mindenek újulnak”. És rá is fér ez a „mindenekre”. Ránk is. Meg az időjárásra.