Ismét életet követelt a Végzet Hegye
Áldozatok jelölték a korábbi kísérletek kudarcait – írtam a Dunaújváros portálon tegnap közölt cikkemben a világ egyik legfélelmetesebb hegyének 1970-es meghódítása kapcsán. Milyen az élet: szinte az írással egy időben két hegymászó ismét kritikus helyzetbe került a hegyen.
A Himalája 8126 méteres magaslata, a Nanga Parbat a Földnek „csak” a kilencedik legmagasabb hegycsúcsa, de azok között van, amelyeket a legnehezebb legyőzni. Ezért is nevezik a Végzet Hegyének. Félelmetes hírnevét most is igazolta.
Egy francia-lengyel kettős indult a múlt héten a csúcs felé. A hétezer méteres magasságon már túljutottak, amikor a lengyel férfi hóvakságot szenvedett. Ez lehetetlenné tette a továbbhaladását. A francia hegymászó nő ekkor sérült társát kétszáz méterrel lejjebb vitte, de már az ő lábujjai is elfagytak, így kénytelen volt feladni. Hogy a férfit valamelyest védje a mínusz hatvan fokos rettenetes fagytól, beásta a hóba, majd tovább indult, hogy segítséget hívjon.
Közben az alaptáborban lévők mentőcsapatot szerveztek. Négy lengyel önkéntes indult a fönt rekedtek keresésére. Az összefagyott Elisabeth Revolt sikerült megtalálniuk, de honfitársuk búvóhelyét nem lelték meg. A rendkívüli hideg miatt óráról órára fogyott a remény, és amikor már semmi esély nem volt a férfi megmentésére, a pakisztáni hatóságok holttá nyilvánították. Tomek Mackiewicz lengyel hegymászó nyugvóhelye már örökre a Nanga Parbat…
A rovat további hírei: Napraszóló
Szántani, hegynek fölfele
2018. szeptember 23. (vasárnap)Hófehér fal, nagy, tiszta felületek, kevés fölaggatott dísz. Feszület – hát persze, egy szerzetes szobájában vagyunk –, aztán két szakrális jelkép, egy festmény, Madonna a kisdeddel. És még valami: fekete-fehér fotó, dombhajlatot látni, a domb élén szántó parasztember. Hegynek fölfelé szánt. Jelkép ez, tán hivatásának jelképe is? – kérdezem a pátert.
Egy korszak mintaembere
2018. szeptember 16. (vasárnap)Könyvet lapozok. Önvallomás. Életútkrónika. Egy emlék a gyermekkorból: „Apám szabósegéd volt a Neumann cégnél, édesanyám varrónő. Szoba-konyhás lakásban laktunk a Józsefváros szívében, a Mária Terézia téren. Első emlékképeimen anyámat látom. Hallom a varrógép finom zúgását, amelynek a hangjára reggel felébredtünk, este pedig álomba duruzsolt bennünket. A poros térre is emlékszem, ott még az akácfák is fulladoztak a porban. Magas templomtornyot is látok, aminek hegye az égig ért.”
Olvasás, életre-halálra
2018. szeptember 08. (szombat)Kelj fel, régen szántanak; Csépeltél-e vetésre? Aki e kétsoros intelmet Szent Mihály havi ajánlásként a szántóvetőknek megfogalmazta, a XVI. század különös figurája volt. Újfaluból, a mai Esztergom pereméről indult a nagyvilágba. Krakkóba tartott, a földkerekség egyik legrégibb egyetemére, amely már két évszázada működött. Beiratkozott.
Emberi erőforrás
2018. szeptember 01. (szombat)Vándoriskola. Vajon mond-e még valakinek ez a szó bármi is? Tán azoknak, akik Földvárypusztán tanultak ilyenben. De ők, ha még meg is vannak, nyolcvan év fölött lehetnek. Mert hetvenkét éve, 1946-ban nyílott meg a vándoriskola. Kényszerből.
Nyár, orkán, jóvátétel…
2018. augusztus 25. (szombat)Alattomosan közelített a vihar. Csak az utolsó pillanatban észlelték, úgy csapott le, váratlanul, hogy megrémülni se volt idejük. Az erdő felől tört a tanyára. Vitt mindent, ami az útjában állt: földre fektette a már amúgy is megroggyant villanykarót, elsodorta a támoszlopot, fölborította a szénabálát, aztán módszeresen szét is szedte.
Bandika a sámlin
2018. augusztus 19. (vasárnap)Északi szélesség 47 fok 30 perc 40 másodperc, keleti hosszúság 19 fok 5 perc 15 másodperc: semmi rébusz, ezek egy amúgy jelentéktelen pesti hely földrajzi koordinátái. Aki rákeres a térképen, a Városliget egy csupasz dombját leli. Földhalomként valóban jelentéktelen. És mégsem.
István, a király – a „nemzeti minimum” kifejezője
2018. augusztus 18. (szombat)1983. augusztus 18-a: mérföldkő zene- és színháztörténetünkben. Harmincöt éve azon a napon a budapesti városligetben, a Királydombon lezajlott az első magyar történelmi tárgyú rockopera, az István a király ősbemutatója. Szörényi Levente és Bródy János műve fergeteges sikert aratott.