Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

2018. május 21. (hétfő) 13:21 - Várkonyi Balázs

1867. március 30-a: az országgyűlés elfogadja a Habsburg-uralkodóházzal kötött úgynevezett kiegyezési törvényt. Ez az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat volt hivatva rendezni. Szentesítéséhez azonban szükség volt I. Ferenc József császár jóváhagyására.

Az 1860-as évekre Ausztria – jelentős politikai és katonai vereségek, legfőképp a porosz-osztrák háború okán – a német államok közt őrzött vezető szerepét elveszítette. A császár kényszerhelyzetben volt: a válságból való kiutat az jelenthette, ha a központosított birodalmi rendszert a dualista államszövetség váltja fel. Csakhogy az akkor fiatal, harminchét éves, ambiciózus uralkodó feltételhez kötötte a megállapodást: akkor szentesíti a törvényt, ha az osztrák császári rangja mellé megkapja a magyar királyi címet is. Végül július 28-án aláírta a törvényt.

Akkor már magyar király volt. Koronázása az előző hónapban, június 8-án, a pünkösd előtti szombaton fényes pompával zajlott. A legenda szerint az aktust pünkösdvasárnapra tervezték – ám a császár tanácsadói ismerték az egynapos „pünkösdi királyság” fogalmát. E játékos szokásnak magyar földön nagy hagyománya volt, így aztán, nehogy „pünkösdi király” legyen a büszke uralkodóból, a nevezetes eseményt szombatra tették át…

Ferenc József császár egy év híján fél évszázadig, az 1916-ban bekövetkezett haláláig uralkodott magyar királyként. Műve, az Osztrák-Magyar Monarchia őt csak két évvel élte túl.

A rovat további hírei: Napraszóló

A féllábú óriás

A féllábú óriás

2018. augusztus 12. (vasárnap)

Azon a napon, amikor a skóciai Glasgowban az úszók kontinensviadala kezdődött, „csöndes” hazai évfordulóra emlékezhettünk: 1929. augusztus 3-án egy húszéves fiatalember négyszáz gyorson országos csúccsal nyerte a hazai bajnokságot. Mondhatnánk, a sikeres eb-k árnyékában ez nem volt nagy ügy. Nana!

Az út végén

Az út végén

2018. augusztus 05. (vasárnap)

Északra tartunk. A végcél egy üzem, útitársam műszaki prezentációra készül. Cége extra minőségű szerkentyűit kínálja majd az eddig még ismeretlen vállalatvezetőnek. Mesél a szerkentyűről, értek, amit értek, az nem sok, a műszaki dolgokban nem vagyok járatos, de ő lelkesen magyaráz. Könnyű neki, gépészeti ismeretére támaszkodhat, amit az egyetemen szívott magába.

Rég volt…

Rég volt…

2018. augusztus 02. (csütörtök)

Jött, csöngetett, meg kiabált, hogy „itt a fagylaltos”. A gyereksereg pedig mindent félretéve futott.

Hol vannak már a jampecek…

Hol vannak már a jampecek…

2018. július 29. (vasárnap)

Réges-régi nyarak az ősidőkből: Újvárosban akkortájt, úgy hatvan-egynéhány évvel ezelőtt sehol egy össznépi buli, sehol egy Rockmaraton vagy valami hasonló. Hogy is lett volna, hiszen még rock se volt, nem? Na ugye!

Kistemető: a megmentők és megújítók

Kistemető: a megmentők és megújítók

2018. július 25. (szerda)

Több ezer négyszögölnyi falutörténet. Régmúltidéző kőoszlopok. Hitről mesélő keresztek. Fák őrizte csöndvilág. Ez a Kistemető.

A normalitás kockázatai

A normalitás kockázatai

2018. július 22. (vasárnap)

Apa, mit jelent az, hogy mezü? Az apa csodálkozva néz fiára. Kérdi, hol láttad ezt? Hát ott – bök egy cégtáblára a gyermek. A táblán felirat, egy üzem azonosítója. Üzem vagy mezű, kis tévedés, gondolja a szülő, sebaj, elsős a srác, majd belejön az olvasásba.

Bukjunk, Maris?

Bukjunk, Maris?

2018. július 15. (vasárnap)

Juliska néni lebukott. Nem egészen úgy, mint a címbéli Maris, róla majd kicsit később, előtte essék szó a fölemlegetett Juliska néniről. Ő egykor sok érdekes történettel ajándékozott meg. Valamennyit úgy mesélte, mintha maga élte volna át.