Kettős kötésben
Munkásünnep, egyben néphagyományőrző nap: e kettősség adja május elseje patináját. A néphagyomány gazdagabb – de hát örök igazság: életélményeink meghatározzák emlékezetünket. Márpedig a felvonulások jelentik a történelmi közelmúlt újvárosi valóságát.
Vonult a város apraja-nagyja. Egyrészt, mert kötelező volt. Vagy legalábbis erősen ajánlott, és ugyan ki állt volna ellen a hatalmi szónak. Az elmúlt szűk három évtized aztán változtatott ezen, s ma már a főtéri mulatság nyomokban sem emlékeztet az egykorira. A sör és virsli egyszerűségétől eljutottunk a populáris-kulturális szórakoztató programkínálatig, s ami nem változott: a középpontban a gyerekek!
A főtéri vigalom mellett is emlékezünk a kezdetekre: a XIX. századi mozgalmakra, az 1886. május elsején kezdődött chicagói munkássztrájkig, amely megalapozta a szolidaritási nap hagyományát. Mára a munkavállalókkal való szolidaritásra emlékeztető alkalom ez.
És ott a nap másik foglalata: a májusi zöldág-ünnep, aminek gyökerét az archaikus-pogány kultúrában leljük. Tavaszhónapunk névadója, az ókori rómaiak által tisztelt Maia, a föld termékenységének istennője „uralta” ezt a napot. A rá emlékeztető bőségvarázsló rítusok és felvonulások a tavaszi zsendülés örömünnepeit jelentették. A középkortól ennek hozadéka lett a házak kapujára szegezett zöldág, vagy a májusfaállítás szokása. A magyarság otthonvidékén elterjedt májusfa-mászás a legények bátorságát megmutató vetélkedés volt. Zöldfarsangkor – így nevezték egykor ezt az ünnepet – Székelyföldön a lányos házak kapuja elé az ébredő szerelmet jelképező jakabfát, hajnalfát ütöttek.
Május elseje a katolikus világ ünnepe is: Jézus nevelőapjára, a názáreti ácsra emlékezve „Munkás Szent József” tiszteletnapja.
A rovat további hírei: Kultúra
Kinek érdemes mezőgazdasági öntöző szivattyút vásárolnia?
2024. okt. 16.
A hírekben rendszeresen olvashatunk arról, hogy az aszályos időszakok komolyan megkeserítik a gazdák életét. Rendszeres locsolás nélkül manapság gyakorlatilag lehetetlen Magyarországon növényeket termeszteni. (X)
ICA-D: "Vasakarat" – gyűjtemény az acélszobrász alkotótelep után
2024. okt. 15.
Beszédes címmel nyílik a XVI. Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep kiállítása a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) pénteken: az érdeklődők a Vasakarat című bemutatót láthatják péntektől.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Keltető"
2024. okt. 14.
Az autizmussal élő Mariann teljesen önálló szeretne lenni – elköltözni a szüleitől, és stabil megélhetést találni. Folytatja második évadát az ICA-D kötelékében a Szabad Szemmel közössége, a Keltető című magyar dokumentumfilm szerepel a műsoron kedden délután.
DSTV: együtt ünnepelték a zene világnapját
2024. okt. 12.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése a Sándor Frigyes Zeneiskola ünnepi programjáról. A zene világnapjára két programmal is készült az intézmény: a közös koncert mellett nem maradhatott el a legfiatalabb növendékek szimbolikus virágültetése sem. Hangkép.
DSTV: fesztiválkínálat az Intercisa Múzeumban
2024. okt. 11.
Elstartolt a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programsora, amelyhez a dunaújvárosi Intercisa Múzeum is csatlakozott, derül ki a DSTV összegzéséből. A sorozatnyitó előadás az emberré válás és a táplálkozás összefüggéseire fókuszált. Hangkép.
Dallal és játékkal, koncerttel és virágültetéssel ünnepelték a zene világnapját (galériával)
2024. okt. 06.
A Móricz Zsigmond Általános Iskola immár hagyományosan a város óvodásait látta vendégül, a Sándor Frigyes Zeneiskola remek össz-intézményi hangversennyel és az immár évek óta rendszeres virágültetési akcióval készült a muzsika ünnepére.
DSTV: bábelőadás a Bartók repertoárján
2024. okt. 05.
Az álomlátó fiú című produkcióval folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A zenés bábelőadás 6 éves kortól ajánlott, de a darab alkotói felnőtteknek is szánják – érett fejjel is tanulságos a történet. Hangkép.