Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 07. Tamás
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Gyorsan nőhetnek a bérek idén is

Közélet
fizetés
kormány
statisztika
lakosság
2018

facebook megosztás

doszerk - 2018. feb. 21., 10:46

Tíz százalék felett emelkedtek 2017-ben a reálbérek, amelyek öt éve folyamatosan nőnek. A két számjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben.

A tavalyi év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt évben a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly január kivételével minden hónapban két számjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.

A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok alatt – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszú távon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.

Érdemi reálbér-növekedés

A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.

A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés volt az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,5 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

Tavaly így 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek, a reálbérek pedig 10,3 százalékkal növekedtek a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, 9 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Folytatódik az életpályamodellek fejlesztése

A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőiparban, ahol 30 százalék körüli a bérnövekedés. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, a várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. A decemberi 13,5 százalékos éves növekedési ütem kifejezetten erősnek tekinthető. Összességében tavaly gyorsan nőttek a bérek, hiszen az átlagos növekedési ütem elérte a 12,9 százalékot, ami a feszes munkaerőpiacnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének volt köszönhető.

Előretekintve úgy látják, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet, és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. Emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.

Pozitív kockázatok

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP-növekedés szempontjából. Az Erste becslése szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésüket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.

A rovat további hírei: Közélet

Istentisztelettel adott hálát a közösség

Istentisztelettel adott hálát a közösség

2024. szep. 21.

Hálaadó istentiszteletet tartott a Dunaújvárosi Református Egyházközösség sikeresen lezárult templomuk felújítása alkalmából. A templom korszerűsítése 180 millió forintos beruházásból valósult meg.

KRÉTA rendszer van, csak számítógép nincs

KRÉTA rendszer van, csak számítógép nincs

2024. szep. 21.

A Dunaújvárosi Óvoda minden nevelési évet értekezlettel kezd, olyannal, ahová Pintér Tamás polgármester is meghívást kap. Ez idén is így volt, szerdán délelőtt a Lilla közi intézményben tárgyaltak.

DSTV: hétköznapi szükségletek

DSTV: hétköznapi szükségletek

2024. szep. 21.

Mint azt már korábban is említettük, vannak olyan élethelyzetek amikor az embernek sürgősen szüksége van egy szakemberre. Itt ezer és egy dologra gondolhatunk – mi most egy kulcsmásolással és késélezéssel is foglalkozó táska-cipő és más használati tárgyakat javító műhelybe látogattunk el. Hangkép.

A helyzet legalább olyan rossz, mint amilyennek látszik: áll a gyár! Hogyan tovább?

A helyzet legalább olyan rossz, mint amilyennek látszik: áll a gyár! Hogyan tovább?

2024. szep. 20.

Hétfőn újra demonstráltak a vasműs dolgozók, hiszen a helyzetük, a kilátásaik semmit nem javultak, a gyár tulajdonképpen leállt, nem termel, a legtöbben állásidőn várják a fejleményeket. A Vasas Szakszervezeti Szövetség „Áll a gyár! Hogyan tovább?” – szlogennel rendezett demonstrációt.

90 éves lett Gabi bácsi a játékvezető

90 éves lett Gabi bácsi a játékvezető

2024. szep. 20.

Több mint három évtizedet töltött a sípszó mögött, 90. születésnapját ünnepelte Kovács Gábor József.

Indul az őszi lomtalanítás sorozata

Indul az őszi lomtalanítás sorozata

2024. szep. 20.

A Dózsa II. városrészben élők négy helyszínen szabadulhatnak meg feleslegessé vált tárgyaiktól

DSTV: óvodai kezdés

DSTV: óvodai kezdés

2024. szep. 20.

A Dunaújvárosi Óvoda minden nevelési évet értekezlettel kezd, olyannal, ahová Pintér Tamás polgármester is meghívást kap. Ez idén is így volt, szerdán délelőtt a Lilla közi intézményben tárgyaltak. Hangkép.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Választás 2026: a döntések tétje és a jelöltek listája

  2. A címvédőhöz látogat a DFVE

  3. DSTV: a vizes élőhelyek cimborái

  4. Szakmai napot tartottak a Mondbach-kúriában

  5. Mozogjunk az egészségünkért

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a vizes élőhelyek cimborái

DSTV: a vizes élőhelyek cimborái

Embedded thumbnail for DSTV: kerekasztal a foglalkoztatásról

DSTV: kerekasztal a foglalkoztatásról

Embedded thumbnail for DSTV: diákolimpiai döntő a Vasváriban

DSTV: diákolimpiai döntő a Vasváriban

Top hírek

  1. Újabb online csalások – milliós kárral is!

  2. Focival emlékeztek egykori társaikra

  3. Hamis vád miatt emelt vádat az ügyészség

  4. Korlát épül és más fejlesztés is lesz

  5. Nőnapi ünnepcsokor a Generációk Házában

Galéria

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 9. szám - 2026.03.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő