A magyar munkapiac 2017-ben elérte a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotát, emiatt a munkanélküliségi ráta idén már csak korlátozottan tud tovább csökkenni - így kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatait a tavalyi negyedik negyedévről.
A KSH jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 447 ezer volt, 36 ezerrel - 0,8 százalékkal - több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 68,8 százalékra emelkedett egy év alatt. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 30 ezerrel, 175 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8-ra csökkent. Ezzel az egy hónappal korábban elért rekord alacsony szinten maradt a ráta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a munkaerőpiaci trendekről szólva elmondta, hogy a tavalyi 4,2 százalékos éves átlagos munkanélküliség számottevő csökkenésére nincs kilátás, idén 3,6-3,8 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátával számol. A munkaerőpiacon ugyanakkor véleménye szerint továbbra is szerkezeti változásokra lenne szükség, mert a mostani helyzet nem segíti a gazdasági növekedést. A megoldást többek között az oktatás jelentheti, mégpedig úgy, hogy a közfoglalkoztatottak olyan szakképzést kapjanak, amelyre az elsődleges munkaerőpiacon igény van.
Szintén kedvező lenne, ha a részmunkaidő nagyobb szerepet kapna a piacon. A részmunkaidős foglalkoztatásban rejlő potenciált jelzi, hogy ennek aránya Magyarországon kevesebb mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, míg az uniós átlag 20 százalék körüli - fejtette ki. Németh Dávid szerint továbbra is problémát jelent a túl nagyra nőtt állami szféra és az ahhoz kapcsolódó bürokrácia, ennek leépítését is mielőbb meg kellene kezdeni úgy, hogy az állami dolgozók is elhelyezkedhessenek a magánszférában.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője KSH adataiból azt emelte ki, hogy a foglalkoztattak létszámának emelkedése továbbra is kedvező szerkezetű, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel növekedett, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen 52 ezer fővel csökkent.
Fotó:MTI
A munkaerőpiacon tapasztalt kedvező folyamatok az elmúlt évben némileg felülmúlták az ING várakozásait. Az idén a kínálati oldal szűkössége miatt már ilyen erős dinamikával nem javulhat a munkaerőpiac helyzete - vélekedett a szakember. A zsugorodó potenciális munkaerő tartalék mellett az okok közé sorolta a kereslet-kínálat földrajzi és képzettségi eltéréseit is. Az ING vezető elemzőjének prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta 2018 végére már csak újabb 0,3 százalékponttal mérséklődhet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy véli, hogy a magyar munkapiac 2017-ben elérte a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotát. Emiatt a munkanélküliségi ráta idén már csak korlátozottan tud tovább csökkenni, az év egészét tekintve 3,9 százalékosra a tavalyi 4,2 százalékról. A magyar gazdaság várható lendületes növekedése lefelé mutató kockázatokat hordoz, azaz a jelenlegi becslésnél alacsonyabb átlagos munkanélküliségi rátát sem zárna ki az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is mintegy 600 ezres munkaerő tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számából ítélve. Figyelembe kell venni azonban, hogy ezek egy részének a foglalkoztathatósága a nyílt munkaerőpiacon érdemi beavatkozásokat igényel.
A Takarékbank elemzője is azon a véleményen van, hogy az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába.
A foglalkoztatás alakulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát. Így még hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése - mutatott rá.
A foglalkoztatottak száma várhatóan a rendszerváltás óta először idén a nyár elején fogja átlépni a 4,5 milliót. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,9 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásokból, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését - fejtette ki Suppan Gergely.
-MTI-
