Utószó Németh Gáborral
Folytatódik a Kortárs Művészeti Intézet irodalmi programsorozata, ahol elismert költők, írók mesélnek munkáikról, eddigi életükről, sok érdekességet feltárva a hallgatók előtt.
Az Utószó Irodalmi Antológia csütörtökön folytatódott a Kortárs Művészeti Intézetben. Ezeken az alkalmakon hazánk híres irodalmi művészeit ismerheti meg a hallgatóság egy kötetlen beszélgetésen keresztül. Ezúttal Németh Gábor József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő volt terítéken. Vele beszélgetett közel egy órán át Gyöngyössy Csaba a korai évekről, a munkáiról és a viszonyáról az irodalommal. A kezdetekről Németh Gábor elmondta, manapság már mindenki ír, legtöbben azonban abbahagyják, nem foglalkoznak vele, de nála megmaradt ez a szenvedély, amit talán édesapjától örökölt, aki sportújságíróként dolgozott, nem mellesleg 1970-71-ben a Dunaújvárosi Kohász edzője is volt. Ezért aztán korán szembesült az írott szó hatalmával, egyre komolyabban kezdett el foglalkozni az írással, de természetesen a sport szeretete is megmaradt. Az irodalom azonban egyre jobban érdekelte, szerinte ugyanis az egy kimeríthetetlenül érdekes része az életnek.
A nyolcvanas évek elején a Napi Világgazdaság munkatársa volt, '83-ban elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát is. Erről az időszakról megjegyezte, akkoriban az újság és az írott szó jelentett mindent az embereknek, akik reggelente izgatottan kérdezősködtek az újságárusnál. Ez persze ma már, mint mondta, szinte népmesei dolog, de abban az időben még az emberek is mások voltak. Később egyre elismertebb újságíró lett, majd a kilencvenes években irodalmi művei is sorra jelentek meg nagy sikerrel, a kétezres évekhez közeledve pedig a forgatókönyvírással is egyre többet foglalkozott, aminek például a Presszó vagy a Végjáték lett az eredménye.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.