Kettős kötésben
Munkásünnep, egyben néphagyományőrző nap: e kettősség adja május elseje patináját. A néphagyomány gazdagabb – de hát örök igazság: életélményeink meghatározzák emlékezetünket. Márpedig a felvonulások jelentik a történelmi közelmúlt újvárosi valóságát.
Vonult a város apraja-nagyja. Egyrészt, mert kötelező volt. Vagy legalábbis erősen ajánlott, és ugyan ki állt volna ellen a hatalmi szónak. Az elmúlt szűk három évtized aztán változtatott ezen, s ma már a főtéri mulatság nyomokban sem emlékeztet az egykorira. A sör és virsli egyszerűségétől eljutottunk a populáris-kulturális szórakoztató programkínálatig, s ami nem változott: a középpontban a gyerekek!
A főtéri vigalom mellett is emlékezünk a kezdetekre: a XIX. századi mozgalmakra, az 1886. május elsején kezdődött chicagói munkássztrájkig, amely megalapozta a szolidaritási nap hagyományát. Mára a munkavállalókkal való szolidaritásra emlékeztető alkalom ez.
És ott a nap másik foglalata: a májusi zöldág-ünnep, aminek gyökerét az archaikus-pogány kultúrában leljük. Tavaszhónapunk névadója, az ókori rómaiak által tisztelt Maia, a föld termékenységének istennője „uralta” ezt a napot. A rá emlékeztető bőségvarázsló rítusok és felvonulások a tavaszi zsendülés örömünnepeit jelentették. A középkortól ennek hozadéka lett a házak kapujára szegezett zöldág, vagy a májusfaállítás szokása. A magyarság otthonvidékén elterjedt májusfa-mászás a legények bátorságát megmutató vetélkedés volt. Zöldfarsangkor – így nevezték egykor ezt az ünnepet – Székelyföldön a lányos házak kapuja elé az ébredő szerelmet jelképező jakabfát, hajnalfát ütöttek.
Május elseje a katolikus világ ünnepe is: Jézus nevelőapjára, a názáreti ácsra emlékezve „Munkás Szent József” tiszteletnapja.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: mozgalmas időszak előtt a színház
2025. feb. 01.
Izgalmasnak ígérkezik az új esztendő a Bartók Kamaraszínház közössége számára, derül ki a DSTV összegzéséből. Az új bemutatók mellett már tart a Mikrofesztivál előkészítése, és szó esik a színházról szóló szakmai elismerésekről is. Hangkép.
DSTV: a handpan varázsa
2025. jan. 31.
Különleges hangszert és megszólaltatóját mutat be a DSTV összeállítása. Baruts Bence, a Sándor Frigyes Zeneiskola művész-tanára csapatával az intézmény gálájának egyik főszereplője volt a közelmúltban – ezúttal a handpan bemutatására vállalkozott. Handkép.
Történelmi időutazás az Intercisa Múzeumban
2025. jan. 30.
Restaurálják a katonai sírok áthelyezésekor előkerült szovjet katonák személyes tárgyait, "vasműs gyűjteményt" ajánlottak fel a múzeumnak, illetve elkészült a Vidám Park egy dodzsemének felújítása, amelyet bemutatnak majd az idei Sugárúti Fesztiválon. Hírcsokor.
DSTV: a szövegvilág bűvkörében
2025. jan. 30.
Az olvasás szeretete nem múló szeszély, derül ki a DSTV összegzéséből. A történet főszereplője igazi könyvmoly, akinek példája igazolja, bármilyen műfajról is legyen szó, mindenki megtalálhatja a maga szájízének való írókat és műveket. Hangkép.
Nyilvános órákkal és és esti szimfonikus koncerttel várja a közönséget a Zeneakadémia
2025. jan. 30.
Diákok fellépésével, nyilvános órákkal, előadásokkal és esti szimfonikus koncerttel is várja a közönséget az idén 150 éves Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 9-én A tehetség napja című rendezvényén.
Dunaújváros kedvence (kultúra): Munkásművelődési Központ
2025. jan. 29.
Esélyesként indult s végül magabiztosan húzta be a kultúra kategóriát a Dunaújváros kedvence szavazáson a Munkásművelődési Központ. Kováts Rózsa és csapata immáron hatodik alkalommal vette át Horváth Tamástól az elismerő oklevelet.
DSTV: Kiss Barni a város hangja is volt
2025. jan. 29.
Zenelánc című új műsorából ad ízelítőt a DSTV összeállítása. A főszereplő Kiss Barnabás, aki 2022-ben tűnt fel a Dunaújváros Hangja versenyén. Még szemtelenül fiatal, de már határozott elképzelései vannak a jövőjét illetően. Művészeti iskolába jár, közben egyengeti énekesi karrierjét. Hangkép.