Vince nap ígérete

2018. január 22. (hétfő) 15:02 - Várkonyi Balázs

Ez a világ mi vóna, ha egy kis bor nem vóna – tarja a népi szólás. A világ és a borkedvelők szerencséjére olyan még soha nem volt, hogy ne legyen legalább „egy kis bor” annak, aki arra szomjazik.

A szőlőt és a bort szentek vigyázzák: György is, Márton is, na és Vince – akinek ma van emléknapja – mind a boros gazdák védőszentjei. S ha ennyien ügyelnek a termésre és a bor minőségére, akkor a többi már tényleg csak az emberen múlik. De azért az időjáráson is…

Vajon mire számíthatnak a bortermelők az idén, legalábbis a Vince-napi jövendölés szerint? Csupa jóra! Mert a népi bölcsesség azt ígéri: „Ha megcsordul Vince, megtelik a pince”. Mármost megcsordult ma az eresz? Sok helyütt igen. Azt is mondja egy másik szólás, hogy „Ha fénylik Vince, megtelik a pince”, márpedig fényes napsütésből is jutott ma nekünk. Így hát nem lehet alaptalan a vincellérek reménysége. Már ha hisznek a népi regulában.

Szent Vincét, a hispániai vértanút a legenda szerint a természet erői halálában is óvták, nevének jelentése ezért is lett a „győzedelmes”. Erejét jelképezi a régi mondóka: „Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre” – vagyis legyőzi a fagyot. Ez ma napközben a legtöbb helyen sikerült is neki. És hogy mit ígér a közeljövőre, azt a meteorológusoktól tudjuk: enyhe napok jönnek.

Végül egy jó hír a borkedvelőknek: elődeink, akik az e napi hagyományos pincejárást és szomszédolást mindig megejtették, úgy tartották: ma szorgalmasan kell koccintgatni, mert az is a jó termést szolgálja.

A rovat további hírei: Napraszóló

A féllábú óriás

A féllábú óriás

2018. augusztus 12. (vasárnap)

Azon a napon, amikor a skóciai Glasgowban az úszók kontinensviadala kezdődött, „csöndes” hazai évfordulóra emlékezhettünk: 1929. augusztus 3-án egy húszéves fiatalember négyszáz gyorson országos csúccsal nyerte a hazai bajnokságot. Mondhatnánk, a sikeres eb-k árnyékában ez nem volt nagy ügy. Nana!

Az út végén

Az út végén

2018. augusztus 05. (vasárnap)

Északra tartunk. A végcél egy üzem, útitársam műszaki prezentációra készül. Cége extra minőségű szerkentyűit kínálja majd az eddig még ismeretlen vállalatvezetőnek. Mesél a szerkentyűről, értek, amit értek, az nem sok, a műszaki dolgokban nem vagyok járatos, de ő lelkesen magyaráz. Könnyű neki, gépészeti ismeretére támaszkodhat, amit az egyetemen szívott magába.

Rég volt…

Rég volt…

2018. augusztus 02. (csütörtök)

Jött, csöngetett, meg kiabált, hogy „itt a fagylaltos”. A gyereksereg pedig mindent félretéve futott.

Hol vannak már a jampecek…

Hol vannak már a jampecek…

2018. július 29. (vasárnap)

Réges-régi nyarak az ősidőkből: Újvárosban akkortájt, úgy hatvan-egynéhány évvel ezelőtt sehol egy össznépi buli, sehol egy Rockmaraton vagy valami hasonló. Hogy is lett volna, hiszen még rock se volt, nem? Na ugye!

Kistemető: a megmentők és megújítók

Kistemető: a megmentők és megújítók

2018. július 25. (szerda)

Több ezer négyszögölnyi falutörténet. Régmúltidéző kőoszlopok. Hitről mesélő keresztek. Fák őrizte csöndvilág. Ez a Kistemető.

A normalitás kockázatai

A normalitás kockázatai

2018. július 22. (vasárnap)

Apa, mit jelent az, hogy mezü? Az apa csodálkozva néz fiára. Kérdi, hol láttad ezt? Hát ott – bök egy cégtáblára a gyermek. A táblán felirat, egy üzem azonosítója. Üzem vagy mezű, kis tévedés, gondolja a szülő, sebaj, elsős a srác, majd belejön az olvasásba.

Bukjunk, Maris?

Bukjunk, Maris?

2018. július 15. (vasárnap)

Juliska néni lebukott. Nem egészen úgy, mint a címbéli Maris, róla majd kicsit később, előtte essék szó a fölemlegetett Juliska néniről. Ő egykor sok érdekes történettel ajándékozott meg. Valamennyit úgy mesélte, mintha maga élte volna át.