A nyuszi jött…
Igen, megérkezett, ez a hivatása húsvétkor. Mindig kiszámíthatóan pontos. Hozott ajándékot annak is, aki már nem hisz a mesében, s annak is, aki hisz. Neki még inkább.
A locsolók… hát azok nemigen tolongtak a lányos házaknál, legalábbis városon. Kosztolányi Dezső írta egykor: „Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe / viszik a zavaros szagos vizet, / a lány piros tojást tesz el merengve…” Falun ez még csak-csak igaz, de a városokban a szokás, tudjuk, a korábbi locsoláskultuszhoz képest elhalóban. Ezért is övezi különös figyelem a Hollókőn, a szentendrei skanzenben és másutt tartott húsvéthétfői hagyományőrző programokat. Vagy a baranyai Bóly község német lakóinak másfél évszázada élő népszokását, az Emmauszjárást. Ez azt a bibliai történetet eleveníti meg, amikor a feltámadt Jézus megjelenik az Emmausz felé tartó tanítványainak.
A mélyen vallásos bólyiak a XIX. század derekán a szőlőhegyek által ölelt falu fölött, a Marienberg-dűlő tetején Kálvária-kápolnát állítottak. Attól kezdve a húsvéthétfői misét mindig ott tartották. A kápolnához vezető utat elnevezték Emmausz-útnak. A mise után a férfiak betértek az útba eső présházakba, beszélgettek, egymás borát kóstolták. Később ez átalakult családi vendégeskedéssé. Az ünnepre készült sonkát, főtt tojást, süteményeket a présházakhoz vitték, és olykor késő estig tartott az együttlét. Az idők során a sváb faluba települt magyarok is átvették a szokást, amely így a befogadás, az együttélés jelképévé lett. Az Emmauszjárás ma már idegenforgalmi látványosság is, amelyre számos vendég érkezik külföldről.
Visszatérve a locsolkodás szokására: ez egyfelől a tavaszi megtisztulást, megújulást jelképező aktus, másfelől szakrális gyökérzetre is utal. A Dombiratoson följegyzett legenda szerint amikor tanítványai Jézust nem találták nyugvóhelyén, a sírbarlangban, az asszonyok a keresésére indultak. A sír körül álldogáló zsidók vízzel öntötték le őket, nehogy elhíreszteljék a Megváltó feltámadását. Az asszonyok azonban annál inkább hirdették, hogy Jézus feltámadt.
A rovat további hírei: Kultúra
Remek hangulat, kiváló program és szép siker a Jótékonysági pedagóguskoncerten (galériával)
2024. ápr. 26.
A város egyik legszebb hagyománnyal bíró közösségi kezdeményezéséhez méltó nívót hozott az immár 27. Jótékonysági pedagóguskoncert. Lelkes közreműködők, büszkeségre okot adó kínálat – nem lehetett más a vége: vastaps, nagy siker!
DSTV: új bemutatóra készül a Bartók társulata
2024. ápr. 25.
Molnár Ferenc színművével, A farkas című darabbal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A produkció érdekessége, hogy jobbára fiatalokból álló alkotócsapat viszi színre a művet Ágoston Péter rendezésében. Hangkép.
DSTV: a költészet csodája Erdős Virággal
2024. ápr. 24.
Remek irodalmi kalandozást hozott a József Attila Könyvtár programja, derül ki a DSTV összegzéséből. Még a magyar költészet napjára időzítve Erdős Virág vendégeskedett a gyermekkönyvtárban – a versek csodavilágába kalauzolta a vendégeket. Hangkép.
DSTV: "Ecset szerelem" az MMK-ban
2024. ápr. 23.
Új kiállításról számol be a DSTV összeállítása az MMK-ból. Az intézmény földszinti folyosógalériáján nyílt meg Gusztos Piroska tárlata a napokban – és a kollekció nem véletlenül viseli az Ecset szerelem címet. Hangkép.
ICA-D: "Utószó" – Vágvölgyi B. Andrással
2024. ápr. 22.
Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, filmesztéta lesz az Utószó című irodalmi antológia következő vendége a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.