Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 02. Karolina, Aida
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Ötezer éves ükapánk – és a halálos átok

Kultúra
történelem
évforduló

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. szep. 19., 17:11

Csütörtöki nap volt, az 1991-es év szeptember 19-e délutánja. Egy bajorországi házaspár, Erika és Helmut Simon az Ötz-völgyi-Alpokban többnapos túrájuk utolsó szakaszát tették meg.

Az olasz-osztrák határon lévő Finailspitze három és fél ezres csúcsáról ereszkedtek lefelé. A menedékháztól menet a jelzett ösvényről véletlenül letévedtek. Egy olvadó jéggel teli bevágásban különös látvány fogadta őket. Először azt hitték, valami ott felejtett tárgy, de közelebb érve döbbenten látták: egy megfagyott ember tetemét fedezték fel. Nem bolygatták. Sietve irányt vettek az alsó tábor felé.

Útmutatásuk alapján másnap két alpinista indult a hegyre. A tetemet föllelve értesítették a rendőrséget. Az időjárás nem kedvezett, így négy napba telt, mire Innsbrucki Egyetem törvényszéki-orvostani intézetének szakemberei segítségével ki tudták szabadítani a még félig a jég fogságában lévő testet. A hatóság a környéken korábban eltűnt hegymászók adataiból arra a következtetésre jutott, hogy egy velencei zenetanár, Carlo Capsoni holttestét találták meg. A férfinak 1941-ben veszett nyoma.

Mint később kiderült, tévedtek, nem is keveset: több mint öt évezredet. A „jégember” közelében meglelt kezdetlenes jégcsákány és más tárgyak fölkeltették a tudósok érdeklődését. Hamarosan régészek, antropológusok és más kutatók, a világ különböző tájairól érkezett hatvannégy csoport kapcsolódott be a munkába. Már az elején sejtették, hogy a tetem kora ezer években mérhető. És a hosszú vizsgálat végül kimutatta: a történelem előtti időkből származó ember maradványait találták meg. Korát 5300 évben határozták meg. A lelőhely, az Ötz-völgy nevéről elkeresztelt Ötzi azóta is a világrekorder: az övé a legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi tetem.

Bármilyen hihetetlen, szinte mindent megtudtak a mumifikálódott test vizsgálata során: azt is, hogy a negyvenöt éves, 165 centiméter magas férfinak milyen betegségei voltak, mit evett élete utolsó napjaiban, és hogy mi vezetett a halálához. Igaz, e dologban két teória képviselői csaptak össze – így lehet, hogy a vállában megtalált nyílhegy artériát sértett, s emiatt elvérzett, de az sem kizárt, hogy a nyílvessző csak védtelenné tette, majd a fejére mért ütés agyi traumát okozott, s élete így ért véget.

A testen lévő félszáz tetoválásból és a föllelt tárgyakból arra lehet következtetni, hogy a férfi tekintélyes ember, sámán vagy érckereső lehetett. Baltájának feje 99 százalékban tiszta rézből készült, fa nyele is megmaradt – az egyetlen épségben föllelt nyeles fejsze az ősi időkből! Kabátja kecskeszőrből, lábbelijének talpa medve-, felső része pedig szarvasbőrből készült. Medveszőr sapkát viselt. Fegyvere fanyelű, tűzkőhegyű tőr, valamint egy száznyolcvan centis tiszafa íj volt. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragaszthatta tűzkő nyílhegyeit a vesszőre. Favázas hátizsákjában nyírfakéreg parázstartó edényt és gyújtótaplót leltek, valamint egy lyukas követ. Ez utóbbi tán amulettként szolgált. Nem védte meg…

Az évek során több furcsa haláleset történt. Ezt az arra fogékonyak annak tulajdonították, hogy a havasi ember megbosszulta, amiért megzavarták az örök álmát, és átkát minden közreműködő viseli. Ennek persze aligha lehet valóságalapja; azonban tény, hogy a fölfedezést különös véletlenek követték. Ötzi egyik megtalálója, Helmut Simon egy alpesi hegyi túrán zuhant szakadékba. Órákkal a temetése után szívinfarktusban meghalt a holttest felkutatásában részt vett egyik hegyi vezető. Társát, aki a testet a jégből kiszabadította, lavina ölte meg. A világhírű osztrák patológus, aki a tetem kiemelését vezette, egy év múlva éppen egy Ötziről szóló konferenciára menet szenvedett halálos közúti balesetet. Egy másik, a vizsgálatokról könyvet író neves kutató befejezte műve kéziratát – majd hamarosan meghalt. A múmia megtalálásakor az első felvételeket készítő riporter ugyancsak fiatalon ment el. Az Ötzi-kutatás egyik fontos résztvevője, az osztrák igazságügyi orvosszakértő, Konrad Spindler az átokról szóló legendát évekig ostoba babonának nevezte – aztán ő is meghalt…

A több mint ötezer éves Ötzi abba az európai népcsoportba tartozott, amely leányágon kihalt, tehát ma már nem létezik. Az ősapa múmiája és rekonstruált figurája a bolzanói múzeumban található.

A rovat további hírei: Kultúra

A dinnyerontó

A dinnyerontó

2016. aug. 10.

Szomorú egy nap a mai: Szent Lőrinc emlékünnepén már odavan a kedvenc nyári csemege… már hogyha hiszünk a népi megfigyelésnek.

Népszerűbb a horror, mint a vígjáték

Népszerűbb a horror, mint a vígjáték

2016. aug. 10.

Három és fél éve már, hogy megérkezett az új, digitális vetítőgép, és azóta minden évben egyre több néző választja a helyi mozit kikapcsolódásul. Az idei filmsikerekről Verasztó Sándorral, a Dózsa Mozicentrum Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Értékes bronzkori sírleletek Szalkszentmártonnál

Értékes bronzkori sírleletek Szalkszentmártonnál

2016. aug. 09.

Tizennyolc, a középső bronzkorra tehető urnasírt tárnak fel a régészek Szalkszentmárton külterületén.

Mesejátékkal kezdődik az évad

Mesejátékkal kezdődik az évad

2016. aug. 07.

Cirkusz, bohócok, tanulságok és jókedv várja nézőket, elsősorban a gyerekeket a Bartók Kamaraszínház őszi évadának első előadásán.

Sportősapák: a kigolyózott, meg a tönkrefagyott

Sportősapák: a kigolyózott, meg a tönkrefagyott

2016. aug. 07.

Tán ez az utolsó pillanat, hogy még van időnk az olimpia múltjába pillantani; aztán a riói napi történések mindent uralnak majd. Lépjünk vissza 120 évet: az újkori első olimpián hazánkfiai dicsőséget szereztek Magyarországnak. Egyikük az első olimpiai bajnokunk lett. Sőt, kétszeres győztes!

Ezerarcú műemlékek

Ezerarcú műemlékek

2016. aug. 06.

A Kulturális Örökség Napjait, az épített örökség ünnepét szeptember 17-18-án rendezik meg. A központi téma az „Ezerarcú műemlék – 170 éve született báró Forster Gyula, a Műemlékek Országos Bizottsága egykori elnöke”.

Olimpia: hősök és „léha emberek”

Olimpia: hősök és „léha emberek”

2016. aug. 06.

Az „előhang”, vagyis a futball-csoportmeccsek után hivatalosan is megnyílt a XXXI. nyári olimpia. A sportgépezet beindul, felveszi az üzemi hőmérsékletet. A nyitány okán pillantsunk a régmúltba.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Közösségépítők (1.): a varázsos Madártanya

  2. Történelmi íjász sikerek 2025-ben is

  3. Diadalmas évnyitó után komoly kihívások

  4. A DAB-ASP nyerte a városi rangadót

  5. DSTV: nyelvtanóra – nagyon másképp

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: nyelvtanóra – nagyon másképp

DSTV: nyelvtanóra – nagyon másképp

Embedded thumbnail for DSTV: várostörténeti kalandozások a médiatárban

DSTV: várostörténeti kalandozások a médiatárban

Embedded thumbnail for DSTV: elismerték legjobbjaikat

DSTV: elismerték legjobbjaikat

Top hírek

  1. Előállították Mezei Zsolt alpolgármestert (frissítve)

  2. A víztoronyról is szó esett a tárgyaláson

  3. Baleset miatt állt az M6-os sztráda forgalma Besnyő térségében (FRISSÍTVE)

  4. Több változás lesz februártól, módosulnak a gyermekorvosi körzetek Dunaújvárosban

  5. Nem válogatnak az eszközökben a csalók

Galéria

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 4. szám - 2026.01.30.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő