Duna-motívumok a magyar irodalomban és filmművészetben

doszerk - 2017. nov. 06., 15:21

Kedden délelőtt Duna-motívumok a magyar irodalomban és filmművészetben címmel konferenciát rendeznek az egyetemen.

A konferencia díszvendég Kabdebó Tamás író, költő, műfordító, történész lesz. A részletes program:

Kubassek János geográfus: Gondolatok Kabdebó Tamás Danubius Danubia c. folyamregényéről a geográfia nézőpontjából
Pomogáts Béla irodalomtörténész: A Duna regénye Kabdebó Tamás Danubius Danubia c. regényéről
Jánosi Zoltán irodalomtörténész: A Duna vizén lefelé úszik a ladik…A magyar költészet néhány Duna-motívumáról
Szörényi László irodalomtörténész: Duna motívumok Arany János költészetében
Kelemen Erzsébet irodalomtörténész A Duna folyó toposza az experimentális irodalomban
Csontos János író, költő, publicista: Volt egyszer egy Folyam – egy rendszerváltó szentendrei folyóirat (1989-91) a Duna bűvöletében
Péntek Imre: Duna –versek régen és ma
Zsávolya Zoltán költő, irodalomtörténész: Szövegfolyam hagyomány – Retorikai és műfaji kódolás Esterházy Péter Hanh-Hanh grófnő pillantása c. regényében
Tari István költő, író, rendező: Filmek az Al-Duna magyar nyelvszigetéről
Stoffán György: A Duna és a keresztény haza

A rovat további hírei: Kultúra

Utószó a KMI-ben Fehér Bélával

2015. dec. 16.

Az Utószó Irodalmi Antológia vendége Fehér Béla lesz a KMI-ben ma délután öt órakor. A Nemzeti Kulturális Alap által is támogatott szerzői találkozót Gyöngyössy Csaba moderálja majd, aki kellően kortárs olvasója is a szerzőnek, hogy jellemezze, miért kedvelhetőek művei.

Rettegj, ha jön a Tükörlovag!

2015. dec. 15.

Don Quijote voltam címmel mutatják be csütörtökön este hét órától Cervantes lovagregényének újraértelmezett változatát a Bartók Kamaraszínházban.

Vasas Gálaest a színházban

2015. dec. 14.

Ismét egy kiváló műsort láthattak, akik tegnap ellátogattak a Dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttes gálaestjére a Bartók Kamaraszínházba. Megújult külső, új koreográfiák.

„Szótlan magyar hűség”

2015. dec. 14.

1921 decembere: Sopron polgársága akkor döntött hovatartozásáról. A többség a hazához való ragaszkodását igazolta a népszavazáson. A város maradt, ami volt: magyar. Ám mielőtt a történelmi eseményről szólnánk, idézzünk fel egy kevésbé ismert nyugat-magyarországi eseményt.